Nyári hőség és COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedő betegek egy része számára a nyár az év egyik legstresszesebb időszaka lehet. Nemcsak a javában dúló az allergiaszezon, hanem a hőmérséklet és a páratartalom emelkedése is COPD-kiújulásokat okozhat.

A páratartalom jelentős változása a COPD-ben szenvedők tüneteinek súlyosbodásához vezethet. Míg a téli időjárás általában köhögést és váladékképződést vált ki, addig nyáron a COPD-s betegek általában fokozott fáradtságot és légszomjat tapasztalnak. Ennek oka, hogy a párás levegő sűrűbb, és nagyobb koncentrációban tartalmaz vízgőzt, ami viszont megnehezíti a légzést.

Egy 2023-as, 36 beteg körében végzett felmérés szerint a hőmérséklet és a páratartalom, valamint a COPD-s megbetegedések között jelentős összefüggés volt; a magas páratartalom hozzájárult a COPD tüneteinek súlyosbodásához.

Az emelkedő hőmérséklet és a COPD-s betegek fokozott légszomja közötti kapcsolat abból ered, hogy a meleg hőmérséklet miatt a szervezetnek keményebben kell dolgoznia, hogy hűvös maradjon. Például a forró levegő belégzésekor a légutak begyulladhatnak. A tüdő és a szív fokozott terhelése megnehezíti a betegek számára a hatékony légzést. A hőség hozzájárulhat a kiszáradáshoz is, ami gyakran sűríti a nyálkát, így a tüdő légútai nehezebben maradnak tiszták. Emellett sok betegnek van COPD-je és asztmája is, és mindkettőt súlyosbíthatja a levegőben lévő allergének számának növekedése.

„Ahogy melegszik az időjárás, úgy nő a pollenek száma is, így ez a COPD-s betegek légzését is nehezíti” - mondta Dr. Norman Edelman, a New York állambeli Stony Brook egyetemi kórház tüdőgyógyásza.

A megfázás és az influenza kiválthatja a COPD tüneteit, és jelentős bizonyítékok utalnak arra, hogy a környezetszennyezés - például a szmog - irritálhatja a tüdőt. „A nyári hónapokban gyakran megnő a légszennyezettség” - mondta Dr. Daniel R. Ouellette, a detroiti Henry Ford Health tüdő- és intenzív terápiás osztályának vezetője. „Ha több részecske van a levegőben, a COPD-s betegek tünetei romlanak.”

A COPD-s betegeknél a magasabb hőmérséklet emelkedésével a szívelégtelenség kockázata is nagyobb lehet. „Ha a COPD már eleve súlyos, és valamilyen károsító anyag hatására súlyosbodik, ez megterheli a szívet, és egyes betegeknél szívelégtelenség léphet fel, amikor a COPD súlyosbodik” - mondta Edelman. A COPD fellángolása és a szívelégtelenség közötti kapcsolat konkrét oka azonban továbbra sem világos. „Hőhullámok idején megnő a halálozás azon COPD-s betegek körében, akiknek szív- és érrendszeri betegségük is van” - mondta Ouellette. „Ez összefüggésben lehet a szívre ható stresszel, és tudjuk, hogy a légzőszervi problémák megnövekedett halálozáshoz vezethetnek, de az ok, hogy ez miért következik be, nem teljesen világos”."

Mit tegyünk, ha a hőmérséklet emelkedik

A meleg időjárás okozta tünetsúlyosbodást elkerülendő, a COPD-s betegeknek a nap legmelegebb időszakában a lehető legkevesebb időt töltsék a szabadban. A betegeknek rendszeresen ellenőrizzék a hőindexet - beleértve a páratartalmat és az ózonszintet is -, mielőtt a szabadba merészkednének. Ha a szabadban vannak, kerülni kell az extrém megerőltetést.

Otthonukat tartsák légkondicionáltan, penész- és poratka-mentesen, mivel ezek az allergének tovább irritálhatják a tüdőt és súlyosbíthatják a COPD tüneteit. A légkondicionálás akadályozza a szervezet túlmelegedését, és megakadályozza, hogy a kültéri szennyező anyagok megterheljék a tüdőt.

Bár egyetlen tanulmány sem mutatott bizonyított összefüggést a tünetek javulása és párásítók vagy légtisztítók használata között, használatuk biztosan nem előnytelen, ha képesek javítani a légzést. De rendkívül fontos ezen berendezések rendszeresen tisztítása és karbantartása.

Az is lényeges, hogy a melegebb hónapokban sok vizet igyanak. Minél melegebb van odakint, annál jobban megterheli a hőmérséklet a szervezetet, amely izzadással és folyadékvesztéssel reagál.

Végül a betegeknek ügyelniük kell arra, hogy nyomon kövessék a légúti tüneteiket, és a tüdőgyógyászuk utasításai szerint használják az inhalációs gyógyszereket.

Forrás: Medscape