hirdetés
hirdetés

Angina

Az angina egyfajta szív eredetű fájdalom. Az anginás fájdalom többnyire az idősebb betegek panasza, azonban akár fiatalabb korban is jelentkezhet; férfiaknál gyakrabban fordul elő, mint nőknél.

hirdetés

Az anginás fájdalom oka a szív saját vérellátását biztosító koszorúerek (koronáriák) szűkülete, melynek következ­tében a szívizom nem jut elegendő oxigén­hez, úgynevezett hipoxiás állapot alakul ki. Fizikai terhelés közben a szívre nagyobb munka hárul, melyhez több oxigénre van szüksége. Ezzel magyarázható, hogy az anginát kezdetben – enyhébb formájá­ban – csak nagyobb fizikai terhelés váltja ki, később azonban már nyugalomban is jelentkezik. A szűkült artériák már nem ké­pesek kielégíteni a fokozott oxigénigényt, melyre a szív fájdalommal reagál.

Az angina tünetei

Az angina tipikus jele a mellkas elülső részén fellépő fájdalom vagy feszülésérzés. A fáj­dalom sokszor kisugárzik, leggyakrabban a karok, az állkapocs, a nyak vagy a gyomor felé. Az anginás fájdalom további jellemzője, hogy általában nem áll fenn tartósan, nyu­galomban kb. 8–10 perc alatt rendszerint megszűnik. Az anginás betegek számára orvosuk rendszerint olyan gyógyszert ír fel, melynek bevételével az anginás roham idő­tartama akár 1-2 percre rövidíthető.

Az anginás fájdalmat nemcsak meg­erőltető fizikai terhelés provokálhatja, ha­nem bármely olyan tényező, mely a szívet gyorsabb működésre készteti, pl. stressz­helyzet, idegesség, de akár nagyobb hi­deghatás is. Étkezést követően általában már enyhébb provokáló faktor is kiválthatja a tüneteket.

Az anginás fájdalom olykor nem a „tan­könyvi” formában jelentkezik, hanem szokat­lanabb megjelenésű. Előfordulhat, hogy a fáj­dalmat valamilyen mozdulat (pl. előrehajlás) vagy étkezés váltja ki. Ilyenkor nem mindig könnyű eldönteni, hogy valóban angináról, vagy más jellegű betegségről (pl. gyomor­égésről vagy izomfájdalomról) van-e szó. A szívizom oxigénhiánya nem mindig okoz tipikus anginás fájdalmat, előfordulhat, hogy pl. a légszomj az egyetlen tünet.

Vizsgálatok angina gyanújakor

Mint bármilyen más betegségben, úgy angina gyanújakor is az első lépés, hogy az orvos alaposan kikérdezi állapotáról a beteget: milyen tüneteket észlel, azok mióta állnak fenn, milyen jellegűek, mi­lyen körülmény provokálja a panaszokat, korábban tapasztalt-e már hasonlót, illetve van-e olyan családtag, akinél előfordultak hasonló tünetek.

Anginára gyanús fájdalom esetén az alábbi vizsgálatok jönnek szóba.

Laboratóriumi vizsgálatok. Fő céljuk a hasonló tünetekkel járó egyéb kórképek (pajzsmirigybetegség, vesebetegség, vér­szegénység stb.) kizárása, illetve annak tisztázása, hogy a tünetek hátterében fennállhat-e valamelyik laboratóriumi paraméter (pl. koleszterin, vércukorszint) kóros eltérése.

Elektrokardiográfiás vizsgálat. Egyes esetekben hasznos lehet a kardiológiai gya­korlatban már klasszikusnak számító EKG-vizsgálat, azonban fontos tudni, hogy az an­ginás panaszokkal jelentkező betegek több mint felénél normális EKG-lelet születik.

Angiográfia vagy érfestés (a szívko­szorúerek esetében: koronarográfia). Az érbe fecskendezett speciális sugárfogó röntgenkontrasztanyag útját nyomon követve vizsgálhatók a szív erei, feltérké­pezhetők a szűkületek, mód van terápiás megoldásokra, a szűkületek megszünte­tésére is (lásd később).

MR-angiográfia. Az érfestéses vizsgálat korszerűbb módszere, mely a beteg számára kisebb megterhelést jelent, mint a hagyomá­nyos angiográfia, ráadásul sugárterheléssel sem jár. Hátránya, hogy viszonylag hosszú idejű mozdulatlanságot igényel a betegtől, és klausztrofóbiás vagy pacemakert viselő betegeknél nem is végezhető el.

Izotópvizsgálat (ún. szívizom-perfúziós teszt). Az angina igazolására széles kör­ben alkalmazott vizsgálómódszer, melynek során radiokaktív izotópot fecskendeznek a vérbe, majd gammakamera segítségével nyomon követik annak felhalmozódását a szívizomban. Ily módon elkülöníthetők egymástól a normális és a károsodott vér­ellátású szívizomterületek.

Egyéb vizsgálatok. A mellkasi rönt­genfelvétel segíthet a szívnagyobbodás kizárásában, illetve kóros tüdőeltérések felderítésében. A szív ultrahangvizsgálata (echokardiográfia) képet ad a szívbillentyűk állapotáról és működéséről, a szívüregek nagyságáról, a pitvarok és kamrák falának mozgásáról. Sor kerülhet terheléses vizsgá­latra is, amikor fizikai megterheléssel vagy gyógyszer adásával, ellenőrzött körülmé­nyek között az orvos fokozott oxigénigénnyel járó állapotot hoz létre, így az eltérések könnyebben és korábban kimutathatók.

