hirdetés

Idült köhögés

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

hirdetés

Az idült köhögés legfontosabb gyógyszere a füstmentes, tiszta levegőA köhögés tehát nem kell hogy aggo­dalmat keltsen egészen addig, amíg esetenként jelentkezik, különösen akkor, ha jól behatárolható oka van (poros kör­nyezet, félrenyelés stb.). Aggasztó tünetnek kell azonban tekintenünk a köhögést, ha tartósan fennáll, légszomjjal együtt jelent­kezik, véres köpet ürítésével jár, vagy egyéb szisztémás tünetek is társulnak hozzá, pl. akaratlan testsúlyvesztés, láz, elesettség, gyengeségérzés. Utóbbiak észlelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a kö­högés kivizsgálása céljából, mivel az súlyos betegség jele is lehet!

A köhögés fennállásának időtartama szerint megkülönböztetünk heveny (akut), szubakut és idült (krónikus) köhögést. Az akut köhögés 3 hétnél rövidebb ideig tart, a krónikus köhögés 8 héten túl is fennáll. Itt csak az idült köhögéssel foglalkozunk.

Mi okozhat idült köhögést?

Az idült köhögésnek rengeteg oka lehet. A gyakori okok a következők:
Savas reflux – a savas gyomortarta­lom a gyomorszáj renyhesége miatt visszakerül a nyelőcső alsó szakaszába, ahol irritálja a nyálkahártyát és gyulladást tart fenn
Gyógyszerszedés – többféle gyógy­szer mellékhatásaként is jelentkezhet tartós köhécselés, pl. egyes vérnyomáscsökkentő szerek (ún. ACE-gátlók) szedése kapcsán
Hátsó garatfali váladékcsorgás – fokozott orrváladékozás esetén, főként hanyattfekvő testhelyzetben, a garatfal­ra visszacsorgó nyák vagy genny irritá­ciót okozhat, pl. szénanátha, orrpolipok vagy az orrmelléküregek idült gyulladása mellett
Asztma – különösen nem kezelt vagy nem megfelelően kontrollált esetekben
Dohányzás – akár passzív formában is okozhat közvetlenül idült köhögést tartós irritáció, enyhébb vagy súlyosabb gyul­ladás fenntartásával, de a dohányzás kö­vetkeztében kialakuló krónikus obstruktív tüdőbetegség jellegzetes tüneteként is számon tartjuk az idült köhögést
Közelmúltban lezajlott heveny légúti fertőzés – viszonylag gyakori, hogy az akut tünetek lezajlását követően hosszan elhú­zódó száraz köhécselés marad vissza, mely köpetürítéssel nem jár

A ritkább (de nem nagyon ritka) okok: tüdőrák (különösen dohányosoknál és ko­rábbi dohányosoknál, véres köpet ürítésé­vel is járhat); cisztás fibrózis (veleszületett tü­dőbetegség, melyben a tüdőben lerakódó sűrű, tapadós nyák elzárhatja a kisebb hör­gőcskéket); idült hörgőtágulat (a kis légutak kórosan kitágulnak, váladéktermelésük fokozódik), illetve a tüdőállomány diffúz károsodásával járó egyéb betegségek; tü­dőembólia (többségében akut állapot, ám máskor csak kisebb tüdőerekben alakul ki vérrög, melynek egyik tünete ugyancsak a köhögés lehet); szívbetegségek (pl. szív­elégtelenség, mellkasi főverőér tágulata, ritkábban szívritmuszavarok).

Milyen esetben kell azonnal orvoshoz fordulni?

Alapszabály, hogy a köhögés minden olyan esetben kivizsgálást indokol, ha tartósan fennáll vagy súlyosbodik, illetve hátteré­ben nem igazolódik nyilvánvaló akut kór­állapot (megfázás, szénanátha, félrenyelés, asztma stb.). Ezen túl a következő tünetek kell hogy aggodalmat keltsenek („piroszászlók”): vérköpés, ismeretlen hátterű testsúlycsökkenés, fokozott éjszakai izza­dás, légszomj vagy nehézlégzés.

