Az EMA CHMP 2020 március 23-26-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) z COVID-19 fontos kockázati tényezői közé sorolja az asztmát.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága (CHMP) 2020 január 27-30-i ülésén az alábbi készítményeket véleményezte.

Ebben az írásban röviden összefoglaljuk, mely betegségek megelőzésére lehet alkalmas az aszpirin, illetve mi a különbség az elsődleges (primer) és másodlagos (szekunder) megelőzés között. Arra is kitérünk, milyen veszé­lyeknek teszi ki magát az, aki orvosi utasítás nélkül kezdi szedni az aszpirint.

Különféle hatásmechanizmusú, lehetőleg szinergista fájdalomcsillapítókat kombinálva kisebb dózisokkal nagyobb fájdalomspektrumot fedhetünk le kevesebb mellékhatás mellett. A tanulmány a 75 mg tramadol/25 mg dexketoprofen (TRAM/DKP) és a 75 mg tramadol/650 mg paracetamol ha­tásosságát és biztonságosságát vetette össze impaktált alsó bölcsességfog sebészi eltávolítása kapcsán fellépő közepes és erős fájdalom eseteiben.

A veleszületett és a szekunder immunhiányos állapotok száma folyama­tosan növekszik. Az immunológiailag sérült betegek ellátása a háziorvo­sokra jelentős feladatot és felelősséget ró. Az alábbi összefoglaló a klinikai gyakorlatban alapvető diagnosztikus és terápiás szempontokat tekinti át.

A COPD igen elterjedt betegség a világon jelentős mortalitással. A halálozás elsősorban a betegek akut állapotrosszabbodásával függ össze, melyet java­részt légúti infekciók provokálhatnak. Számos tanulmány vizsgálta a COPD akut exacerbációja és a D-vitamin-hiány, illetve D-vitamin-szupplementáció összefüggéseit, de az eredmények nem mindig egybehangzóak.

A rövid hatású béta-agonisták biztonsági okokból már nem javasoltak elsőként és önmagukban az asztma kezelésére.

A globális klímaváltozásban az egészségügy szerepe sem elhanyagolható, így ebben a szektorban is meg kell hozni a Föld légkörét óvó intézkedéseket.

BIZONYÍTÉKON ALAPULÓ VÁLASZ

Ha a sürgősségi osztályon akut asztmás fellángolás miatt jelentkező be­teg nem reagál megfelelően az első vonalbeli kezelésre (hörgtágító és kortikoszteroid), jó eredménnyel alkalmazható intravénás magnézium-szul­fát. Gyermekek esetében magnézium-szulfát adásával 68%-kal volt csökkent­hető a kórházi felvételek száma (B szintű ajánlás, három kis véletlen besorolá­sos, kontrollcsoportos vizsgálat [RCT] metaanalízise alapján). Felnőtt betegek körében magnézium-szulfát adásával 25%-os csökkenést értek el a kórházi felvételek számában (A szintű ajánlás, 14 RCT metaanalízise alapján).