Biliáris cholangitis és krónikus vesebetegség
Az elsődleges biliáris cholangitises betegek közel 10%-a krónikus vesebetegségben szenved
A krónikus vesebetegség (CKD) az elsődleges biliáris cholangitisben (PBC) szenvedő betegek körülbelül 10%-át érintette, és a metabolikus társbetegségek jelenléte összefüggésbe hozható volt a CKD kialakulásának megnövekedett kockázatával, ami viszont a halálozás kockázatának emelkedésével járt együtt.
Jose Manuel Sousa (Virgen del Rocío Egyetemi kórház, Sevilla, Spanyolország) és munkatársai retrospektív vizsgálatot végeztek a krónikus veseelégtelenség (CKD) előfordulási gyakoriságának felmérésére és a kapcsolódó kockázati tényezők azonosítására 13 spanyol kórház 1058 PBC-ben szenvedő betegei körében (átlagos életkor: 62,4 év; 91,5% nő).
A vesefunkciót a vizsgálat kezdetén és a követés során a CKD Epidemiology Collaboration egyenletével értékelték, és a 60 ml/perc/1,73 m² alatti becsült glomeruláris filtrációs rátát (eGFR) CKD-re utaló jelnek tekintették.
Összegyűjtötték a demográfiai adatokat, a laboratóriumi vizsgálati eredményeket és az anyagcsere-betegségekre vonatkozó információkat, és értékelték a kiindulási CKD hatását a mortalitási kockázatra.
Összességében a PBC-ben szenvedő betegek 10,1%-ánál állapítottak meg CKD-t.
Az artériás hipertónia (korrigált esélyhányados [aOR], 2,77; P = 0,0001), a 2-es típusú cukorbetegség (aOR, 2,17; P = 0,020), az alanin-aminotranszferáz-szintek (aOR, 0,92; P = 0,001) és az albuminszintek (aOR, 0,24; P = 0,0001) szintén egymástól függetlenül összefüggésben álltak a kiindulási CKD-vel.
A kiindulási CKD a PBC-ben szenvedő betegeknél a mortalitás fokozott kockázatával járt (korrigált kockázati arány, 3,76; P = 0,0001). A kiindulási eGFR-értékek (aOR, 0,93; P = 0,0001), a cirrhosis (aOR, 2,31; P = 0,028), az artériás hipertónia (aOR, 2,36; P = 0,021) és az albuminszint (aOR, 0,31; P = 0,006) egymástól független összefüggést mutatott a követés során kialakuló CKD-vel.
Az eredmények aláhúzzák a rendszeres vesefunkció-ellenőrzés fontosságát a PBC-betegeknél, és arra utalnak, hogy a metabolikus állapotok korai kezelése – a májbetegség előrehaladásának szoros figyelemmel kísérése mellett – hozzájárulhat a veseelégtelenség kockázatának csökkentéséhez ebben a betegcsoportban írták a szerzők a Journal of Gastroenterology-banjúnius 22-én online megjelent tanulmányukban https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/42329390/.
A krónikus veseelégtelenséget (CKD) a tanulmány végén bináris kimenetelként értékelték; ezért az éves incidencia arányát nem lehetett kiszámítani. A vesefunkció-zavart nem vizsgálták alaposan a proteinuria, a vizeletüledék és a nefrológiai értékelésre vonatkozó adatok hiánya miatt. Kevés beteg részesült másodvonalbeli kezelésben, és alakult ki náluk CKD, ami megnehezítette annak értékelését, hogy ezek a kezelések hozzájárultak-e a veseelégtelenség kialakulásához.
Forrás:
Sousa, J.M., Rodríguez-Tajes, S., Hernández-Guerra, M. et al. Prevalence and incidence of chronic kidney disease in patients with primary biliary cholangitis. J Gastroenterol (2026). https://doi.org/10.1007/s00535-026-02442-0






