hirdetés
hirdetés

Idült köhögés

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

hirdetés

Az idült köhögés legfontosabb gyógyszere a füstmentes, tiszta levegőA köhögés tehát nem kell hogy aggo­dalmat keltsen egészen addig, amíg esetenként jelentkezik, különösen akkor, ha jól behatárolható oka van (poros kör­nyezet, félrenyelés stb.). Aggasztó tünetnek kell azonban tekintenünk a köhögést, ha tartósan fennáll, légszomjjal együtt jelent­kezik, véres köpet ürítésével jár, vagy egyéb szisztémás tünetek is társulnak hozzá, pl. akaratlan testsúlyvesztés, láz, elesettség, gyengeségérzés. Utóbbiak észlelésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni a kö­högés kivizsgálása céljából, mivel az súlyos betegség jele is lehet!

A köhögés fennállásának időtartama szerint megkülönböztetünk heveny (akut), szubakut és idült (krónikus) köhögést. Az akut köhögés 3 hétnél rövidebb ideig tart, a krónikus köhögés 8 héten túl is fennáll. Itt csak az idült köhögéssel foglalkozunk.

Mi okozhat idült köhögést?

Az idült köhögésnek rengeteg oka lehet. A gyakori okok a következők:
Savas reflux – a savas gyomortarta­lom a gyomorszáj renyhesége miatt visszakerül a nyelőcső alsó szakaszába, ahol irritálja a nyálkahártyát és gyulladást tart fenn
Gyógyszerszedés – többféle gyógy­szer mellékhatásaként is jelentkezhet tartós köhécselés, pl. egyes vérnyomáscsökkentő szerek (ún. ACE-gátlók) szedése kapcsán
Hátsó garatfali váladékcsorgás – fokozott orrváladékozás esetén, főként hanyattfekvő testhelyzetben, a garatfal­ra visszacsorgó nyák vagy genny irritá­ciót okozhat, pl. szénanátha, orrpolipok vagy az orrmelléküregek idült gyulladása mellett
Asztma – különösen nem kezelt vagy nem megfelelően kontrollált esetekben
Dohányzás – akár passzív formában is okozhat közvetlenül idült köhögést tartós irritáció, enyhébb vagy súlyosabb gyul­ladás fenntartásával, de a dohányzás kö­vetkeztében kialakuló krónikus obstruktív tüdőbetegség jellegzetes tüneteként is számon tartjuk az idült köhögést
Közelmúltban lezajlott heveny légúti fertőzés – viszonylag gyakori, hogy az akut tünetek lezajlását követően hosszan elhú­zódó száraz köhécselés marad vissza, mely köpetürítéssel nem jár

A ritkább (de nem nagyon ritka) okok: tüdőrák (különösen dohányosoknál és ko­rábbi dohányosoknál, véres köpet ürítésé­vel is járhat); cisztás fibrózis (veleszületett tü­dőbetegség, melyben a tüdőben lerakódó sűrű, tapadós nyák elzárhatja a kisebb hör­gőcskéket); idült hörgőtágulat (a kis légutak kórosan kitágulnak, váladéktermelésük fokozódik), illetve a tüdőállomány diffúz károsodásával járó egyéb betegségek; tü­dőembólia (többségében akut állapot, ám máskor csak kisebb tüdőerekben alakul ki vérrög, melynek egyik tünete ugyancsak a köhögés lehet); szívbetegségek (pl. szív­elégtelenség, mellkasi főverőér tágulata, ritkábban szívritmuszavarok).

Milyen esetben kell azonnal orvoshoz fordulni?

Alapszabály, hogy a köhögés minden olyan esetben kivizsgálást indokol, ha tartósan fennáll vagy súlyosbodik, illetve hátteré­ben nem igazolódik nyilvánvaló akut kór­állapot (megfázás, szénanátha, félrenyelés, asztma stb.). Ezen túl a következő tünetek kell hogy aggodalmat keltsenek („piroszászlók”): vérköpés, ismeretlen hátterű testsúlycsökkenés, fokozott éjszakai izza­dás, légszomj vagy nehézlégzés.