A köhögés kivizsgálása

A kivizsgálás első lépéseként az orvos ala­posan kikérdezi a beteget tüneteiről: mióta áll fenn a köhögés, milyen jellegű és súlyos­ságú; jár-e köpetürítéssel, és ha igen, az mi­lyen mennyiségű, jellegű, színű és állagú, látható-e benne véres csíkozottság vagy jelentősebb mennyiségű vér; a köhögést kísérik-e egyéb tünetek, akár a köhögéssel együtt, akár két köhögéses roham között (légszomj, nehézlégzés, mellkasi fájdalom stb.); a köhögés nyugalomban és/vagy terhelésre jelentkezik-e; észlelt-e a beteg lázat, fokozott éjszakai izzadást, fogyást; fennáll-e valamilyen egyéb ismert beteg­ség (tuberkulózis, rosszindulatú daganat, a köhögés kezdete előtt lezajlott heveny légúti megbetegedés stb.); előfordult-e hasonló tünet korábban a betegnél vagy családtagjánál; szed-e valamilyen gyógy­szert rendszeresen (pontosan mit és mi­óta), illetve van-e olyan készítmény, amit csak mostanában kezdett szedni (ne fe­ledkezzünk meg a vény nélkül kapható szerekről, gyógyhatású és gyógynövény­készítményekről sem!); dohányzik-e vagy korábban dohányzott-e a beteg, és ha igen, naponta hány szál cigarettát szív/szívott; mi a beteg foglalkozása, milyenek a mun­kakörülményei (poros, füstös munkahely, vegyi anyagok stb.).

A felsorolásból jól látható, hogy az elöl­járóban tisztázandó kérdések igen szerte­ágazóak, ezért hasznos lehet, ha a beteg ezekre előre felkészül, akár jegyzetekkel fel­szerelkezve érkezik a rendelőbe. A további kivizsgálás menetét a kórelőzmény alapján felmerülő lehetőségek szabják meg.

Jó eséllyel sor kerül mellkasi röntgenfel­vétel készítésére, mely – bizonyos korlátok között – alkalmas a tüdő állapotának fel­mérésére, esetenként biztos diagnózist is nyújthat. A mellkasfelvétel alapján jelentő­sebb mellkasi folyadék jelenléte igazolható vagy kizárható, illetve megítélhető a szív nagysága is.

A légzésfunkciós vizsgálat eredményei alapján felmérhető a tüdő működése, sokszor valószínűsíthető a köhögést oko­zó megbetegedés. A módszer alkalmas a változások követésére, a terápiás hatás monitorozására is.

MIT TEHET A BETEG A KÖHÖGÉS MEGSZÜNTETÉSÉRE?A képalkotó vizsgálatok közül a másik gyakran végzett vizsgálat a komputertomo­gráfia (CT-vizsgálat). Ez akkor indokolt, ha a mellkasfelvétel alapján nem tisztázható a köhögés oka; ha az első vizsgálatok alap­ján fény derül ugyan az okra, de további pontosításra van szükség (pl. daganat pontos kiterjedése, áttétek megléte vagy hiánya, nyirokcsomók és/vagy csontok érintettsége); ha tüdőembólia gyanúja me­rül fel (ilyenkor a CT a kisebb tüdőerekben kialakult vérrögöket is nagy biztonsággal kimutatja); ha rosszindulatú daganatok és bizonyos más betegségek esetében az or­vos követni akarja a kórfolyamat változását és a kezelés hatását; illetve ha műtétet kö­vetően az esetleges kiújulás korai felisme­rése és kezelése a cél.

A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során közvetlenül látótérbe hozhatók a légutak elváltozásai, és öblítés, illetve szövettani mintavétel végezhető.

A betegség jellege alapján az orvos gyakran laboratóriumi vizsgálatokat is kér.

Hogyan kezelhető az idült köhögés?

A kezelés menetét és a kórjóslatot a prob­léma jellege szabja meg. Annyi bizonyos, hogy ha a beteg dohányos, úgy sürgető feladat a leszokás. Tengernyi szakirodalmi adat bizonyítja a dohányzás oki szerepét a tüdőrák és az idült tüdőbetegségek ki­alakulásában, súlyosbodásában. Akkor se legyintsünk „most már úgyis mindegy” felkiáltással, ha már bekövetkezett a baj, mert meggyőző adatok szerint a füstmen­tes életre való váltás javíthatja az állapotot, enyhítheti a tüneteket, lassíthatja a már ki­alakult daganat növekedését.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a passzív dohányzás ugyanolyan káros, mint az aktív füstölés, ezért a dohányzásról való leszokással környezetünk, szeretteink egészségét is védjük, és megakadályoz­hatjuk, hogy évek múltán nekik is hasonló problémákkal kelljen szembenézniük.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Cikk[212116] galéria
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.