Hormonális fogamzásgátlás és a daganatok

Az orális fogamzásgátló tabletták 1960-as megjelenése a gyógyszeripar óriási eredménye volt, és lényegesen befolyásolta, sőt átalakította a nők, a családok életét. Amennyire a gyógyszerek fogyásából vissza lehet következtetni, jelenleg a világban kb. 140 millió fogamzóképes, 15-49 éves nő alkalmaz valamiféle hormonális fogamzásgátlást. Már az 1980-as évek végén kimutatták, hogy a hormonális fogamzásgátlás egyéb kockázati faktorok (korai menarche, gyermektelenség, dohányzás, alkohol, testtömeg index, fizikai tevékenység) megléte esetén valamivel növeli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Számos közlemény igazolta a kissé, vagy marginálisan megemelkedett kockázatot, és szintén sok tanulmány született, amely nem talált szignifikáns összefüggést a hormonális fogamzásgátlás és az emlőrák kockázata között.

1995-1996-ban 3,5 millió kérdőívet küldtek ki az USA egyes államaiban (California, Florida, Pennsylvania, New Jersey, Észak-Carolina és Louisiana) és nagyvárosaiban (Atlanta, Giorgia és Detroid, Michigan) élő 50 és 71 év közötti embereknek (eredeti nevén American Association of Retired Persons = AARP), melyekben többek között étkezési szokásaikról és életmódjukról kérdezték őket, de felmérték a fogamzásgátló használat és a daganatok kockázatának összefüggéseit is. Több mint 500 000 válasz érkezett, így a világon ez lett a legnagyobb, a táplálkozás és korosodó emberek egészsége közötti összefüggéseket vizsgáló tanulmány.

National Institute of Health-AARP vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy összefüggést keressen a különböző hosszúságú orális fogamzásgátlás (OC) által befolyásolt női daganatos incidencia és az életmód (elsősorban a dohányzás és az obezitás/BMI, az alkoholfogyasztás és a fizikai aktivitás) között. A hosszú megfigyelési idő alatt 1241 petefészekrákot, 2337 endometrium karcinomát, 11 114 emlőrákot és 3507 kolorektális rákot jegyeztek fel az asszonyoknál. A beérkezett adatok feldolgozása 2016 szeptembere és 2017 áprilisa között történt, a Cox modellt használták az életkor, az első menstruáció ideje, és számos más faktor kiegyenlítésére.

Több csoportra osztották a betegeket az orális fogamzásgátlás hossza szerint: soha nem szedett, vagy 1 évnél rövidebb ideig szedte (ez volt a referencia), 1-4 évig szedte, 5-9 évig szedte, vagy 10 éven túl is szedte a hormonális készítmények valamilyen fajtáját.

A vizsgált populáció átlagos életkora 62 év volt, 91%-ban fehérek voltak, 96%-ban már posztmenopauzába kerültek. A petefészekrák kockázatát legerősebben a hosszabb fogamzásgátló-használat csökkentette: a 10 évnél hosszabb idejű OC használat esetén a kockázati arány (HR) 0,60-nak adódott (95%CI 0,47-0,76, P< 0,001 trend), de a különböző életmódbeli eltérések nem befolyásolták ezt. Az endometrium karcinomák kockázata szintén az orális fogamzásgátlást hosszú ideig használóknál csökkent a legjobban (HR: 0,66, 95%CI 0,56-0,78, P

Érdekes módon az OC használat hossza és az emlőrák kockázata, valamint a kolorektális rák kockázata között nem tudtak összefüggést kimutatni, pedig sok tanulmány szerint a hormonális fogamzásgátlás emelheti az emlőrák kockázatát (általában HR 1,20-al) – de az is igaz, hogy az OC abbahagyása utáni években a kezdetben megemelkedett kockázat fokozatosan eltűnik.

Forrás: JAMA Oncology