A császármetszések arányának emelkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A közlemény összefoglalja az indikációs területek elmúlt évtizedek­ben bekövetkezett változásainak okait, elemzi a feleslegesen végzett mű­tétek megelőzésének szükséges és lehetséges módjait.

Amit tudunk: a változások elkerülhetetlenek. Az utolsó érdemi átalakítás 2006-ban volt, és a gyógyítás technológiája olyan gyorsan fejlődik, a szükségletek olyan mér­tékben változnak, hogy legalább tízévenként szükség van „hozzáigazításra”, azaz szerkezeti átalakításra, de ez csak akkor hatékony, ha forrásallokációs változás és az érdekeltségi rendszer megváltoztatása is követi. Ebben az írásban megkísérlem számba venni, hogy milyen változások várhatók az idén az egészségügyben, illetve hogy egyáltalán várhatók-e érdemi változások.

Az infiltrációs érzéstelenítés módjának megválasztásakor figyelembe kell venni az eljárás típusát, az anesztézia megkívánt tartamát és a szer farmakodinamikáját. A leggyakoribb érzéstelenítési mód a bőr lokális infiltrációja, amikor közvetlenül az érzéstelenítendő helyre fecskendezzük be az injekciót. A területi anesztéziához az injekciókat a kívánt terület köré adjuk be, blokkolva a terület beidegzését. Az idegblokádot főleg az ujjak és az arc érzéstelenítésére használjuk. Könnyen azo­nosítható tájékozódási pontok segítik a n. supraorbitalis, a n. supratrochlearis, a n. infraorbitalis és a n. mentalis blokádját. A kéz és a láb számos helyén blokkolhatók dorzálisan vagy palmárisan/plantárisan az ujjakat ellátó idegek.

Ma már mintegy 3000 veseátültetett beteg él Magyarországon, és egyre inkább érzékelhető ennek a betegcsoportnak a jelenléte az alapellátásban és az akut belgyógyászati, neurológiai, traumatológiai ellátásban éppúgy, mint a különféle elektív beavatkozásokra szoruló páciensek között.