A COVID-19-fertőzés szövődményei

MI OKOZZA A BETEGSÉGET?

A SARS-COV-2 (COVID-19) a már régóta ismert koronavírusok családjába tartozó újfajta vírus, melyet először 2019 végén azonosítottak tüdőgyulladásos esetek kórokozójaként, először Kínában, ahonnan kiin­dulva hamarosan az egész világon elterjedt. A SARS-COV-2 súlyos akut légúti szindrómát (severe acute respiratory syndrome, SARS) okozó koronavírus – elsősorban légúti tüne­teket okoz, súlyos esetekben kétoldali, kiter­jedt tüdőgyulladás (pneumónia) képében.

A fertőzés az esetek jelentős részében teljesen tünetmentesen vagy kevés és enyhe tünettel kísérve zajlik. A késői szö­vődmények előfordulási gyakorisága és súlyossága azonban nem feltétlenül mutat párhuzamot az akut betegség súlyosságá­val és tüneteivel.

Milyen tényezők hajlamosítanak súlyos állapot kialakulására?

Súlyos betegség egyébként egészséges, jó ál­talános állapotú személyeknél is kialakulhat, életkortól függetlenül. Mégis vannak olyan tényezők, melyek fennállásakor nagyobb eséllyel kell számítani arra, hogy a vírus okoz­ta fertőzés súlyosabb formában jelentkezik. Ezeknek a tényezőknek a feltárása jelenleg is folyamatban van, ám vannak olyan faktorok, melyekről már bebizonyosodott, hogy kocká­zati tényezőként kell őket számon tartanunk. Ezek közül a legfontosabbak a következők.

Idős kor. A fertőzést bármilyen élet­korú személy megkaphatja, ám az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy a középkorú és idősebb népesség tagjai veszélyeztetet­tebbek, és a betegség náluk gyakrabban jelentkezik súlyos vagy fatális formában.

Egyidejűleg fennálló egyéb betegsé­gek. Már a járvány kezdete óta nyilván­valónak látszik, hogy bizonyos betegsé­gek egyidejű meglétekor a SARS-COV-2 okozta fertőzés súlyosabb állapotot eredményez, ami az átlagosnál nagyobb arányban végződik halállal. Ezek közül a legfontosabbak:

• szív- és érrendszeri betegségek (szív­betegség, magas vérnyomás stb.);

• cukorbetegség;

• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD);

• rosszindulatú daganatos betegségek (elsősorban a vérképzőszervi rák, tüdőrák, áttétet adó tumorok);

• idült vesebetegség, veseelégtelenség;

• szervtranszplantáció utáni állapot;

• túlsúly és elhízás;

• dohányzás.

Demográfiai jellemzők. Bizonyos cso­portok tagjai nagyobb arányban kerülnek súlyos állapotba, körükben gyakoribbak a szövődmények és a halálozás, mint más populációkban. A nemek közül a férfiak, az etnikumok közül a fekete bőrűek és a dél-ázsiai származásúak tűnnek fokozottan veszélyeztetettnek. A különbségek pontos oka egyelőre nem ismert, de szerepet ját­szanak bennük szociális egyenlőtlenségek, esetleg genetikai tényezők is.

Laboratóriumi eltérések. Az akut be­tegség alatt végzett laboratóriumi vizsgá­latok során olyan eltérésekre derülhet fény, melyek fokozhatják a súlyosabb kimenetel kockázatát. Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

• csökkent fehérvérsejtszám;

• csökkent vérlemezkeszám;

• májenzimek szintjének emelkedése;

• gyulladásos markerek szintjének je­lentős emelkedése;

• kreatin-foszfokináz emelkedése.

Örökletes (genetikai) tényezők. Erre vonatkozóan még messze nem zárultak le a kutatások, ám úgy tűnik, hogy pl. az AB0 vércsoportrendszer kódolásában szerepet játszó gének eltérései összefüggésben áll­hatnak a légzési elégtelenséggel járó ese­tek előfordulásával.

SZÖVŐDMÉNYEK COVID-19-FERTŐZÉS ALATT

A fertőzés az esetek jelentős hányadában tünetmentesen vagy enyhe tünetekkel zajlik le. Más esetekben azonban súlyos állapot, korai és késői szövődmények, illet­ve halálozás is bekövetkezhet, különösen akkor, ha az előző bekezdésben felsorolt kockázati tényezők közül egy vagy több is fennáll. Az eddigi statisztikák szerint min­den ötödik-hatodik fertőzöttnél kell szá­mítani szövődményre, melyek némelyike a beteg életét is veszélyezteti.

A súlyos komplikációk egy része az ún. citokinviharral hozható összefüggésbe. Ez akkor indul be, ha a fertőzés túlzott, „viha­ros” válaszra készteti az immunrendszert, mely ennek következtében citokineknek nevezett gyulladásos fehérjékkel árasztja el a szervezetet. A citokinvihar kapcsán súlyosan károsodhatnak a létfontosságú szervek, többek között a tüdő, a szív vagy a vese.