A köhögés kivizsgálása

A kivizsgálás első lépéseként az orvos ala­posan kikérdezi a beteget tüneteiről: mióta áll fenn a köhögés, milyen jellegű és súlyos­ságú; jár-e köpetürítéssel, és ha igen, az mi­lyen mennyiségű, jellegű, színű és állagú, látható-e benne véres csíkozottság vagy jelentősebb mennyiségű vér; a köhögést kísérik-e egyéb tünetek, akár a köhögéssel együtt, akár két köhögéses roham között (légszomj, nehézlégzés, mellkasi fájdalom stb.); a köhögés nyugalomban és/vagy terhelésre jelentkezik-e; észlelt-e a beteg lázat, fokozott éjszakai izzadást, fogyást; fennáll-e valamilyen egyéb ismert beteg­ség (tuberkulózis, rosszindulatú daganat, a köhögés kezdete előtt lezajlott heveny légúti megbetegedés stb.); előfordult-e hasonló tünet korábban a betegnél vagy családtagjánál; szed-e valamilyen gyógy­szert rendszeresen (pontosan mit és mi­óta), illetve van-e olyan készítmény, amit csak mostanában kezdett szedni (ne fe­ledkezzünk meg a vény nélkül kapható szerekről, gyógyhatású és gyógynövény­készítményekről sem!); dohányzik-e vagy korábban dohányzott-e a beteg, és ha igen, naponta hány szál cigarettát szív/szívott; mi a beteg foglalkozása, milyenek a mun­kakörülményei (poros, füstös munkahely, vegyi anyagok stb.).

A felsorolásból jól látható, hogy az elöl­járóban tisztázandó kérdések igen szerte­ágazóak, ezért hasznos lehet, ha a beteg ezekre előre felkészül, akár jegyzetekkel fel­szerelkezve érkezik a rendelőbe. A további kivizsgálás menetét a kórelőzmény alapján felmerülő lehetőségek szabják meg.

Jó eséllyel sor kerül mellkasi röntgenfel­vétel készítésére, mely – bizonyos korlátok között – alkalmas a tüdő állapotának fel­mérésére, esetenként biztos diagnózist is nyújthat. A mellkasfelvétel alapján jelentő­sebb mellkasi folyadék jelenléte igazolható vagy kizárható, illetve megítélhető a szív nagysága is.

A légzésfunkciós vizsgálat eredményei alapján felmérhető a tüdő működése, sokszor valószínűsíthető a köhögést oko­zó megbetegedés. A módszer alkalmas a változások követésére, a terápiás hatás monitorozására is.

MIT TEHET A BETEG A KÖHÖGÉS MEGSZÜNTETÉSÉRE?A képalkotó vizsgálatok közül a másik gyakran végzett vizsgálat a komputertomo­gráfia (CT-vizsgálat). Ez akkor indokolt, ha a mellkasfelvétel alapján nem tisztázható a köhögés oka; ha az első vizsgálatok alap­ján fény derül ugyan az okra, de további pontosításra van szükség (pl. daganat pontos kiterjedése, áttétek megléte vagy hiánya, nyirokcsomók és/vagy csontok érintettsége); ha tüdőembólia gyanúja me­rül fel (ilyenkor a CT a kisebb tüdőerekben kialakult vérrögöket is nagy biztonsággal kimutatja); ha rosszindulatú daganatok és bizonyos más betegségek esetében az or­vos követni akarja a kórfolyamat változását és a kezelés hatását; illetve ha műtétet kö­vetően az esetleges kiújulás korai felisme­rése és kezelése a cél.

A hörgőtükrözés (bronchoszkópia) során közvetlenül látótérbe hozhatók a légutak elváltozásai, és öblítés, illetve szövettani mintavétel végezhető.

A betegség jellege alapján az orvos gyakran laboratóriumi vizsgálatokat is kér.

Hogyan kezelhető az idült köhögés?

A kezelés menetét és a kórjóslatot a prob­léma jellege szabja meg. Annyi bizonyos, hogy ha a beteg dohányos, úgy sürgető feladat a leszokás. Tengernyi szakirodalmi adat bizonyítja a dohányzás oki szerepét a tüdőrák és az idült tüdőbetegségek ki­alakulásában, súlyosbodásában. Akkor se legyintsünk „most már úgyis mindegy” felkiáltással, ha már bekövetkezett a baj, mert meggyőző adatok szerint a füstmen­tes életre való váltás javíthatja az állapotot, enyhítheti a tüneteket, lassíthatja a már ki­alakult daganat növekedését.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a passzív dohányzás ugyanolyan káros, mint az aktív füstölés, ezért a dohányzásról való leszokással környezetünk, szeretteink egészségét is védjük, és megakadályoz­hatjuk, hogy évek múltán nekik is hasonló problémákkal kelljen szembenézniük.

EZ A TÁJÉKOZTATÓ NEM HELYETTESÍTI AZ ORVOSI KEZELÉST. A BETEGEK SZÁMÁRA KÉSZÍTETT MÁSOLATOKTÓL ELTEKINTVE FELHASZNÁLÁSA CSAK A KIADÓ ÍRÁSOS HOZZÁJÁRULÁSA NYOMÁN ENGEDÉLYEZETT.

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Cikk[212116] galéria
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.