Diabéteszes szem (retinopátia)

MI OKOZZA A SZEMBETEGSÉGET DIABÉTESZBEN?

A diabéteszes retinopátia kialakulása mö­gött álló mechanizmusok még nem telje­sen tisztázottak. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a cukorbetegség – és ezen belül is leg­inkább a tartósan emelkedett vércukorszint (hiperglikémia) – következtében károsodnak a szemben lévő apró erek. Ennek eredmé­nyeként a látásért felelős ideghártya (retina) vérellátása elégtelenné válik, kóros érelválto­zások, értágulatok, bevérzések alakulhatnak ki, ami végső soron látásromláshoz, súlyos esetben teljes látásvesztéshez vezethet.

Az ideghártya károsodásának mér­téke alapján nem feltétlenül lehet előre látni a látásvesztés súlyosságát. Előfor­dulhat például, hogy a látás előrehaladott ideghártya-károsodás mellett is csaknem normális, ezért is nagyon fontos a cukor­betegek rendszeres szemészeti kontroll­vizsgálata akkor is, ha a betegnek nincs szempanasza.

MILYEN TÉNYEZŐK HAJLAMO­SÍTHATNAK DIABÉTESZES SZEM­BETEGSÉG KIALAKULÁSÁRA?

A retinopátia súlyosbodása attól függ, hogy a hiperglikémia mióta áll fenn és mennyire súlyos. Ha például valakinél 30 éves kora előtt diagnosztizálja orvosa a cu­korbetegséget, akkor 10 év elteltével 50% annak esélye, hogy diabéteszes retinopátia alakul ki nála, míg 30 év elteltével ez az esély már 90%-ra emelkedik, azaz minden 10. cukorbetegnél kialakul a diabéteszes szembetegség.

Ezen túlmenően is vannak körülmé­nyek, melyek fokozzák a diabéteszes retinopátia kockázatát:

• magas vérnyomás és más szív- és ér­rendszeri problémák;

• vesebetegség (fehérjevizelés, emel­kedett urea-/kreatininszint);

• várandósság (a gyermekvárás hó­napjai alatt sok esetben a szembetegség gyors rosszabbodása várható, különösen elégtelen vércukorkontroll mellett);

• korábbi szemműtét.

MILYEN TÜNETEI VANNAK A DIABÉTESZES SZEM OKOZTA LÁTÁSROMLÁSNAK?

A diabéteszes szembetegség – különösen a kezdeti időkben – nem feltétlenül okoz a beteg által is észrevehető tüneteket. A diabéteszt kísérő szembetegség tünetei viszonylag sokfélék lehetnek attól függően, hogy azokat pontosan milyen morfológiai elváltozás okozza.

Előfordulhat, hogy a látómező egy része „kiesik”, ilyenkor a beteg az adott területen lévő tárgyakat nem vagy csak rosszul látja.

Más esetekben minden átmenet nélkül sötét, „lebegő” foltok jelennek meg a lá­tómezőben, melyek bevérzésre utalnak és esetenként néhány nap alatt maguktól is eltűnnek. Súlyos bevérzés esetén hirtelen teljes látásvesztés is bekövetkezhet, mely nem jár fájdalommal.

HOGYAN TÖRTÉNIK A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA KIVIZSGÁLÁSA?

Megfelelő diabetológiai gondozás mellett rendszeresen sor kerül szemészeti kontrollvizsgálatokra is, melyek során optimális esetben már korai stádiumban felfedezik a retinopátia kialakulását – akkor, amikor a látásvesztés még nem indult el, vagy még annyira enyhe fokú, hogy maga a beteg esetleg még nem is érzékeli, csak a speciális vizsgálatok mutatják ki a károsodás korai jeleit a szemben.

A kivizsgálás első lépése ilyen esetek­ben is az alapos kikérdezés, melynek során az orvos kikérdezi a betegét arról, hogy mi­lyen tüneteket észlel magán, azok mióta állnak fenn, illetve van-e olyan esemény vagy egyéb tényező, melyet esetleg ös­szefüggésbe tud hozni a tünetek megjele­nésével, javulásával vagy súlyosbodásával.

Ha a cukorbetegség és a tünetek meg­léte alapján már valószínűsíthető a diabé­teszes szembetegség fennállása, annak biztos diagnózisát speciális szemészeti vizsgálatok segítségével lehet felállítani.

A réslámpavizsgálat során az orvos a szemfenék állapotát vizsgálja és arról felvételeket is készít további elemzés és későbbi összehasonlítás céljára. A vizsgálat előtt a vizsgálat megkönnyítésére pupilla­tágító szemcseppet ad, mely átmenetileg zavarhatja a látást, ezzel számoljon a beteg, amikor a vizsgálatra indul, lehetőleg men­jen kísérővel és semmiképp se vezessen saját autót ilyenkor.