Akut légzési elégtelenség. Ez az álla­pot akkor jön létre, amikor a tüdő működé­se – a vérben lévő szén-dioxid kicserélődé­se friss oxigénre – elégtelen.

Tüdőgyulladás (pneumónia). Tüdő­gyulladás esetén váladék, genny, valamint elpusztult sejtekből álló szövettörmelék foglalja el a tüdő légtartó területeit, ahol normális körülmények között a légcsere végbemenne. Emiatt a légzés nehezítetté válik, illetve arra utaló tünetek jelentkez­nek, hogy az egyes szervek nem jutnak elegendő mennyiségű oxigénhez.

Akut respiratórikus distressz szind­róma (ARDS). ARDS-ről akkor beszélünk, amikor a tüdő olyan súlyosan károsodik, hogy folyadék szivárog a tüdő belsejébe. A következmény ugyancsak a légcsere elégtelenné válása. Ilyen esetekben gépi lélegeztetéssel igyekeznek pótolni a kieső tüdőműködést.

Heveny májkárosodás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsú­lyosabb állapotú betegeknél a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy a fertőzés kapcsán súlyos zavart szenved a máj funk­ciója is. Nem tudjuk még, hogy közvetlenül a vírus károsítja-e a májat, vagy a májká­rosodás közvetett úton jön létre. Az akut májkárosodás és a májelégtelenség élet­veszélyes szövődmény.

Heveny szívkárosodás. COVID-19-fertőzés kapcsán kardiológiai szövődmények előfordulását is megfigyelték, ez többek között szívritmuszavarok jelentkezésében mutatkozhat meg. Ez esetben is megvála­szolásra vár az a kérdés, hogy a vírus okozta direkt károsodásról van-e szó, vagy a szív a szervezetet a fertőzéssel összefüggésben ért jelentős stresszhatás következtében károsodik.

SZÖVŐDMÉNYEK COVID-19-FERTŐZÉS UTÁN

Szívműködési zavarok. A vírus hosszú idővel az akut fertőzés lezajlása után is okozhat szívproblémákat a betegségből felépült személyeknél.

Másodlagos fertőzések. Az ún. má­sodlagos fertőzések függetlenek az eredeti vírusfertőzéstől. Az eddigi vizsgálatok sze­rint COVID-19 miatt kórházi felvételre kerül­tek körében szövődményként felléphetnek másodlagos fertőzések, ám ezek nem tar­toznak a gyakori komplikációk közé. Elő­fordulhat, hogy a vírusfertőzéssel éppen küszködő vagy abból felépülőfélben lévő betegnél baktériumfertőzés alakul ki. Ez esetenként olyan súlyos állapotot is ered­ményezhet, mely a lábadozó beteg életébe is kerülhet.

Heveny vesekárosodás. Az akut vese­károsodás ugyancsak nem tartozik a gya­kori szövődmények közé, ám ha kialakul, súlyos állapotba sodorhatja a beteget. Amennyiben a vesék nem tudják meg­felelően ellátni feladatukat, vesepótló kezelésre (dialízisre) lehet szükség. En­nek során gépen áramoltatják át a beteg vérét, mely kiszűri belőle azokat a káros anyagokat, bomlástermékeket, melyek el­távolítása a vesék feladata lenne. Vannak esetek, amikor a heveny vesekárosodást követően a vesék működése nem rende­ződik, és hosszú távú, sőt élethosszig tartó kezelést igénylő krónikus vesebetegség alakul ki.

Szeptikus sokk. Ez az állapot akkor jön létre, ha a szervezet az akut fertőzésre adott rossz válasza következtében saját szerveit károsítja. Sokkos állapotban a vérnyomás életveszélyesen alacsony szintre zuhanhat.

Disszeminált intravaszkuláris koagu­láció (DIC). DIC kapcsán – ugyancsak a fer­tőzésre adott nem megfelelő válaszként – a véralvadási faktorok elhasználódnak, majd előbb vérrögösödés alakul ki, később véralvadási zavar, belső vérzések, szervi elégtelenség lépnek fel.

Sokszervi elégtelenség. Elsősorban kórházi ellátásra szoruló gyermekek és ti­zenévesek körében figyelhető meg a több létfontosságú szerv működését is érintő sokszervi elégtelenség, melynek hátteré­ről és okairól egyelőre viszonylag keveset tudnak az orvosok. A betegség sok tekin­tetben hasonlít a gyermekek körében már régóta ismert ún. Kawasaki-betegséghez, mely voltaképpen az erek gyulladása.

Krónikus fáradtság. Az akut fertőzést átvészelt betegek viszonylag gyakran szá­molnak be levertségről, fáradékonyságról, szédülésről, feledékenységről, mely tüne­tek akár hosszú idővel a heveny betegség után is elkísérik őket.

Dr. Simonfalvi Ildikó

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.