Hogyan kezelhető az angina?

Az angina kezelése három pilléren nyugszik: (1) az anginás roham megelőzése, illetve ha mégis kialakul, a fájdalom időtartamának rövidítése; (2) az érfali elváltozások lassítá­sa, a lerakódások, plakkok kialakulásának megakadályozása, ezáltal a folyamat sú­lyosbodásának mérséklése; (3) a szívroham (szívinfarktus) kockázatának csökkentése.

Gyógyszeres terápia. Az angina, illetve az annak hátterében álló betegség kezelé­sére, a további elváltozások megelőzésére és a betegség előrehaladásának lassítására többféle gyógyszer áll rendelkezésre. Ezek egy része az aktuális betegség kezelésére, másik részük a potenciális szövődmények és következmények megelőzésére szolgál.

Fontos, hogy a beteg a gyógyszereit mindig az előírt időben és adagban vegye be, és ne hanyagolja el a gyógyszerszedést akkor sem, ha aktuálisan nincsenek tüne­tei, mert a tünetmentesség nem jelent gyógyulást. Az angina és a mögötte álló kórkép hosszan fennálló, a beteget általában egész életében elkísérő betegség, ezért a beteg állapota, a tünetek súlyossága, a betegség előrehaladásának üteme, a szövődmények előfordulása nagyban függ a beteg együtt­működési hajlandóságától. Ha ez nincs meg, akkor a mégoly jól beállított gyógyszeres kezeléssel sem érhető el a kívánt eredmény.

Nem gyógyszeres terápia. A koszorú­erek szűkületének klasszikus gyógymódja a szívműtét, melynek során a szűkült ér­szakaszt a test más pontjáról – általában a lábszárból – vett egészséges érdarabbal (grafttal) megkerülik, ily módon helyreál­lítva a szívizom érintett területének zavar­talan vérellátását.

Ma már lehetőség van arra is, hogy a szűkült erek átjárhatóságát nagy szívmű­tét nélkül, katéteres úton helyreállítsák. Ez történhet a már említett érfestéses vizsgá­lattal egy ülésben, mely tehát diagnózist is és gyógymódot is biztosít. Az egyik lehe­tőség az angioplasztika, melyhez egy apró ballont irányítanak katéter segítségével, le­eresztett állapotban egy nagyobb éren ke­resztül (a kar vagy a lágyék felől) a szűkült szakaszra. A kritikus szakaszon a ballont felfújják, így a szűkült érszakasz feltágítha­tó. A másik módszer az ún. sztentbeültetés, amikor hasonló úton egy apró körkörös hálót juttatnak a koszorúér-szűkület he­lyére, ahol az feltágulva a szűkült szakaszt folyamatosan nyitva tartja.

Életmódbeli tanácsok

Ha dohányzik, hagyjon fel a füstöléssel! A dohánytermékekben több olyan anyag is van, mely szűkíti az ereket, ez pedig nagy veszély az anginás betegek számára.

Egészséges testsúly. Különösen a túl­súlyos vagy elhízott betegek számára fon­tos az egészséges étkezés, a hizlaló, zsíros ételek kerülése. Húsfélék, tejtermékek minél ritkábban és minél zsírszegényebb formában kerüljenek az asztalra. Ajánlatos naponta legalább öt adag gyümölcsöt és/ vagy zöldségfélét fogyasztani. Érdemes kevesebb sóval, több fűszerrel ízesíteni az ételeket.

Rendszeres mozgás. A fizikai aktivitás­nak mind az állóképesség, mind a normális testsúly fenntartásában alapvető jelentősé­ge van. Nem kell versenysportra gondolni, elegendő naponta legalább 30 percet mo­zogni (tempósan sétálni, kertészkedni stb.) a hét legalább öt napján.

A vérnyomás és a koleszterinszint el­lenőrzése. Mind a magas vérnyomás (hi­pertónia), mind a magas koleszterinszint súlyosbíthatja az anginás betegek állapo­tát, ezért fontos a rendszeres kontroll, szük­ség esetén gyógyszeres kezelés egy vagy több vérnyomáscsökkentő gyógyszerrel, illetve sztatinnal.

Alkoholt csak mértékletesen szabad fogyasztani! Kis mennyiségben az alkohol előnyös lehet a szív számára, a problémát „csak” az okozza, hogy még senki sem ha­tározta meg egyértelműen, hogy mennyi ez a „kis mennyiség”. Ezért az a legjobb, ha legfeljebb alkalmilag fogyasztunk szeszes italt, és akkor is csak keveset. A nőknek különösen óvatosnak kell lenniük, mert már kevesebb alkohol is nagyobb pusz­títást végez a szervezetükben. Várandós vagy gyermeket tervező nő egyáltalán ne igyon alkoholt! Kb. heti 14 egységnél van az a határ, ami felett semmi esetre sem javasolják az alkoholfogyasztást (fél liter sör kicsit több mint 2 egységnek felel meg, borból pedig az iszik meg 1 egysé­get, aki kétharmadáig tölt meg egy kisebb borospoharat).

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[231966] galéria
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.