Kétszeres depressziórizikóval jár a multimorbiditás

A Communications Medicine folyóiratban május 13-án jelent meg a University of Edinburgh kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a betegségek bizonyos kombinációi - különösen a kardiometabolikus betegségek, mint a cukorbetegség és a szívbetegség - több mint kétszeresére növelhetik a későbbi depresszió diagnózisának valószínűségét. Mivel a multimorbiditás - amikor a betegek két vagy több krónikus betegséggel élnek - továbbra is jelentős nyomást gyakorol az amúgy is kifeszített egészségügyi rendszerre, a szakértők szerint az eredmények rávilágítanak az olyan integrált ellátási modellek szükségességére, amelyek mind a mentális, mind a fizikai egészséggel foglalkoznak.

A mostani vizsgálatban a kutatók a UK Biobank tanulmány több mint 142 ezer résztvevőjének adatait használták fel annak vizsgálatára, hogy az egyes betegségek hogyan befolyásolják egymásra hatva a depresszió kockázatát. A résztvevők 37-73 évesek voltak, és legalább egy krónikus fizikális betegséggel rendelkeztek, de nem volt depressziójuk. A tudósok statisztikai klaszterezési technikákat alkalmaztak, hogy a résztvevőket betegségprofiljuk alapján csoportosítsák, majd azt követték nyomon, hogy ezek a klaszterek hogyan asszociálhatók a depresszió későbbi diagnózisához.

A depresszió a becslések szerint világszerte az emberek 6%-át érinti, és az Egészségügyi Világszervezet a legterhelőbb betegségek közé sorolja. Erős bizonyíték van arra, hogy a depresszió más mentális zavarokkal együtt jelentkezik, és számos folyamatban lévő vizsgálat célja a lehetséges közös mechanizmusok azonosítása. Korábbi tanulmányok azonban azt is megállapították, hogy a depresszió gyakoribb bizonyos krónikus fizikai betegségekben, például szív- és érrendszeri betegségben, szklerózis multiplexben és gyulladásos bélbetegségben szenvedőknél. A fizikális betegség okozhat depressziót, mert az identitástudatot veszélyeztető „életrajzi zavarok” révén pszichológiai zavart okoz, vagy mert hatással van a fizikális vagy szociális funkciókra. Másik lehetőség, hogy a fizikális állapotok köztes biológiai folyamatok, például gyulladás révén okozhatnak depressziót, és ebben az esetben azt várhatjuk, hogy a fizikai állapotok különböző kombinációi vagy mintázatai erősebben kapcsolódnak a depresszióhoz, mint mások.

A kutatás szerint az egyik csoportban, amelybe a legnagyobb arányú fizikális betegségben szenvedő résztvevők tartoztak, a depresszió kialakulásának legnagyobb kockázata is fennállt. Erre a csoportra az volt jellemző, hogy tagjainak nem egyetlen domináns betegsége volt, hanem inkább a problémák összetett keveréke.

A szívbetegségben és cukorbetegségben szenvedőknél is magas volt a kockázat, akárcsak az olyan krónikus tüdőbetegségben szenvedőknél, mint az asztma vagy a COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség). A máj- és bélbetegségek szintén feltűnő kapcsolatot mutattak a depresszióval mind a férfiak, mind a nők esetében.

Az ízületi és csontproblémákkal, például ízületi gyulladással küzdő nők különösen érintettek voltak, de ez a minta a férfiak esetében nem volt ennyire szembetűnő.

A legnagyobb kockázatot jelentő csoportokban körülbelül minden 12. embernél alakult ki depresszió a következő 10 év során, szemben a kontroll csoport 25:1 arányával.

Bár a betegség biológiai terhe szerepet játszhat, a kutatók szerint a társadalmi és rendszerszintű tényezők is magyarázatot adhatnak arra, hogy a fizikális jellegű multimorbiditás miért vezet rosszabb mentális egészségi állapothoz.

Lauren DeLong, a tanulmány első szerzője elmondta: “Egyértelmű összefüggés mutatható ki a fizikális romlást előidéző egészségi állapotok és a depresszió kialakulása között, de ez a tanulmány csak a kezdet. Reméljük, hogy eredményeink más kutatókat is arra ösztönöznek, hogy vizsgálják és kibogozzák a fizikális és mentális egészségi állapotok közötti kapcsolatokat.”

Bruce Guthrie, a tanulmány társszerzője így nyilatkozott: “Az egészségügyi ellátás gyakran teljesen különböző tényezőként kezeli a fizikális és a mentális egészséget, de ez a tanulmány azt mutatja, hogy jobban kellene előre jelezni és kezelni a depressziót a fizikális betegségben szenvedő embereknél.” A tanulmány másik fő megállapítása, hogy a depressziót nem lehet megelőzni, csak prognosztizálni és kezelni.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

Combinations of chronic illnesses can double risk of depression, study shows

Cluster and survival analysis of UK biobank data reveals associations between physical multimorbidity clusters and subsequent depression

Irodalmi hivatkozás:

Lauren Nicole DeLong et al, Cluster and survival analysis of UK biobank data reveals associations between physical multimorbidity clusters and subsequent depression, Communications Medicine (2025). DOI: 10.1038/s43856-025-00825-7