hirdetés
hirdetés

Csokoládéfogyasztás, kognitív működés és Nobel-díj

Az étkezésre használt növények egy részében bőségesen vannak flavonoidok, amelyekről kimutatták, hogy javítják a kognitív funkciókat. A flavonoidok rendszeres fogyasztása csökkenti a demencia kockázatát, javítja a teljesítményt bizonyos kognitív tesztekben és idősebb emberek enyhe kognitív károsodása esetén serkenti a kognitív működést. 

hirdetés

A flavonoidok egyik csoportja, a flavonolok, amelyek megtalálhatók a kakaóban, a zöld teában, a vörösborban és néhány gyümölcsben, lelassítják, sőt meg is fordíthatják az idősödéssel járó kognitív teljesítménycsökkenést. Emellett javítják az endotél-funkciót és vazodilatációs hatásuk révén csökkentik a vérnyomást.

Mivel a csokoládéfogyasztás elméletileg nemcsak egyénekben, hanem egész populációkban is jó hatással lehet a kognitív funkciókra, a szerző, Franz H. Messerli, az amerikai Columbia Egyetem munkatársa azt akarta megtudni, hogy van-e kapcsolat az egyes országok lakóinak csokoládéfogyasztása és népességük kognitív szintje közt. Eredményeit a New England Journal of Medicine-ben (NEJM) tette közzé október 10-én.

A kérdés megválaszolásához szükséges egyik adat – az egyes népek átlagos kognitív szintje – azonban hiányzik, s ezért a szerző ezt az egy főre eső Nobel-díjasok számával becsülte meg. Ez szerinte azt tükrözi, hogy mekkora a száma a legmagasabb szintű kognitív működéseket mutató személyeknek egy adott népben, s így közvetve az ország átlagos kognitív teljesítményének mértékéül is szolgálhat.

Az egyes országok Nobel-díjasainak számát – 2011 októberéig – a szerző a Wikipédia alapján állapította meg, s az egy főre eső csokoládéfogyasztást az egyes országokban három kereskedelmi cég adatai alapján.

Ha 23 országot vett számításba, az egy főre eső csokoládéfogyasztás és a 10 millió lakosra számított Nobel-díjasok száma között igen erős korreláció volt (r=0,791, p<0,0001), s ez még kifejezettebb lett, ha Svédországot kizárták az elemzésből (r=0,862). Az első helyen Svájc végzett, mind a csokoládéfogyásztást, mind a Nobel-díjasok számát tekintve. A regressziós egyenes alapján az állapítható meg, hogy az egy főre eső évi csokoládéfogyasztás 0,4 kg-os növekedése eggyel növeli egy adott országban a 10 millió személyre jutó Nobel-díjasok számát. A minimálisan hatásos csokoládé mennyisége kb. 2 kg/személyév, és a dózis-válasz kapcsolatban plafonhatás nem mutatkozik a vizsgált (11 kg/személyév) csokoládémennyiségig.

A szerző tisztában van azzal, hogy a korrelatív kapcsolat nem jelent egyben ok-okozati kapcsolatot is, azonban a fordított összefüggés lehetőségét valószínűtlennek ítéli. Semmi nem utal arra sem, hogy egy közös ok befolyásolná a csokoládéfogyasztást és a Nobel-díjasok számát – az egyes országok közötti szociális, geográfiai, klimatikus stb. különbségek nem tűnnek megfelelő magyarázatnak.

Az elemzés második fázisából azért zárta ki a szerző Svédországot, mert kiugró érték volt jellemző rá: csokoládéfogyasztása 6,4 kg/személyév volt, s ennek alapján 14 Nobel-díjas lenne várható, azonban a svéd Nobel-díjasok száma ennek több mint a kétszerese, 32. A szerző ennek magyarázatára azt veti fel, hogy esetleg a stockholmi Nobel-díj Bizottság döntéseiben hazafias szempontok is szerepet játszanak, vagy hogy a svédek érzékenyebbek más népeknél a csokoládé kognitív funkciót javító hatására.

Forrás: NEJM

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.