A világot fenyegető egészségügyi problémák

Legelső helyen van a levegő szennyezettség és a klímaváltozás. A WHO szerint 10 emberből 9 szennyezett levegőt lélegez be a hét minden napján, és ez évente 7 millió ember idő előtti halálával jár. A legtöbb haláleset természetesen az alacsony-, vagy közepes jövedelmű országokban következik be, ahol az ipar, az anyagok, árúk és emberek szállítása valamint a mezőgazdaság igen nagymértékű szennyezőanyagot bocsát ki. Ráadásul ezekben a kevésbé gazdag országokban a háztartásokban is szennyezett tüzelőanyagokkal fűtenek és elavult  berendezésekkel oldják meg a főzést.

A levegő szennyezettségének oka elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése, ami egyben a klímaváltozás fő oka. A klímaváltozás 2030 és 2050 között előreláthatóan évente 250.000 halált eredményez az alultápláltságon, malárián, hasmenéses betegségeken és a hőség okozta stressz miatti halálozásokon kívül.

A lista második helyére sorolja a kiadvány a nem fertőző betegségeket, mint a diabetes, a rák és a szívbetegségek, melyek évente összesen 41 millió ember haláláért felelősek, ez a WHO szerint az összes halálozás 70%-át teszi ki. Közülük 15 millióan túl korán, 30 és 69 éves koruk között haltak meg. Az ilyen, nem fertőző betegségek gyakoriságának emelkedésében leginkább a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a veszélyes mennyiségű alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a levegő szennyezettség a felelős.

A harmadik számú veszély az influenza pándémia. A WHO szerint „egy újabb influenza világjárványnak nézünk elébe, csak azt nem tudjuk, hogy mikor következik be és milyen súlyos lesz. A globális védelem leggyöngébb láncszeme az illető ország sürgősségi ellátásának felkészültsége és reagáló képessége”. A WHO folyamatosan monitorozza az influenza vírusok változásait, hogy képes legyen észlelni egy potenciálisan világjárványt okozó törzs felbukkanását: ebben a munkában 114 ország 153 intézete vesz részt.

A lista negyedik helyén egy igen kényes és nehezen megoldható probléma foglal helyet: a világ bizonyos területein uralkodó szárazság, éhezés, konfliktusok és népvándorlás. A WHO szerint a Föld összes lakójának 22%-a, azaz 1,6 milliárd embert él ilyen helyeken, és még a legelemibb egészségügyi ellátáshoz sem jut, és ahol a fenntartható fejlődés, a gyermekek és anyák védelme egyáltalán nem megoldott.

A WHO listájának ötödik helyén az antibiotikumokkal szemben kialakuló rezisztenciát említi, úgy fogalmaznak, hogy „kifutunk az időből! Az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulásával visszakerülünk abba az állapotba, amikor még képtelenek voltunk meggyógyítani a tüdőgyulladást, a tuberkulózist, a gonorrheát és a salmonellosist. Ha nem tudjuk megelőzni a fertőzéseket, akkor ez súlyosan befolyásolhatja a sebészeti beavatkozásokat, és számos más gyógymódot, pl . a kemoterápiát."

Hatodik helyen az Ebola-vírus és az egyéb kórokozók állnak. 2018-ban a Kongói Demokratikus Köztársaságban két különböző Ebola járvány tört ki és mindkettő a városokba is beterjedt, több mint 1 millió megbetegedést okozva. Az egyik, a betegség által leginkább érintett területen egyben aktív konfliktus is zajlik.

Hetedik helyre sorolta a WHO a gyenge elsődleges ellátást. Primer egészségügyi ellátásra az emberek nagy többségének egész élete folyamán szüksége van, de van sok ország, ahol nem áll rendelkezésre megfelelő alapellátási rendszer. A WHO ebben az évben partnerei segítségével ezekben az országokban ismételten létre akarja hozni, ill. meg kívánja erősíteni az elsődleges ellátást.

Nyolcadik helyre a vakcinálás elutasítása került. A rendelkezésre álló védőoltások elutasítása megfordítja azt a kedvező folyamatot, ami a védőoltásokkal megelőzhető betegségek területén történt. A védőoltásokkal évente 2-3 millió halál kerülhető el, és további 1,5 millió halál lenne elkerülhető, ha a védőoltásokat mindenütt felhasználnák.

A dengu-láz (Dengue-fever) egy potenciálisan halálos, moszkitók által terjesztett betegség, mely egyre növekvő fenyegetést jelent: a világ kb. 40% a ki van téve a dengu-láz kockázatának és kb. 390 millió fertőzés következik be évente. A WHO kezelési stratégiája 2020-ra felére szeretné csökkenti a halálozást.

Tizedik helyen van a HIV. Bár óriási haladás következett be a HIV kezelésében (2 millió ember jelenleg is antivirális kezelés alatt áll), de a preventív módszerek (pl. expozíció előtti profilaxis) ellenére a járvány folytatódik: évente kb. 1 millió ember hal meg HIV/AIDS-ben. A WHO támogatja az ön-vizsgálatok bevezetését, hogy az emberek ismerjék fel, ha HIV fertőzöttek, és megkaphassanak megfelelő kezelést.

A 13th General Programme of Work 5 éves stratégiai terve 3 milliárd személyt céloz meg: 1 milliárdnak haszna lesz az univerzális egészségügyi lefedettségből, 1 milliárd személyt meg lehet védeni az akut veszélyektől és 1 millió embernek javul az egészsége és közérzete.

Forrás: World Health Organization. Thirteenth General Programme of Work (GPW13) 2019-2023.