Az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő több mint 5000 gyermek fenotípusos adatainak személyközpontú számítógépes elemzésével a kutatók négy biológiailag és klinikailag elkülönülő autizmus-altípust és azok alapjául szolgáló genetikai jeleket azonosítottak.

A cikkben átfogó képet kaphatunk az elhízás epidemiológiájáról, patofiziológiai hátteréről, legfőbb szövődményeiről; a metabolikus, kardiovaszkuláris, onkológiai, pszichés és mozgásszervi következményeiről, diagnosztikai kritériumairól és mód­szereiről, valamint a kezelési lehetőségekről, a megelőzés stratégiáiról és a népegészségügyi programokról is.

A tumor keringő DNS-töredékei mellett az immunrendszer változásait is érzékeli a teszt.

Gyors diagnózist és 90% feletti pontosságot mutatott a képfelismerő algoritmus gyermekkori szarkómák esetén.

Mesterséges intelligenciát használó algoritmussal jelentősen felgyorsítható a vírusok elleni gyógyszerek kifejlesztése.

Tüdőrák esetében 81%-os hatásosságot mutat az új diagnosztikai módszer, amely infravörös fény segítségével a vérplazmából képes kimutatni az egyes ráktípusokra jellemző mintázatot.

A passzív neuronok is tartják egymással a kapcsolatot az adott sűrűségen tartott vezikulumok segítségével.

Agyi képalkotó vizsgálatok szerint számos párhuzamot mutat a mobiltelefon- és a drogfüggőség, megvonás esetén hasonló agyi változások következnek be.

A xanomelin/trospium-klorid adagolása jelentős kognitív javulással járt akut szkizofréniában és kognitív károsodásban szenvedő betegeknél.

Ígéretes immunválaszt váltott ki az epitóp-fókuszált antigéneken alapuló oltóanyag.