Klímaváltozás okozta halálozások

Eddig a tavalyi év, 2023 volt a valaha feljegyzett legmelegebb év a világon és a második legforróbb Európában. Az idei valószínűleg ezt is felülmúlja. Olaszország az éghajlatváltozás által leginkább érintett országok közé tartozik.

Annak ellenére, hogy évente több tízezer európai hal meg a hőhullámok miatt, a hő okozta halálozások száma tavaly sokkal rosszabb is lehett volna. Egy nemrégiben a Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmány értékelte, hogy a hőhalandóság 2000-től napjainkig hogyan változott, és számításaik szerint 2023 nyarán, az elmúlt 20 évben elvégzett intézkedések nélkül, 80% -kal halálosabb lehetett volna.

A 2003-as hőhullám a tizenhatodik század óta a legforróbb nyarat hozta el Európában, 70 ezer halálos áldozatot követelt, és ez a nyár fordulópont volt a nyári hőhullámok egészségre gyakorolt hatásának kezelésében.

2003 óta az egész kontinensen terveket dolgoztak ki a hőség hatásainak kivédésére, számos nemzeti terv született a hőség egészségre gyakorolt hatásainak megelőzésére. De, még ahol születtek ilyen tervek ott sem ellenőrizték, hogy a javasolt intézkedéseket bevezették-e és ha igen, azok mennyire voltak hatékonyak a hővel kapcsolatos halálozási arány csökkentésében. Az ezzel kapcsolatos kétségeket erősíti, hogy az Európában eddig feljegyzett legforróbb, 2022-es nyár becslések szerint 60.000 halálesettel járt, és több országban ekkor volt a legmagasabb a hővel kapcsolatos halálozási arány is (Olaszországban például az egy millió lakosra eső halálozás 295 volt)

Matematikai modell
Elisa Gallo, Joan Ballester és munkatársai a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézetben először becsülték fel az európai hőség okozta halálozási arányt 2023-ban, és összesen 47.690 halálesetet (95% CI, 28.853-66.525) regisztráltak. Olaszország volt a harmadik leginkább érintett ország a halálozási arány tekintetében, a sort Görögország és Bulgária vezette. Ezek az adatok jelentős demográfiai különbségeket tartalmaznak: a nőknél magasabb volt a hő okozta halálozási arány, mint a férfiaknál (1,55 arányban), és a 80 évnél idősebbeknél 8,68-szor nagyobb volt a mortalitás, mint a 65-79 éveseknél.
A 35 ország 823 régiójából származó adatok felhasználásával a kutatók azt értékelik, hogy a halálozási arány hogyan kapcsolódik a hőmérséklethez négy 5 éves intervallumban (2000-2004 és 2015-2019). E módszerrel számszerűsíthető, hogy a hőmérséklet hogyan befolyásolja a halálozást Európában, és hogy ez a kapcsolat hogyan változott az elmúlt 20 évben. Azt is lehetővé tette számukra, hogy következtessenek arra, milyen lett volna a halálozási arány a korábbi években, ha az éghajlati viszonyok a 2023-ban tapasztaltakkal azonosak lettek volna.

Számításuk azt mutatta, hogy Európában a 2000-es évek elején egy olyan nyár, mint a 2023-as, közel 86.000 halálesethez vezetett volna, ami jóval több a 2003 nyarán mértnél. A 80 év felettiek körében ez a szám megduplázódott. Ez azt jelenti, hogy az európai társadalmak átfogó alkalmazkodása megakadályozta a hő okozta halálesetek mintegy 80%-át.

Az egészségügyi hatások mérséklése

A tanulmány eredményei összhangban vannak a korábbi modellekkel végzett számításokkal, ami azt mutatja, hogy a hőhullámokból eredő relatív globális halálozási arány a hőmérséklet folyamatos emelkedése ellenére csökkent. Az a tény, hogy ma kevesebb haláleset történik, azt jelenti, hogy a végrehajtott stratégiák hatékonyak. A stratégiák közé tartozik a hőhullám-figyelmeztető rendszer, a specifikus szűrési és vészhelyzeti válaszprotokollok, a betegek kiszolgáltatott kategóriáinak azonosítása, valamint az ápolási otthonok és a légkondicionáló berendezések telepítése. Bár a globális felmelegedés nem lelassult, egészségkárosító hatása az intézkedések révén mérséklődik.

Májusban az Olasz Nemzeti Egészségügyi Intézet pozitív tendenciáról számolt be. "2023 heves hőcsúcsokkal jellemezhető nyara azonban a tendencia jelentős megfordulását mutatja. A napi halálozási megfigyelőrendszer (SiSMG) adatai azt mutatják, hogy Közép- és Dél-Olaszország városaiban a többlet halálozás a 2022-es 16%-ról 2023-ban 4%-ra csökkent. Ugyanakkor az északi városokban a várthoz képest –5%-kal meghaladó mértékben csökkent a halálozás az egészségszabályozási, szervezési és tájékoztatási intézkedések révén." A halálos áldozatok száma azonban továbbra is magas, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi intézkedések nem elegendőek. A jövőben a hőhullámok még gyakoribbak és súlyosabbak lesznek, mint a jelenlegiek. Mindenképp elengedhetetlen az egészségügyi ellátás fejlesztése, például a veszélyeztetett emberek ellátáshoz való hozzáférésének javítása, a hőhullámok idején az egészségmegőrzésre alkalmas viselkedést népszerűsítő lakossági figyelemfelkeltő kampányok, a foglalkozás-egészségügyi feltételek fejlesztése, a közegészségügyi hatóságok hőkezelési cselekvési terveinek kidolgozása, valamint tájékoztató kampányok. Most meg kell érteni, hogy ezek közül a beavatkozások közül melyiknek van a legnagyobb hatása a halálozás csökkentésére, hogy a legjobb eredményeket hozó megközelítésekbe lehessen fektetni.

Forrás:

Gallo, E., Quijal-Zamorano, M., Méndez Turrubiates, R.F. et al. Heat-related mortality in Europe during 2023 and the role of adaptation in protecting health. Nat Med (2024). https://doi.org/10.1038/s41591-024-03186-1