hirdetés
hirdetés

Betegtájékoztató

Húgyhólyagrák

Ritkábban a hólyagfal izomrétege is érintett; ilyen esetekben gyógyító célzatú kezelésre kevesebb lehetőség nyílik, a betegség előrehaladása azonban lassítható.

hirdetés

A vizeletben megjelenő vér
már nagyon korán – az egyéb tünetek
(elsősorban a fájdalom) je­lentkezése előtt –
figyelmeztető jel lehet

De mi is az a húgyhólyag?
A vizeletelválasztó rendszer részét ké­pező húgyhólyag az alhas középvo­nalában elhelyezkedő üreges szerv, mely a vizeletet gyűjti és tárolja ad­dig, míg azt a vizelés során a húgycsö­vön keresztül akaratlagosan kiürítjük. A húgyhólyag belső felszínét az úgyne­vezett urotélium alkotja, mely megaka­dályozza, hogy a húgyhólyagban gyűlő vizelet a falon keresztül visszaszívódjon szervezetbe. Az urotélium sejtjeit átme­neti sejteknek vagy uroteliális sejteknek nevezzük. A húgyhólyagot kívülről egy vaskos és erős izomréteg alkotja, mely­nek összehúzódása biztosítja a vizelet kiürülését.

Mi az a húgyhólyagrák?
A húgyhólyagrák a húgyhólyagból ki­induló rosszindulatú daganat, mely a viszonylag gyakori típusok közé tar­tozik a különféle rákbetegségek közül. A tumor leggyakrabban a húgyhólyag belső felszínét borító átmeneti sejtek­ből indul ki, ezért átmeneti sejtes rák­nak nevezik. Ritkábban előfordulhat papilláris rák vagy CIS (carcinoma in situ), illetve kivételes esetekben egyéb, extrém ritka típusok is. Mivel az átme­neti sejtes rák alkotja az esetek túlnyo­mó többségét, a betegtájékoztató to­vábbi részében ezzel foglalkozunk.

Milyen fajtái vannak a húgyhólyagráknak?
A daganat az esetek túlnyomó többségé­ben (5-ből 4 esetben) a húgyhólyag belső rétegére lokalizálódik. Az esetek fenn­maradó 20%-ában a daganat a húgyhó­lyag izomrétegére is ráterjed, sőt teljesen be is szűrheti azt. Utóbbi esetben nagy az esély arra, hogy a ráksejtek a vérárammal a test távoli pontjaira is eljut­nak, és ott áttétek alakulnak ki.

A kétféle altípus elkülönítésének a kezelés megválasztásában és a terápiás kilátásokban van jelentősége, aho­gyan erről még lesz szó.

Mi okozza a húgyhólyagrákot?
A rosszindulatú daganatok kiindu­lópontja mindig egy kóros sejt. Azt azonban még nem tudjuk, milyen té­nyezők vezetnek oda, hogy egy ép sejt rákos sejtté alakul. A legvalószínűbb feltételezés szerint genetikai háttér, bi­zonyos gének károsodása vagy módo­sulása indítja el a folyamatot.

Vannak azonban olyan tényezők, melyek jelenlétében az átlagosnál na­gyobb a húgyhólyagrák kialakulásá­nak esélye, melyek a következők:
• Idős kor – a húgyhólyagrák több­nyire az 50 év feletti korosztály be­tegsége, 40 éves kor előtt ritkán for­dul elő.
• Dohányzás – dohányosok között négyszer akkora a húgyhólyagrák elő­fordulási gyakorisága, mint a nem dohányzók körében. A cigarettázás rákhajlamot fokozó hatása mögött az áll, hogy a dohányzás során keletkező rákkeltő (karcinogén) anyagok egy ré­sze a vizelettel választódik ki, így hat­ván a húgyhólyag falára.
• Egyéb kemikáliák – például a gumi- és festékgyártásban használt oldószerek és egyéb vegyületek. Ezek esetében az ok-okozati összefüggés bizonyítása nem mindig könnyű, mivel akár 10−25 év is eltelhet a vegyszerrel való érintkezés és a daganat megjelenése között.
• Nem – férfiak körében háromszor nagyobb a húgyhólyagrák előfordulá­sának esélye, mint nőknél.
• Táplálkozás – kimutatták, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás csökkenti a húgyhólyagrák kialakulásának veszélyét. Az is valószínűnek látszik, hogy könnyebben betegszenek meg húgyhólyagrákban azok, akik sok kávét vagy egyéb koffeintartalmú italt fogyasztanak.
• Korábbi sugárkezelés vagy kemo­terápia – gyakoribb a húgyhólyagrák azoknál, akik más rákbetegség miatt korábban már kezelésben részesültek.
• Ismétlődő hólyagfertőzések – úgy tűnik, hogy kissé növeli a húgyhó­lyagrák kockázatát az is, ha az adott személy gyakran esett át korábban hó­lyagfertőzésen, hólyaghuruton.

Melyek a húgyhólyagrák tünetei?
A húgyhólyagrák az esetek zömében vérvizeléssel (hematúriával) hívja fel magára a figyelmet. A vér élénkpirosra vagy barnásra színezheti a vizeletet, de előfordulhat, hogy csak véres csíkozott­ság észlelhető. Amennyiben vér jelenik meg a vizeletben, ez minden esetben or­vosi vizitet indokol akkor is, ha a vérzés egy időre megszűnik, majd később ismét visszatér.