A látásvizsgálat a látásélesség megha­tározására szolgál. A látásélesség hirtelen, minden átmenet nélküli rosszabbodása rossz prognosztikai jel; ilyen esetekben további sürgős kivizsgálás és szakellátás szükséges.

További kivizsgálás céljára szóba jöhet úgynevezett optikai koherencia tomográ­fiás (OCT) vizsgálat végzése, illetve az erek állapotának vizsgálatára fluoreszcens fes­tékkel végzett érfestés (angiográfia) is.

HOGYAN TÖRTÉNIK A DIABÉTE­SZES SZEMBETEGSÉG KEZELÉSE?

A cukorbetegség szemészeti szövődmé­nyei esetében is a legjobb stratégia a meg­előzés. A kóros szemelváltozások megje­lenése az alábbi módokon késleltethető, illetve a már fennálló elváltozások súlyos­bodása az alábbiakkal lassítható:

• a vércukorszint optimális szintjének beállításával és fenntartásával;

• a vérnyomás normalizálásával és nor­mális tartományban tartásával;

• a vérzsírszint csökkentésével (diéta, orvos által felírt gyógyszerek)

• a dohányzásról való leszokással.

Szemészeti kezelések

A diabéteszes retinopátia kezelése az ese­tek többségében nem tesz szükségessé speciális szemészeti beavatkozásokat. Azokban az esetekben, melyekben mégis szükség van ilyenre, az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre.

Lézerkezelés

A lézeres beavatkozás célja, hogy csökkent­se az érújdonképződést és mérsékelje az egyéb szemelváltozásokat. A lézersugárral esetenként csak a szem bizonyos területeit, míg máskor az egész szemet veszik célba. A lézerkezelés kizárólag szakorvosi javaslat­ra és általában ambuláns ellátás keretében történik.

Gyógyszeres terápia

Előrehaladott esetekben lehetőség van szteroidkezelés alkalmazására is, amikor a gyógyszert közvetlenül a szembe juttat­ják be. Vannak – részben még a klinikai ki­próbálás stádiumában lévő – egyéb gyógy­szeres kezelési lehetőségek is, amelyek az eddigi tapasztalatok alapján ígéretesnek bizonyultak a szemészeti elváltozások sú­lyosbodásának lassításában.

Műtét

Elsősorban üvegtesti vérzés eseteiben jön szóba szemsebészeti beavatkozás, melynek célja a vérgyülem eltávolítása a szemből.

MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL JÁRHAT A DIABÉTESZES RETINOPÁTIA?

A diabéteszes retinopátia különösen fel nem ismert vagy nem kezelt esetekben járhat súlyos következményekkel. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Üvegtesti vérzés. Ha az újonnan képződött, sérülékeny, kevésbé teherbíró erek elszakadnak, vér kerül a szemet kitöltő üvegtest híg kocsonyaszerű állományába. Az üvegtesti vérzés tipikus tünete apró vagy nagyobb, lebegő, lassan tovamozgó foltok megjelenése a látótérben (üvegtesti homály). Súlyos esetben a vér mennyisége olyan nagy lehet, ami teljesen lehetetlenné teszi a látást. Az üvegtestbe került vér önmagában nem feltétlenül okoz tartós látásvesztést; a vér néhány hét vagy hónap alatt fokozatosan felszívódhat, így az üvegtest feltisztulva ismét átlátszóvá válik, a látás normálissá válhat.

• Retinaleválás. Ha a diabéteszes retinopátiát jellemző érújdonképződés hegképződéssel társul, akkor „lehúzhatja” a látásért felelős ideghártyát a szem belső felületéről. A retinaleválásra úszó homá­lyok, fényfelvillanások vagy súlyos látás­csökkenés hívhatja fel a figyelmet.

• Zöldhályog (glaukóma). A szem elül­ső részén kialakuló új erek akadályozhatják a szemen belüli normális folyadékáramlást, ami a szemnyomás fokozása révén glau­kóma kialakulásához vezethet. A nyomás­emelkedés miatt károsodhat a látóideg is, ami további súlyos látásproblémákat okoz.

• Teljes látásvesztés (vakság). A dia­béteszes retinopátia és/vagy a zöldhályog akár teljes látásvesztésig is súlyosbodhat.

MILYENEK A KILÁTÁSOK, HA A CUKORBETEGSÉGET SZEMÉSZETI SZÖVŐDMÉNY IS KÍSÉRI?

A retinopátia az esetek többségében sajnos fokozatosan egyre súlyosbodik, látásrom­lást és később akár teljes látásvesztést is eredményezhet. Megfelelő életmóddal, ke­zeléssel a rosszabbodás lassítható, az újabb elváltozások megjelenése késleltethető.

Ne felejtse el, hogy a teljes látásvesz­tés nem elkerülhetetlen következménye a cukorbetegségnek. A megelőzésért ön is nagyon sokat tehet.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.