Az étrend-kiegészítők tápanyag-koncentrátumokat tartalmaznak vitaminokkal, ásványi anyagokkal és egyéb táplálkozásspecifikus vagy fiziológiás hatású anyagokkal együtt. Célzottan rá kell kérdeznünk a szedésükre ahhoz, hogy megítélhessük esetleges nemkívánatos hatásukat, a laboratóriumi paraméterekben miattuk bekövetkezett változásokat vagy a gyógyszerekkel való kölcsönhatásukat. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az étrend-kiegészítők hasznáról és kockázatáról szóló felvilágosításra.
A cikkben bemutatott eredmények két szempontból is figyelemreméltók. Egyrészt a statisztikai adatok meggyőzően bizonyították, hogy a hazánkban elérhető, az inkretintengelyen ható gyógyszerek (mind a DPP4-gátlók, mind a GLP1-receptor-agonisták) kardiovaszkuláris szempontból biztonságosak. Másrészt a részeredmények, a másodlagos és harmadlagos végpontok kockázata terén olyan finom különbségeket tártak fel az egyes gyógyszerek hatásai és mellékhatásai között, amelyek alapján a betegek individuális kezelése tovább javítható.
A testsúly és annak változásai a kardiovaszkuláris kockázattal több tekintetben ellentmondásos kapcsolatban állnak, különösen kardiovaszkuláris társbetegségek jelenlétében. A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők túlsúlyának vagy mérsékelt elhízásának paradox védőhatása számos vizsgálatban igazolódott. Ez azonban érdemben nem változtatta meg az eddigi ajánlások testsúlycsökkentő paradigmáját.
Az elhízás gyógyszeres kezelésében közel egy évszázada próbálkoztak efedrin- és amfetaminszármazékokkal, de ezeket napjainkra idegrendszeri és kardiovaszkuláris mellékhatásaik miatt nagyrészt kivonták a forgalomból. Hazánkban 5 év óta nincs étvágycsökkentő gyógyszer, az USA-ban viszont 3 éve alkalmazzák a más hatásmechanizmusú, szelektív 5HT2C szerotoninreceptor-agonista lorcaserint, kedvező eredményekkel.
Az elhízás – főleg annak zsigeri formája – elősegíti az inzulinrezisztenciát. Egy járványtani vizsgálat eredménye szerint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása körülbelül 70%-ban az elhízás terhére írható. A diabetes járványszerű terjedésén csak akkor tudunk úrrá lenni, ha visszaszorítjuk az elhízást.
Az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a túlevéses zavar (binge eating disorder) becsült élettartam-prevalenciája 0,6%, 1,0%, illetve 2,8%, és a nők háromszor olyan veszélyeztetettek, mint a férfiak.
Főbb tézisek: 1. A magas vérnyomás kialakulása soktényezős folyamat, amely szoros kapcsolatban áll az elhízással összefüggő metabolikus zavarokkal. A kóreredet fő tényezői a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, valamint a hypervolaemia, amelyek hatnak a hemodinamikai egyensúlyra, a kardiovaszkuláris morbiditásra és mortalitásra. 2. A diétával, a só- és alkoholfogyasztás csökkentésével, testmozgással elért testsúlycsökkenés mérsékli a renin–angiotenzin–aldoszteron rendszer és a szimpatikus idegrendszer aktivitását, csökkenti a vérnyomást, és javítja az inzulinérzékenységet és a dyslipidaemiát, mérsékelve a kardiovaszkuláris kockázatot. A betegek kevesebb mint 20%-a képes a tartós testsúlycsökkentésre. 3. Az orlistattal vagy sibutraminnal végzett testsúlycsökkentő terápia az esetek több mint egyharmad részében 5%-ot meghaladó súlycsökkenéshez vezetett. Az orlistat esetében a fogyást vérnyomáscsökkenés is kísérte. A sibutramin csak emelkedett kiindulási értékek esetén csökkentette a vérnyomást. 4. Az elhízással társuló hypertonia összetett anyagcserezavar szív-ér rendszeri, agyi és veseérintettséggel, ami differenciált kezelési stratégiát kíván. A kísérő és következményes anyagcsere-, szív-ér rendszeri és vesebetegségek, valamint az ökonómiai szempontok alapján az ACE-gátlókat és az angiotenzinreceptor-blokkolókat emelhetjük ki az elsődlegesen választandó gyógyszerek közül. A National Health and Nutrition Examination Surveys adatai alapján az Egyesült Államokban 1960/62-ben még a lakosság 52,1%-a, 1999/2000- ben pedig már csak a 36,3%-a volt normális testsúlyú, és az elhízás (testtömegindex [BMI] >30 kg/m2) előfordulási gyakorisága 14,6%-ról 30,4%-ra nőtt, vagyis az utóbbi 30 évben megduplázódott. Németországban a lakosság több mint 60%-a túlsúlyos (25 kg/m2 >BMI>30 kg/m2) vagy elhízott, ami nagyságrendileg megegyezik az USA-ban tapasztalt aránnyal. Az 1912 németországi praxis 45 125, véletlenszerűen kiválasztott betegére kiterjedő HYDRA vizsgálat adatai szerint a vizsgált személyek 37,9%-a túlsúlyos és 19,4%-uk elhízott volt. A túlsúlyos, illetve elhízott betegek aránya ennél jóval nagyobb volt a hypertoniások (46,1%, ill. 31,3%) és a diabeteses betegek között (43,6%, ill. 36,7%).
Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.
Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.
Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.