hirdetés

Kit szűrjünk CT-vel tüdőrákra?

Az alacsony dózisú CT-vel történő tüdőrákszűrés ma már gyakorlat az USÁ-ban, azt azonban nehéz eldönteni, kiket tanácsos ezzel a módszerrel szűrni.

hirdetés

A National Cancer Institute (NCI) és az American Cancer Society kutatói vizsgálatukkal azt szeretnék eldönteni, hogy a tüdőrák kockázata mennyire különbözik az egyes dohányosok között, és ennek megfelelően esetükben milyen különféle szűrési modelleket lehet használni.

Az Annals of Internal Medicine-ben 2018. május 15.-én online megjelent tanulmányban a kutatók kifejtették, hogy az USA lakosságát reprezentáló 9 kockázati modell használata esetén nem világos, hogy hány valaha is dohányozó személyt kellene CT-vel szűrni, és közülük pontosabban kikre kellene kiterjeszteni a vizsgálatot. A kilenc modell a következő: Bach modell, Spitz modell, Liverpool Lung Project (LLP), LLP Incidence Risk Model (LLPi), Hoggart model, Prostate, Lung, Colorectal, and Ovarian Cancer Screening Trial Model 2012 (PLCO-M2012), Pittsburgh Predictor, Lung Cancer Risk Assessment Tool (LCRAT) és Lung Cancer Death Risk AssessmentTool (LCDRAT).

A 2,0%-os 5 éves kockázati küszöb használatával valahol 7,6 millió és 26 millió közötti szűrésre lenne szükség – jelentette ki Dr. Hormuzd A. Katki (NCI Bethesda, Maryland).

Négy kockázati modell pontosabb, mint a többi 5, ezekben a szűrendő népesség körét pontosabban meg lehet határozni (7,6 millió és 10,9 millió között), e modellek szerint a valaha is dohányzók 73%-ának szűrésére lenne szükség. Ez a négy modell a következő: a Bach-modell, a Prostate, Lung, Colorectal and Ovarian Screening Trial Model 2012 (PLCO-M2012), a Lung Cancer Risk Assesment Tool (LCRAT) és a Lung Cancer Death Risk Assesment Tool (LCDRAT). Ezeknek a modelleknek fix specificitás mellett a legmagasabb a szenzitivitásuk – és fixált kockázati küszöbök mellett hasonlóan különböztetik meg a csoportokat. Tehát bármelyik alkalmas azon dohányosok kiválasztására, akiknél a tüdőrák és a halálozás kockázata a legmagasabb.

Régebbi tanulmányokban már igazolták a Bach modell és a PLCO-M2012 modell kiválóságát, de a lakosok bizonyos alcsoportjainál további finomításokra lehet szükség. Pl. a Bach modell nem veszi figyelembe az etnikumokat, a tüdőrákos családi anamnézist, illetve a COPD esetleges fennállását, ennek következtében vagy alulszűrést, vagy túlszűrést indikálhat. A PLCO-M2012 modell 2-szer 3-szor alulbecsüli a hispán származásúak, az LCRAT és az LCDRAT pedig az ázsiaiak és az egyéb etnikumúak tüdőrák kockázatát.

Jelenleg nincs meghatározott kockázati küszöb a CT-vel végzett tüdőszűrésben. A National Comprehensive Cancer Network (NCCN) 2018-as irányelvei szerint egyéni kockázati modellek használhatók a valaha dohányzók szűrésére. A mellékelt szerkesztőségi közleményben Dr. Tammemägi (Brock University in St. Catharines, Ontario, Canada) kifejtette, hogy a problémák megoldása révén a szűrés gyors fejlődése várható. Először is a döntéshozókat kell meggyőzni egy szűrésre alkalmas modell kialakításáról. A US Preventive Services Task Force (USPSTF) és a Centers for Medicare & Medicaid Services nem javasolja a modellek által meghatározott kockázatokon alapuló szűrést. Elsőként az NCCN 2018-as irányelve mozdult el olyan irányban, hogy a PLCO-M2012 modellt javasolja. Kanadában a Cancer Care Ontario már továbblépett: a Lung Cancer Screening Pilot for People at High Risk (HR-LCSP) értékelte, hogy miképpen lehetne a PLCO-M2012 szerint 2%-nál magasabb kockázatúakat szűrni.

Dr. Lecia V. Sequist (Massachusetts General Hospital, Boston) szerint a dohányzók tüdőszűrése igen fontos, életeket menthet. A napi egy csomagnál több cigarettát szívókat 55 éves kor fölött mindenképp szükséges szűrni. Nagyon fontos lenne meghatározni a lakosság azon alcsoportját, akiknél intenzív szűrés lenne szükséges.

A kutatók a National Health Interview Survey 2010 és 2012 közötti adataira támaszkodva kísérelték meg felbecsülni a szűrendők számát. Két nagy betegcsoportot választottak ki az összehasonlítás végett: az egyik csoportba 337 388 személy került, akik valaha dohányoztak, vagy dohányoznak, a másik betegcsoportba 72 338 soha nem dohányzó személy került. Ezután összehasonlították a különféle modellek által előre jelzett és a valóban létrejött tüdőrákos esetek számát. A Bach modell, a PLCO-M2012 modell, az LCRAT és az LCDRAT modellek bizonyultak legérzékenyebbeknek fixált specificitás mellett és fordítva. Az elvárt és valóban bekövetkezett esetek aránya 0,92 vs 1,12 volt. Ezek az értékek jóval pontosabbak voltak, mint a többi öt modell segítségével az megjósolható lett volna, amelyek túlbecsülték a kockázatot: a megjósolt és valóban bekövetkezett esetek aránya (expected-observed ratio”) itt akár 0,83 - 3,69 között mozgott. 

 

Forrás:

1. Medscape Medical News > Oncology News

2. Annals of Internal Medicine

3. Annals of Internal Medicine

Dr. N. T.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.