A hőség és a vesebetegség miatti halálozás
Akár egyetlen napi extrém hőség esetén is emelkedik a végstádiumban szenvedő vesebetegek aznapi kórházi felvételének és halálozásának kockázata.
A globális klímaváltozás következtében egyre többször alakul ki a Föld egyes pontjain extrém magas hőmérséklet, az extrém meleg intenzitása egyre nő, időtartama egyre hosszabbodik. Több előzetes vizsgálatban igazolták, hogy ilyen viszonyok között növekszik az átlagos népesség kórházi felvételeinek a száma és a halálozás – különösen a városok lakosságának körében, mivel ott gyakoribb a mélyszegénység, és intenzívebb hőség-szigetek alakulhatnak ki. A klímaváltozás egy csomó betegség jól ismert kockázati faktora, és feltételezhető, hogy a hőséggel járó stressz, az elektrolitok egyensúlyának felbomlása, a dehidráció miatt növekszik a végstádiumú vesebetegek morbiditási és mortalitása is.
Az eddig is ismert volt, hogy a hemodialízisre szoruló betegek halálozása szezonális és regionális tényezőkkel kapcsolatos. A JAMA Network Open-ben online megjelent tanulmány szerzői pont azt vizsgálták, hogy a hőség hogyan befolyásolja e sérülékeny betegcsoport állapotát. A végstádiumú vesebetegségben (ESRD, end-stage renal disease) szenvedők túlélése a vesefunkciók fokozatos romlása miatt csak hemodialízissel, vagy veseátültetéssel biztosítható. (Az USA-ban általánosságban a heti háromszori hemodialízist alkalmazzák, a betegek száma mintegy 500.000, a Medicare kb. évi 34 milliárd USD-t fordít a közel 500.000 beteg dialízisére.)
A kutatók a hemodialízisben részesülő betegek Fresenius Kidney Care (FKC) centrumok nyilvántartásaiban szereplő adataiból három nagyváros: Boston, New York City és Philadelphia 2001.01.01 és 2012.12.31. között felvett betegadatait értékelték. Több évtized átlagos magas hőmérsékletét alapul véve azt nevezték extrém magas hőmérsékletnek (extreme heat events), ha az adott nap hőmérsékleti maximuma meghaladta az adott helyszín és naptári nap hőmérsékleti maximumának 95%-os percentilisét.
A 3 városból összesen 7445 ESRD-ben szenvedő beteg adatait dolgozták fel, átlagos életkoruk 61,1 év volt, és a betegek 57,5%-a férfi volt. Etnikai megoszlásuk városonként valamelyest különbözött: míg Philadelphiában és New York City-ben többségben voltak az afro-amerikaiak (68,0% és 63,3%), addig Bostonban a betegek 75,2%-a nem spanyol fehér ember volt. A betegek 23,0%-a szenvedett diabetesben is, 12,6%-ának volt pangásos szívelégtelensége (CHF), és 3,9%-uk volt egyben COPD-s is. A vizsgált 12 éves időszakban Bostonban volt a legmagasabb a halálozás (48,6%), ezt követte 38,1%-kal Philadelphia és 36,6%-kal New York City. A 95%-os küszöböt alapul véve a három nagyvárosban évente átlagosan 18,25 extrém magas hőmérsékletű nap volt: Bostonban 37,3 napon, New York Cityben 14,2 napon, míg Philadelphiában csak 11,9 napon lehetett extrém magas hőmérsékletet mérni.
A végstádiumú vesebetegek kórházi felvételeinek száma az extrém magas hőmérsékletű napok számával összefüggésben növekedett (RR: 1,36, 95%CI 1,23-1,50), Bostonban és New Yorkban statisztikailag szignifikánsan, Philadelphiában nem. Az ESRD-ben szenvedő betegek mortalitása is emelkedett a forrósággal (RR: 1,32, 95%CI 1,06-1,65), a növekedés Bostonban statisztikailag szignifikáns mértékű volt, míg New York Cityben és Philadelphiában csak tendenciaszerű. Bizonyos etnikai eltérések is megfigyelhetők voltak, a fekete és fehérbőrű betegek kevésbé bírták a hőséget, míg a spanyol népesség kórházi felvételeinek száma nem nőtt szignifikánsan a hőséggel. Hasonlóan alakult az etnikai mortalitáskülönbség is, a forró napokban a végstádiumú vesebetegségben szenvedő (nem spanyol) feketék (RR: 1,57, 95%VI 1,25-1,97) és a (nem spanyol) fehérek (RR: 1,38, 95%CI 1,16-1,64) halálozása szignifikánsan nőtt, a spanyolajkú betegeké viszont nem (RR: 1,28, 95%CI 0,94-1,70). Az ázsiai és egyéb etnikumokról csak igen kevés értékelhető adat állt rendelkezésre. Az egyidejű társbetegségek jelentősen növelték a forróság idején az ESRD-betegek halálozását (a COPD esetén (RR: 1,60, 95%CI 1,24-2,06), egyidejű CHF fennállásakor (RR: 1,55, 95%CI 1,27-1,89), illetve diabetesben (RR: 1,83, 95%CI 1,51-2,21)).
A vizsgálat tanusága szerint az extrém hőség napjaiban megemelkedik a súlyos vesebetegek morbiditási és mortalitási kockázata, a kockázat változik a beteg lakóhelyétől, etnikumától, kísérőbetegségeitől stb. függően.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
