Mikor szedjünk táplálékkiegészítőket?
A táplálékkiegészítők szedésével nem akadályozhatjuk meg a krónikus betegségek kialakulását.
A táplálékkiegészítők piaca és forgalma óriási, csak az Egyesült Államokban 2016-ban kb. 41,1 milliárd USD értékben vásároltak ilyen szereket. Az amerikai felnőttek közel egyharmada használ valamilyen multivitamin/ásványi anyag tartalmú táplálékkiegészítőt, de az Academy of Nutrition and Dietetics óva int ezen készítmények rutinszerű és válogatás nélküli használatától.
A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics c. lapban 2018. november 20-án megjelent állásfoglalás szerint az egyes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó készítmények hatásosak lehetnek akkor, ha az étrend nem tartalmazza ezeket a mikrotápanyagokat, viszont tudományosan nem bizonyított, hogy rendszeres használatuk az egészséges embereket megvédené a krónikus betegségektől. Ezeket a következtetéseket számos szervezet (többek között National Institutes of Health, Agency for Healthcare Research and Quality, US Preventive Services Task Force) véleményéből vonták le.
Dr. Melissa Ventura Marra (West Virginia University) és Dr. Regan Bailey (Purdue University, Indiana) állásfoglalásukban kifejtik, hogy a növekedés során, krónikus betegségekben, felszívódási zavarokban, terhességben és szoptatáskor, valamint öregkorban különösen veszélyes lehet a nem megfelelő étrend. A multivitamin/ásványi anyag tartalmú táplálékkiegészítőt nem kielégítő táplálkozás esetén és megfelelően használva valóban pótolhatóak az étrend hiányosságai, hiszen egy régebbi NHANES vizsgálat szerint az amerikaiak 25-70%-a kevés kalciumot, magnéziumot, és A-, C-, D- és E vitamint fogyaszt (Fulgoni).
A mikronutriensek különösen hasznosak lehetnek a terhesség tervezésekor, terhességben, szoptatáskor, alkoholizmusban, öregkori macula-degenerációban. A táplálékkiegészítők találomra történő fogyasztása esetén bizonyos mikronutriensek bevitele azonban könnyen meghaladhatja a tolerálható fölső határt (tolerable upper intake levels = ULs), ami ezért jelent kockázatot, mert gátolhatja egyéb esszenciális tápanyagok felszívódását vagy hatását. A dobozokon feltüntetett dózisban történő szedésük esetén az egyes komponensek bevitele nem lépi túl haladják az ULs-t, de egyesek akaratlanul is többet vesznek magukhoz. A fogyasztók egyébként sincsenek felvilágosítva az esetleges kockázatokról.
Az állásfoglalásban a következőket javasolják: anyatejjel táplált csecsemőknél 400 IU/nap egység D-vitamin, terhesség előtt 400-800 µg/nap folsav, mérsékelt, vagy előrehaladott időskori macula-degenerációban antioxidánsok, 50 év fölöttieknek 2,4 mg/nap B12 vitamin javasolt. A következők használata viszont óvatosságot igényel: a vas-szupplementáció posztmenopauzális nőknél kerülendő, férfiaknál és hemokromatózisra hajlamos homozigótáknál szintén. Posztmenopauzális nőknél a retinol kerülendő, mivel csökkenti a csontok ásványianyag tartalmát. A túl sok B6 vitamin szenzoros neuropátiát okoz. A túl magas vasbevitel gátolja a cink felszívódást, ez meg akadályozza a réz felszívódását. A kalcium kiegészítők akadályozhatják a hem- és a nem hem vas felszívódást. A túlzottan nagy adagban bevitt kiegészítők károsan befolyásolják bizonyos gyógyszerek hatásosságát: az E-vitamin és a K-vitamin interferál az antikoaguláns kumarinnal. A magas beta-karotin-bevitel dohányosoknál növeli a tüdőrák kockázatát. A USPSTF szerint nincs bizonyítva, hogy a kalcium és a D-vitamin posztmenopauzális nőkben csökkentené a csonttörések kockázatát, viszont növeli a vesekövek gyakoriságát. Egy idén nyáron megjelent közleményben egy nagy meta-analízis alapján megállapították, hogy a multivitamin/ásványianyag étrendkiegészítők nem csökkentik a kardiovaszkuláris események kockázatát (Kim).
A szerzők néhány tényre is felhívják a figyelmet: „Ironikus módon nem azok szoktak multivitamin kiegészítőket szedni, akiknek pedig ajánlott lenne.” Az egyetlen vitamint vagy ásványianyagot tartalmazó készítményeket csak speciálisan ezen anyagok hiánya esetén ajánlott szedni. Kalóriaszegény, bizonyos tápanyagokat nélkülöző táplálkozás esetén, vagy felszívódási zavarokban speciálisan javasolható a mikronutriensekből álló kiegészítők használata, ugyanakkor ezek a táplálékkiegészítők nem helyettesítik az egészséges táplálkozást.
Forrás:
2. Journal of the American Academy of Nutrition and Dietetics
