Kezeljük-e a fertőzés utáni köhögést?

Egyes tanulmányok szerint a fertőzést követő 3-8 hétig tartó szubakut köhögésként definiált tünetek a felnőtt betegek akár egynegyedénél is jelentkezhetnek. Ez a megfázás vagy influenza utáni elhúzódó köhögés azonban Kevin Liang (University of British Columbia, Vancouver, Kanada) és munkatársai szerint azonban nem igényel gyógyszeres kezelést. A fertőzés utáni köhögés diagnózisához azonban ki kell zárni az asztma, krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD) vagy angiotenzin-konvertáló enzim (ACE)-gátlók szedése okozta köhögéses állapotokat. „Pertussisra kell gondolni azoknál a betegeknél, akiknél paroxizmális köhögés, köhögés utáni hányás és belégzési hurrogás fordul elő”. A 8 hétnél tovább fennálló köhögés további kivizsgálást, például tüdőfunkciós vizsgálatot igényel az asztma vagy a COPD kizárására. A hemoptízissel, szisztémás tünetekkel, diszfágiával, túlzott nehézlégzéssel vagy rekedtséggel kísért köhögés szintén további vizsgálatot indokol. Azokat a betegeket pedig, akiknek a kórtörténetében dohányzás vagy visszatérő tüdőgyulladás szerepel, szorosabban kell követni.

Liang és szerzőtársai szerint a klinikusok által felírt inhalátorok és különböző gyógyszerek a szakirodalom szerint nem igazán hoznak ebben a szubakut köhögésben javulást és a vény nélkül kapható köhögéscsillapító szirupok is hatástalanok. Viszont a gyógyszeres mellékhatásokat okoznak, költségesek, az ilyen tünetekkel jelentkező betegek feleslegesen terhelik az orvosi ellátási láncot, a nyomás alatti adagolós inhalátorok pedig erős üvegházhatású gázokat. A megoldás két kulcsa szerintük: az idő és a türelem. 

Ráadásul hiányoznak a problémával kapcsolatos irányelvek. A College of Family Physicians of Canada nemrégiben megjelent irodalmi áttekintése korlátozott adatokat idézett, amelyek az inhalációs kortikoszteroidok, egy hörgőtágító, például ipratropium-salbutamol, vagy intranazális szteroid kipróbálását támogatják. Azonban „az általuk idézett tanulmányban nagy a torzítás kockázata a rövid hatású hörgőtágítók használatából, és a legtöbb esetben a panasz körülbelül 20 nap alatt magától megoldódik.

Imran Satia McMaster Egyetem¸ Hamilton, Ontario, Kanada) kommentárjában egyetértett azzal, hogy „a legtöbb ember, aki vírusos vagy bakteriális felső vagy alsó légúti fertőzést kap, idővel jobban lesz, és nagyon kevés bizonyíték van arra, hogy a szteroidok, antibiotikumok vagy köhögéscsillapítók adása jobb, mint a kivárás”. De bizonyos alapbetegségek, például asztma vagy COPD megléte esetén, klinikailag indokolt lehet a rendszeres inhalációs szteroidok, hörgőtágítók, orális szteroidok, antibiotikumok és a légzésvizsgálattal járó mellkasi képalkotó vizsgálatok gyakoriságának növelése. „Néhány refrakter krónikus köhögésben szenvedő betegnél a szükséges vizsgálatok elvégzése ellenére sincs azonosítható alapbetegség. az is megtörténhet, hogy a köhögés a tüdőbetegségek, orrbetegségek és a gyomor refluxbetegséggel kapcsolatos kezelési kísérletek ellenére is fennáll. Ezt általában köhögési túlérzékenységi szindrómaként írják le, amelynek kezelésére a köhögést szabályozó neuronális pályákat célzó terápiákra van szükség.”

„A visszatérő megfázás vagy hörghurut, amelyet követően elhúzódó köhögés jelentkezik, erős gyanút ébreszt az asztmára, amely ismételt, elhúzódó légúti exacerbációk formájában jelentkezhet” - mondta.

Hozzátette, hogy az adagolós inhalátorok (MDI) használatával kapcsolatos környezetvédelmi aggályok minimálisak a többi szennyezési forráshoz és az alulkezelés kockázatához képest. „A szerzők véleményem szerint túlértékelik az MDI környezeti hatását” - mondta. Az inhalátorok használatának mellőzése miatt a betegeknél szuboptimálisan kontrollált tüdőbetegség alakulhat ki – ami miatt a sürgősségin ellátóhelyeken jelentkeznek, majd a betegség súlyosbodása miatt kórházba kerülnek, ahol még több erőforrás és gyógyszer fogy el. Az immunhiányos betegeknél az elhúzódó köhögés egy megfázásnak vélt betegség után „atipikus” légúti fertőzéshez, például tuberkulózishoz társulhat, amely speciális orvosi kezelést igényel”.

Forrás:

Liang K, Hui P and Green S: Postinfectious cough in adults. CMAJ February 12, 2024 196 (5) E157; DOI: https://doi.org/10.1503/cmaj.231523