Az egészségügy hozzájárulása a klímaváltozáshoz
A globális klímaváltozásban az egészségügy szerepe sem elhanyagolható, így ebben a szektorban is meg kell hozni a Föld légkörét óvó intézkedéseket.
Egy új nemzetközi beszámoló szerint amennyiben az egész világ egészségügye egyetlen országra korlátozódna, az lenne az ötödik legnagyobb üveghatású gázkibocsátó ország a Földön.
Ez az egyik legfontosabb megállapítás a Health Care Without Harm nevű civil szervezet 48 oldalas kiadványában, amelyben az egészségügyi ágazat káros hatásainak ökológiai lábnyomát térképezték fel az (Ove Arup által 1946-ban alapított 34 országban) tevékenykedő független ARUP cég technikai segítségével. A tanulmány szerint az egészségügyi tevékenységek során keletkezik az összes globális klímakárosító hatás 4,4%-a. A kiadvány valóban egyedülálló, mivel az egész egészségügyi szektor minden részét áttekinti, a világban hozzáférhető összes adatot feldolgozza, a széndioxidon kívül az egyéb üvegházhatású gázok (metán, nitrogénoxid) kibocsátását is figyelembe veszi.
A szerzők a World Input-Output Database rendszer alapján a világ 43 országából szereztek részletes információkat a klímát befolyásoló tényezőkről. A beszámoló szerint az egészségügyi szektor klímára gyakorolt hatásának 71%-a az ellátó láncolat (gyógyszerek, orvosi eszközök, táplálékok, kórházi berendezések előállítása, csomagolása, szállítása, elhelyezése) kibocsátásaiból ered. Nem meglepően a szektorból eredő klímakárosítás lényeges eleme az energiafelhasználás és ezen belül is a fosszilis tüzelőanyagok égetése, amelyek kibocsátása a szerzők szerint egyenértékű 514 széntüzelésű erőmű évenkénti üvegházhatást okozó gázkibocsátásával.
A legnagyobb szennyezők az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió államai, együttesen a világ egészségügyi szektorai által termelt káros anyagok több mint felét, 56%-át bocsátják ki. Josh Karliner, a Health Care Without Harm mozgalom programjának és stratégiájának nemzetközi igazgatója azt nyilatkozta, hogy tanulmányukkal a kórházakat és a teljes egész egészségügyi szektort szeretnék a globális éghajlatváltozást okozó hatásokat csökkentő (climate smart) megoldások keresésének irányába elmozdítani.”
Gary Cohen, a Health Care Without Harm alapítója elmondta, hogy az egészségügyi szektornak csökkentenie kell a fosszilis tüzelőanyagok és a toxikus kemikáliák használatát, hiszen a káros anyagok kibocsátása világszerte milliók halálát okozza, és a szennyezés miatt kialakuló asztmás -, szív- érrendszeri és daganatos betegségek kezelésének óriási költségei is rendkívül nagy terhet rónak a társadalmakra. Az USA-ban jelenleg 74 orvosi és civil szervezet tervez együttes és sürgős fellépést a lakosság egészségét veszélyeztető klímaváltozások megfékezésére. A fosszilis tüzelőanyagok egyébként nem csak az emberek egészségét érintik, de negatívan befolyásolják az egész Föld éghajlatát is.
A nemzetközi párizsi megállapodás – melyet Trump elnök nem írt alá – minden azt elfogadó ország számára 2030-ra az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentését írta elő. A független Climate Action Tracker adatai szerint viszont csak néhány ország (Európai Únió, Kína, India) csökkentette a gázok emisszióját a megállapodásnak megfelelően. A tanulmány szerzői szerint a Föld egészségügyi szektora a világ GDP-jének megközelítőleg 10%-át termeli. A Párizsi Szerződés végül felhívja az egészségügyi szektor figyelmét, hogy 2050-re nullára kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és egyben javasolja a megújuló energiák használatát a fosszilis tüzelőanyagok teljes kizárásával.
Jessica Wolf (a Health Care Without Harm és a Practice Greenhealth amerikai igazgatója) elmondta a Medscape Medical News-nak, hogy komolyan hisz a mozgalom mielőbbi sikerében. A kórházak ezrei máris keresik a megoldást a megújuló energiák felhasználására, a felhasznált energiák hatásosságának növelésére, a szállítás megújulására, többek között a kevésbé káros altatógázok használatára.
Források: