A globális felmelegedés több maláriát okoz

A kutatók több mint húsz éve vitatkoznak azon, hogy a globális felmelegedés lehet –e a hatással a malária incidenciájára. A szúnyogok terjesztette betegség 3,3 milliárd emberre, a Föld lakosságának felére jelent veszélyt.

A Science folyóiratban március 7-én megjelent közleményben a Michigani Egyetem ökológusai Etiópia és Kolumbia fennsíkjainak megbetegedési adatait feldolgozva rámutattak, hogy Afrika és Dél-Amerika hegyvidékének lakossága a melegebb években nagyobb maláriás veszélynek vannak kitéve. Kutatásukban felhívták a figyelmet arra, hogy a szúnyogok terjesztette betegség jelentős növekedésével kell számolni az afrikai és dél-amerikai fennsíkok sűrűn lakott területein, amennyiben nem javulnak a betegség figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére irányuló erőfeszítések.

„A melegebb években a maláriás megbetegedések magasabb területeken is megjelentek, ami egyértelmű jele annak, a maláriaszúnyog reagál a fennsík éghajlati változásaira; a szúnyogok a forróbb években magasabban fekvő területekre is felmerészkednek, míg hűvösebb években csak alacsonyabban fekvő területeken élnek ” – nyilatkozta Mercedes Pascual, a Michigani Egyetem elméleti ökológusa, a Rosemary Grant Collegiate ökológia és fejlődésbiológia professzora. “Az éghajlatváltozás vitathatatlan bizonyítéka, egyben legfőbb következménye, hogy a trópusi hegyvidékeken a hőmérséklet emelkedésével a maláriás megbetegedések kockázata jelentősen megnő .”

 A maláriát a klímaváltozásra különösen érzékeny betegségnek tartják, ugyanis mind a megbetegedést okozó Plasmodium, mind az ezt terjesztő Anopheles szúnyog szaporodásához meleg hőmérsékletre van szüksége.

Korábbi tanulmányok felvetették, hogy az éghajlatváltozás jelentős malária esetszám-emelkedést okozhat a magasabb tengerszint feletti magasságokban, azonban a háttérben álló feltevéséket a későbbiekben több kritika érte. Nemrégen egyes kutatók azzal érveltek, hogy a fejlett szocioökonómiai hatások és a szúnyogok agresszív ellenőrzésére tett erőfeszítések sokkal komolyabb hatást fognak gyakorolni a malária elterjedésére, mint a klimatikus tényezők.

Azonban mindeddig hiányzott a regionális adatok kielégítő mélységű elemzése arról, hogy miképpen befolyásolják a malária térbeli elterjedését az évről évre észlelt időjárásbeli különbségek, különösképpen Kelet-Afrika és Dél-Amerika sűrűn lakott fennsíkjain. Ezek a területek hagyományosan menedéknek számítottak a pusztító, szúnyogok terjesztette betegség elől. A történelem során azért telepedtek meg a hegyvidékeken az emberek, mert e betegségek kockázata a magassággal csökkent.

Pascual és munkatársai azt kutatták, hogyan befolyásolja a malária térbeli elterjedésének változását az etiópiai és kolumbiai fennsík éghajlatváltozása.  A nyugat-kolumbiai Antioquia és a közép-etiópiai Debre Zeit régiók adatait elemezték a kilencvenes évektől 2005-ig.

A kutatók egyedül a malária magassággal való összefüggésére összpontosítottak az éves éghajlatváltozások tekintetében, kizárva ezzel az esetszámot esetlegesen megváltoztató egyéb tényezőket, mint a szúnyogok elterjedését ellenőrző programokat, az antimaláriás gyógyszerek rezisztenciáját és az éves esőmennyiségben észlelt különbségeket.

Feltételezéseiket a fennsíkok adatainak elemzése igazolta. A maláriás esetek melegebb években magasabb tengerszint feletti területeken is megjelentek.  „A viszonylag egyszerű kutatás tiszta, egyértelmű eredményét az éghajlatváltozás magyarázza. Vizsgálatunk felhívja a figyelmet arra, hogy az erősödő globális felmelegedés miatt a malária a korábban maláriamentes területeknek számító magasságokban fog súlyos fertőzéseket okozni. Itt az embereknek nincsen immunitásuk a betegség ellen, így sokkal esendőbbek lesznek megbetegedés és halálozás szempontjából”-említette Menno Bouma, a London School of Hygiene & Tropial Medicine meghívott előadója, a kutatás társszerzője.

Etiópia Debre Zeit régiójában a lakosság közel fele él 1600 m és 2400 m közötti tengerszint feletti  magasságban. A 37 millió vidéki környezetben élő embert érintheti a felmelegedés okozta maláriás megbetegedések emelkedő kockázata. Egy korábbi tanulmány becslései szerint 1 Celsius fok hőmérsékletemelkedés 3 millióval több maláriás esetet eredményezhet Etiópia 15 év alatti lakossága körében, hacsak nem fokozzák a malária ellenes erőfeszítéseket.

A WHO adatai alapján 2010-ben 219 millió esetben betegedtek meg és 660 ezren haltak meg maláriában. Az azévi megbetegedések 90%-a az afrikai gyermekeket érintette. A megelőzések és a kontroll érdekében tett erőfeszítések az Egészségügyi Világszervezet adatai alapján 2000 óta 25%-kal csökkentették a maláriás megbetegedéseket világszerte.

Folyik a malária elleni védőoltás fejlesztése, ami remélhetőleg nagyban hozzá fog járulni az esetszám csökkentéséhez.