hirdetés

Az asztma kezelési javaslata alapvetően változott

A rövid hatású béta-agonisták biztonsági okokból már nem javasoltak elsőként és önmagukban az asztma kezelésére.

hirdetés

Az European Resipratory Journal-ban megjelent tanulmány arról számol be, hogy a  Global Initiative on Asthma (GINA) alapvetően módosította az asztma kezelésének sok éves bevett irányelveit, nevezetesen biztonsági okokból nem javasolja, hogy a gyors hatású gyógyszereket, vagyis a rövid hatású béta-agonistákat ( SABA, short -acting beta- agonist) - melyek az asztma első választású kezelésének számítanak mintegy 50 év óta- önmagukban alkalmazzuk az asztmás tünetek gyors enyhítésére. A guideline szerint minden serdülő és felnőtt asztmás betegnek inhalációs kortikoszteroidot (ICS) tartalmazó kezelést kell kapnia a súlyos fellángolások kockázatának csökkentése és a tünetek enyhítése érdekében.

Dr. Helen Reddel (Woolcock Institute of Medical Research, Sidney, Australia), a GINA tudományos bizottságának elnöke kijelentette, hogy "a rövid hatású beta-agonisták életmentőek lehetnek, de meg is ölhetnek.”

Mérsékelt erősségű asztma esetén a GINA a szükségnek megfelelően kis dózisban hosszú hatású beta-agonistát, formoterolt javasol – ha nem áll rendelkezésre formoterol, akkor kis dózisban inhalációs kortikoszteroidot is kell adni, valahányszor rövid hatású beta-agonista adásra kerül sor.

A mostanáig fennálló javaslat szerint mérsékelt fokú asztmában a betegeknek napi kis dózisban inhalációs kortikoszteroidokat adtak, szükség esetén béta-agonista „mentéssel”. A kis dózisú ICS-ekkel történő napi kezelés egyharmaddal csökkenti a kórházi bennfekvéseket arányát, de csak a betegek 25-35%-a tartja be ezt az előírást. A napi fenntartó terápia helyett a betegek rendszerint csak szükség esetén lélegeznek a szteroidokból, így viszont nő a halálozás kockázata.

Már két régebbi cikk is figyelmeztetett arra, hogy a rövid hatású béta-agonisták többet árthatnak, mint használnak (lásd az 1970-80-as évek fenoterol asztma epidémiája). Egy 1994-es vizsgálat kimutatta, hogy az asztmás halálozás drasztikusan megemelkedik, ha a beteg havonta 1,4 tartály (egyenként 20,000µg) beta-agonistát inhalál. Egy 2001-ben megjelent közlemény szerint a porlasztott hatóanyagú bronchodilatátorok vagy orális szteroidok jelentősen megemelik az asztmás halálozást. A halott betegek vérében 2,5-szer magasabb volt a salbutamol koncentráció, mint a kontroll betegekében. A GINA már 2014-ben figyelmeztetett, hogy SABA használata csak azokban az esetekben javasolt, ha havonta kettőnél nem többször van rá szükség, illetve ha a fellángolásnak nincs kockázata. 2018-ban kimutatták, hogy 64%-kal csökken a súlyos fellángolások száma, ha a kortikoszteroid budesonidot plusz formoterolt használják a betegek a SABA terbutalin helyett. Egy másik 2018-as vizsgálatban igazolták, hogy a budesonid plusz formoterol kombináció súlyos fellángolásban szenvedőknél nem rosszabb a budesonid fenntartó kezelésnél.

Azóta több vizsgálat is igazolta, és már 10.000 beteg kezelése során nyert tapasztalatok mutatják, hogy a szükség esetén alkalmazott inhalációs kortikoszteroid plusz formoterol hatásosan csökkenti a tüneteket. Legújabban a PRACTICAL vizsgálat is azt mutatta, hogy a szükség szerint alkalmazott budesonid formoterol kombináció mellett az évenkénti fellángolás ritkább, mint a fenntartó alacsony adagban adott budesonid plusz szükség szerinti terbutalin mellett (Hardy).

Dr. Sebastian Johnston (Imperial College London) kifejtette, hogy sem a hosszú, sem a rövid hatású béta-agonisták (LABA) önmagukban történő, ICS nélküli használata nem biztonságos. Kifejtette, hogy szerinte biztonsági okokból kedvező lenne, ha a béta-agonista-ICS kombinációt egyetlen inhalációs tartályba töltenék, mert így a betegek nem tudnának rövid hatású béta-agonistát használni szteroid nélkül.     

Források:

1. Hein I. Big changes in asthma treatment in new global guidelines. Medscape Medical News > Conference News > ERS 2019. October 01, 2019.

2. European Respiratory Society (ERS) 2019 International Congress. Presented September 30, 2019.

3. Reddel HK, FitzGerald JM, Bateman ED, et al. GINA 2019: a fundamental change in asthma management. Eur Resp J 2019 53: 1901046; DOI: 10.1183/13993003.01046-2019

4. Hardy J, Baggott C, Fingleton J, et al. Budesonide-formoterol reliever therapy versus maintenance budesonide plus terbutaline reliever therapy in adults with mild to moderate asthma (PRACTICAL): a 52-week, open-label, multicentre, superiority, randomised controlled trial. Lancet.Published August 23, 2019. DOI:https://doi.org/10.1016/S0140-6736(19)31948-8

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.