hirdetés

Boldogabbá tesz-e a kövérség?

A múlt héten a nyugati újságok főcímeiben egyre-másra megjelent egy hír egy génről, amelyről azt írták, megmagyarázhatja a „kövér és boldog” sztereotípiát. Igaz lehet ez? A New Scientist utánanézett, hogy milyen tudományos tények állnak az állítás mögött.

hirdetés

David Meyre, a kanadai, hamiltoni McMaster egyetem munkatársa és kollégái kimutatták, hogy egy génmutációnak, amelynek köze van a kövérséghez, köze van a depresszióhoz is – 8%-kal csökkenti annak kockázatát. „Ez az első olyan gén, amelyről meggyőzően igazolták, hogy befolyásolja a depressziót” – mondta Meyre. A korai „depresszió gén” jelöltek végül nem bizonyultak a depresszióra ható tényezőnek – fejtette ki –, ami nagyon frusztráló volt, hiszen a családvizsgálatok alapján tudjuk, hogy a depresszió kockázatának majdnem a feléért genetikai tényezők felelősek.

Az FTO gén egy olyan fehérjét termel, amely a kövérséggel és a test zsírtömegével áll kapcsolatban. Meyre 2007-ben tagja volt egy munkacsoportnak, amely olyan mutációkat mutatott ki az FTO-ban, amelyek nyilvánvalóan együtt jártak a kövérség nagyobb kockázatával.

Tudjuk, hogy a kövérség kockázati tényezője a depressziónak, és viszont. Mi több, az FTO nagy mennyiségben expresszálódik az agyban. Amikor Meyre összerakta ezeket a tényeket, akkor ezek alapján azt a hipotézist állította fel, hogy a génvariáns növeli a depresszió kockázatát.

Meglepő módon, ennek éppen az ellenkezőjét mutatták ki. A kutatócsoport annyira csodálkozott, amikor ez derült ki két nagy kanadai vizsgálatból, hogy utánanéztek két másik vizsgálatnak is, egy britnek és egy svájcinak. A négy vizsgálatban összesen 28 000 személy vett részt. Valamennyi vizsgálat ugyanarra az eredményre jutott: ha a mutáns génből egy kópia van a személy sejtjeiben, 8%-kal csökken a depresszió kockázata, míg két kópia esetén 16%-kal. Ez a hatás független volt attól, hogy a személy kövér volt-e vagy nem.

Mi lehet ennek a magyarázata? Meyre azt feltételezi, hogy a gén, amelynek DNS-metiláló hatása van, s így más géneket ki- és bekapcsol, egymástól függetlenül befolyásol számos zavart – olyanokat, amelyekben szerepük van az appetitív drive-nak (ilyen például az evés) és a velük együtt járó kedélyállapotnak.

Meyre szívesen nevezi ezt a gént boldogság génnek. „Mérsékelten hozzájárul a boldogsághoz” – mondja. Annak alapján, hogy a génvariáns milyen prevalenciával fordul elő az egyes etnikai csoportokban, az állapítható meg, hogy az afrikaiakban a depressziók 6,7%-át, az európaiakban 5,3%-ukat és a kínaiakban 2,2%-ukat előzi meg.

Ez a változó prevalencia arra utal, hogy a génvariáns szelekciója a múltban összefüggött az egyes etnikumok történetével, feltehetően az éhínségekkel, amelyek idején előnyt jelentett, ha jobb volt a személy zsírtárolási képessége.

Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy a kövér emberek boldogabbak, mert tény az, hogy a nyugati társadalmakban hajlamosabbak a depresszióra, mint sovány társaik. Másrészt az, hogy valaki nem depressziós, nem jelenti egyben azt, hogy boldog is. Ez a vizsgálat tehát nem azt mutatta ki, hogy a kövérség boldogabbá tesz, csupán azt, hogy egy olyan gén, amely hajlamosít a kövérségre, egyben csökkenti a depresszió kockázatát is.

Az azonban elképzelhető, hogy régen a krónikusan alultáplált parasztok azt tapasztalták, hogy a kövér emberek boldogabbak, és így született meg a kövérség-boldogság legendája, amely például a Mikulásban ölt testet. Persze, aki abban a korban kövér tudott lenni, annak nyilván más okai is voltak a boldogságra.

Forrás: New Scientist

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.