A testedzés jó zsírt csinál a rossz zsírból
Egy most közzétett vizsgálat szerint a testmozgás hozzájárul ahhoz, hogy a „rossz” (fehér) zsír „jó” barna zsírszövetté alakuljon, mely metabolikusan aktívabb – számoltak be az American Diabetes Association 73. kongresszusán.
Az emberi szervezetben kétféle zsírszövet van jelen:
- Barna zsírszövet („jó” zsír) – a zsírnak e típusa égése során energiát biztosít a szervezet hőtermeléséhez.
- Fehér zsírszövet („rossz” zsír) – a zsír e fajtája a felesleges kalóriák tárolására szolgál, azaz energiaraktárként szolgál.
Azok az emberek, akiknek szervezetében több barna zsírszövet van, általában vékonyabbak és jobban képesek megőrizni a szervezet hőjét hideg környezetben, míg a szervezetükben sok fehér zsírt raktározó személyek azok, akik ülő életmódot folytatnak.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálatban a kutatók azt találták, hogy az intenzív testedzési programot végző kísérleti állatok, illetve emberek szervezetében a bőr alatti fehér zsírszövet barna zsírszövetté alakul át. A testedzés emberek esetében 12 hetes szobakerékpározást jelentett, kísérleti egerek esetében pedig futókerékben történő futást 11 napon keresztül. Ennek hatására az ülő életmód során felhalmozódott, eredetileg fehér zsírszövet új, barnább zsírszövetté alakult, mely metabolikusan jóval aktívabb, mint a fehér zsírszövet.
Az edzés során kialakult barna zsírszövetet a kutatók fizikailag kevésbé aktív egerek szervezetébe ültették át annak meghatározására, hogy a barna zsír miként befolyásolja a glükózfelhasználás módját. Azt figyelték meg, hogy a transzplantációt követően legalább 3 hónapon keresztül fokozódott az egerek glükóztolernaciája és inzulinérzékenysége. „Eredményeink azt mutatják, hogy a fizikai aktivitás nemcsak az izmok állapota szempontjából előnyös, hanem a zsírszövetet is befolyásolja. Egyértelműnek látszik, hogy testedzés hatására a zsírszövet barnábbá és ezzel együtt metabolikusan aktívabbá válik. Azt feltételezzük, hogy az egészségesebb zsírszövetből olyan faktorok kerülnek a keringésbe, melyek más szövetek állapotára is hatnak” – magyarázza Kristin Stanford, a bostoni Joslin Diabetes center kutatója.
Egyelőre nem tisztázott, hogy a barna zsírszövet emberek esetében is hasonló hatást fejt-e ki, mivel emberek esetében egyelőre nincs lehetőség a zsírszövet-transzplantációra. A vizsgálat rangidős szerzője, Laurie Goodyear, a Harvard Egyetem docense így fogalmaz: „Azt eddig is tudtuk, hogy a testedzés hasznos a szervezet számára. Most azonban azt is bebizonyítottuk, hogy fizikai aktivitás hatására drámai változások mennek végbe a zsírszövetben, melynek kedvező metabolikus hatásai vannak. A barna zsírszövet nem azonos a centrálisan lerakódó, azaz „rossz” zsírral, mely cukorbetegségre és egyéb inzulinrezisztens állapotra hajlamosíthat. A barna zsír a bőr alatti régiókban helyezkedik el, mely oly módon adaptálódik, hogy ez kedvezően befolyásolja az anyagcserét.”
Összefoglalva, a most nyilvánosságra hozott vizsgálat azt igazolta, hogy a barna zsírszövet kedvezőbb testösszetétellel társul, csökken a zsírtömeg és fokozódik a glükózfelvétel és az inzulinérzékenység a kísérleti állatoknál. Stanford úgy látja, hogy vizsgálati eredményeik újabb motivációt jelenthetnek a fizikai aktivitás fokozásához. Az adatok azt jelzik, hogy a testedzés hatására akkor is metabolikusan aktívabb barna zsírszövet képződik, ha ez nem párosul testsúlycsökkenéssel, ez pedig javítja az általános egészségi állapotot és összességében az anyagcserét.