Ritkább esetekben felfázáshoz ha­sonló tünetek jelentkezhetnek: gyakori vizelési inger, vizelés közben égő, csípő érzés vagy fájdalom. Ha a daganat már a húgyhólyag izomrétegére is ráterjed, úgy alhasi fájdalom is kísérheti.

Hogyan diagnosztizálható a húgyhólyagrák?
A vizelet mikroszkópos vizsgálata so­rán vér vagy tumorsejtek jelenlétét keresik. Fontos azonban tudni, hogy nem zárja ki a húgyhólyagrák gya­núját az sem, ha nem mutathatók ki kóros sejtek a vizeletben. Ilyen ese­tekben további kivizsgálásra van szük­ség. Speciális vizeletvizsgálatokkal daganatspecifikus fehérjék jelenléte is bizonyítható lehet.

Az ultrahangvizsgálat biztonságos és fájdalmatlan módszer, mely az egyes szöveti rétegekről visszaverődő ultra­hangnyalábok detektálásával alkot ké­pet a különböző belső szervekről, ez esetben a húgyhólyagról.

Az intravénás urográfia speciális röntgenvizsgálat, melynek során jód­tartalmú kontrasztanyag vénás befecs­kendezése után felvételeket készítenek a vesék és húgyhólyag régiójáról.

A hólyagtükrözés (cisztoszkópia) során az orvos helyi érzéstelenítés­ben speciális eszközt vezet a húgycsö­vön keresztül a húgyhólyagba, mely­nek segítségével mód van a hólyagfal közvetlen megtekintésére, az esetleges eltérések láthatóvá tételére. A gyanús el­változásokból az orvos szövettani min­tát vehet további vizsgálatok céljára.

A számítógépes rétegvizsgálat (CT-vizsgálat) az ultrahangvizsgálatnál pon­tosabb, részletgazdagabb képet ad nem­csak a húgyhólyagról, hanem annak környezetéről is, és jól használható az esetleges távoli áttétek kimutatására is.

A képalkotó kivizsgálást időnként mágnesesrezonancia- (MR) vizsgálattal is kiegészítik, ha pontosabb információk­ra van szükség a betegség kiterjedéséről vagy esetleges távoli áttétekről (metasztázisokról) – ennek a kezelés megtervezésében van igen nagy jelentősége.

Hogyan kezelhető a húgyhólyagrák?
A felszíni rétegekre lokalizálódó el­változások többsége a már említett cisztoszkópia során a húgycsövön ke­resztül eltávolítható. Ezt nevezzük transzuretrális (húgycsövön keresztüli) reszekciónak (kimetszésnek), mely az orvosi papírokban sokszor csak TUR rövidítésként szerepel.

Nagyobb elváltozások esetében hasi feltárással végzett műtétre is szükség lehet, sőt sor kerülhet a húgyhólyag tel­jes eltávolítására is. Ez utóbbi esetben különféle rekonstrukciós módszerek­kel biztosítja a sebész, hogy a vesék által termelt vizelet a külvilágba ürülhessen.

A műtét után gyakran van szükség kemoterápiára, mely történhet a TUR műtétet követő 24 órában, illetve − a daganat stádiumától függően − ké­sőbb, néhány hónapon keresztül, 1−4 hetente oly módon, hogy a húgyhólya­got katéteren keresztül kemoterápiás szert tartalmazó folyadékkal töltik fel.

Kiterjedtebb − a húgyhólyag izomfa­lát is érintő − elváltozások, illetve átté­tes betegség esetén szükség lehet szisz­témás kemoterápia alkalmazására is.

A húgyhólyag kezelésében alkal­mazzák a BCG terápiát is. Nem tudjuk pontosan, hogy az eredetileg a tüdő­gümőkór (tuberkulózis) ellen kifejlesz­tett vakcina húgyhólyagrákban miért hatásos, de feltehetőleg az immun­rendszer serkentésével segíti, hogy a szervezet képes legyen elpusztítani a húgyhólyag belső felszínén esetlege­sen visszamaradt ráksejteket. Ilyen értelemben a BCG-terápia voltaképpen az immunterápia egyik formája. Az izomfalat is beszűrő kiterjedtebb elváltozások esetén szükség lehet besu­gárzás alkalmazására is. Abban az esetben, ha a folyamat már annyira kiterjedt, hogy nincs remény sikeres operációra, illetve a gyógyítás reményével alkalmazott (kuratív) eljá­rásokra, a terápia már csak a tünetek enyhítésére, az életminőség javításá­ra szorítkozhat. Ezt nevezzük palliatív terápiának.

Mit kell tennem a kezelést követően?
Az elsődleges kezelést követően rend­szeres kontroll szükséges, melynek pontos menetrendjét az orvos szab­ja meg – az első időszakban általában 3-4 havonta rendel el kontrollvizsgála­tokat, melyeket aztán később ritkítani lehet, ha nem mutatkoznak a betegség visszatérésére utaló jelek. A kontroll vizitek alkalmával időről időre sor ke­rül ismételt hólyagtükrözésre, mellyel már a korai stádiumban felfedezhető a daganat esetleges kiújulása.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.