hirdetés

EGFR mutáció és tüdőrák kezelés

Sok nem-kissejtes tüdőrákos betegben nem végzik el azt a döntően fontos genetikai vizsgálatot, amelynek alapján eldönthető lenne, milyen terápia a leghasznosabb számukra.

hirdetés

Egy vizsgálat, amelyben szerte a világból 550 onkológus vett részt, kimutatta, hogy a nem-kissejtes tüdőrákos (NSCLC, non-small cell lung cancer) mintegy 25%-ában elmarad az EGFR (epidermális növekedési faktor receptor, epidermal growth factor receptor) genetikai vizsgálata. S még ha megrendelik is a vizsgálatot, az esetek egynegyedében még azelőtt elkezdik a kezelést, hogy az eredményeket megkapnák.

A kutatásról Genfben, a 2015. Európai Tüdőrák Konferencián számoltak be.

A Tüdőrák Vizsgálat Nemzetközi Szövetségének (IASLC) irányelvei szerint minden előrehaladott NSCLC-s betegben – kivéve a szkvamózus sejtes karcinómásokat – EGFR tesztet kell végezni, és a terápiát az eredménynek megfelelően kell megválasztani.

Az újabb kutatások szerint az EGFR mutációja esetén az EGFR tirozinkináz-gátlók meghosszabbíthatják a teljes túlélést.

Ennek ellenére – mondta dr. James Spicer, a King's College London (Anglia) munkatársa – sok esetben nem követik az IASLC irányelveit. „Nemcsak hogy több megfelelő beteget nem teszteltek az EGFR mutációjára nézve, de másoknál nem vették figyelembe a vizsgálat eredményét, amikor arról döntöttek, hogy mi legyen az első vonalbeli terápia, a kemoterápia-e vagy egy EGFR gátló adása.”

Onkológusok egy reprezentatív mintája – 562 onkológus Kanadából, Franciaországból, Németországból, Olaszországból, Japánból, Dél-Koreából, Spanyolországból, Tajvanból és az Egyesült Államokból – egy online felmérést végeztek 2014. decemberében és 2015. januárjában. A felmérés kiterjedt a mutációvizsgálat prevalenciájára, a vizsgálattal kapcsolatos attitűdökre és a tesztelést akadályozó tényezőkre, s arra, hogy miként befolyásolja a teszt eredménye a kezelés megválasztását az előrehaladott NSCLC-s betegekben.

Dr. Spicer és munkatársai azt találták, hogy a III b/IV. stádiumú NSCLC-s betegek 81%-ában kértek az onkológusok EGFR tesztet az első vonalbeli kezelés megkezdése előtt. Annak, ha nem rendelték meg a tesztet, a leggyakoribb oka az volt, hogy a beteg szövettani lelete téves volt. Ilyenkor a rákkezelő központokban nem rendelnek meg látszólag fölöslegesen egy olyan genetikai vizsgálatot, amelynek eredménye nagy valószínűséggel negatív lesz.

Az EGFR teszt el nem végzésének második leggyakoribb oka a diagnosztizálandó szövet hiánya volt. „Mire a patológus eldönti, hogy tüdőrákról van szó, gyakran nem marad elég tumorszövet a DNS kivonásához és a genetikai vizsgálat elvégzéséhez” – mutatott rá dr. Spicer. „Ez azonban egyre kevésbé lesz probléma, mivel az új módszerekkel egyre jobban végezzük a biopsziákat, és érzékenyebb genetikai vizsgálatokat alkalmazunk” – tette hozzá.

Voltak olyan betegek, akiken azért hajtották végre az EGFR tesztet, mert dohányosok vagy túl öregek voltak – ez indokolatlan, és ellentmond az irányelveknek.

Végül, sokan azért nem rendelték meg az EGFR vizsgálatot, mert egyes központokban akár hetek is eltelhetnek a teszt eredményéig.

Azoknál a betegeknél, akikben elvégezték a vizsgálatot, az esetek 77%-ában kapták meg az onkológusok az eredményt az első vonalbeli terápia elkezdése előtt (terjedelem: Franciaország – 51%, Japán – 89%). A maradék 23%-ban úgy kezdték el a kezelést, hogy a genetikai teszt eredménye még nem állt rendelkezésre. Az onkológusok azt mondták, hogy ennek az volt az oka, hogy túl sokáig kellett várni az eredményre, vagy a betegek rögtön el akarták kezdeni a terápiát.

A felmérés szerint a kezelés megválasztásakor az onkológusok 23%-a nem veszi figyelembe az EGFR mutáció altípusát, de 49%-uk igen.

 

Forrás: Medscape

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Hozzászólások (1 db)
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
#
A szerzőnek tagadhatatlanul igaza van,a biológiai terápiáknak nemcsak a hatásosság nagyobb, hanem a betegek jobban elfogadják, mint a "hagyományos" citosztatikus kezelést.
Ezzel kapcsolatban viszont érdemes elgondolkodni azon, hogy a korábbi magyarázatok helyett (melyeket én is mondtam betegeinknek, s mely a citosztatikumokat a
szőnyegbombázáshoz, a célzott [target, targeting] kezeléseket a mesterlövész-puskához hasonlította) differenciáltabb információ szükséges, mivel ezeknek a szereknek
is vannak mellékhatásai, a receptorok a tumoron kívül más szövetekben is előfordulnak.
A kép "árnyalásához" azt sem árt tudni, hogy a klinikai vizsgálatok alcsoport-elemzései figyelembevételével az OEP az EGFR-re (EGFR-en keresztül) ható, különböző
hatásmechanizmusú szereket nem minden NSCLC alcsoportban, hanem csak adenocarcinoma esetében finanszírozza.
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.