Napi aszpirinszedéssel a májrák ellen
Egy most közzétett vizsgálat újabb bizonyítékokkal szolgált az aszpirin tumorellenes hatásáról, a szer rendszeres szedése mellett ugyanis csökkent a májrák előfordulásának kockázata.
A tajvani szerzők azt találták, hogy a májrák kockázati tényezőjeként számon tartott hepatitis B-fertőzés ritkábban alakul ki azoknál a betegeknél, akik naponta aszpirint szednek. A dr. Teng-Yu Lee által vezetett munkacsoport az American Association for the Study of Liver Diseases idei éves konferenciáján számolt be tapasztalatairól Washingtonban.
A hepatitis B vírus (HBV) okozta fertőzés a becslések szerint 257 millió embert érintett 2015-ben világszerte, és 887000 ember halálát okozta. Az Egyesült Államokban 850000 és 2 millió közötti értékre teszik a krónikus hepatitis B-vel élő személyek számát. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) adatai szerint a krónikus hepatitis B talaján az esetek 15−25 százalékában alakul ki súlyos májbetegség, például cirrhosis vagy májrák. Az Egyesült Államokban évente 180-an halnak meg HBV-vel összefüggő betegségben.
Léteznek antivirális terápiák, melyek hozzájárulhatnak a hepatitis B-ben szenvedő betegek rákkockázatának csökkentéséhez, ám dr. Lee és munkatársai arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek nem képesek teljesen eradikálni a kockázatot. Ezen túlmenően azt is megjegyzik, hogy nem minden HBV-fertőzöttnél végezhető antivirális kezelés, ezért olyan alternatív módszerekre van szükség, mely ezeknél a betegeknél csökkenti a májrák kialakulásának kockázatát.
Korábbi vizsgálatok adatai szerint az aszpirin csökkentheti a rákos megbetegedések kockázatát, de kevés vizsgálat foglalkozott konkrétan az aszpirinszedés és a májrák kockázatának konkrét kapcsolatával, ezért dr. Lee munkacsoportja ennek felderítését tűzte ki célul.
Vizsgálatukban a National Health Insurance Research Database 1998 és 2012 közötti adataiban 204507, krónikus B típusú hepatitisben szenvedő beteg kórtörténete szerepelt. Közülük 1553 olyan személyt azonosítottak, akik legalább 90 napon át naponta szedtek aszpirint, és akiknél a kezelés megkezdése előtt nem volt ismert májrák fennállása. Hozzájuk1:4 arányban 6212 olyan kontrollszemélyt rendeltek, akik semmilyen thrombocyta-gátló terápiában nem részesültek. Ezt követően 5 éves periódusra vonatkozóan a szerzők meghatározták a rosszindulatú májtumorok leggyakoribb típusának tekinthető hepatocelluláris carcinoma (HCC) kumulatív incidenciáját, valamint a májrák előfordulásának összegzett rizikóját.
Az aszpirinterápiában részesült betegek csoportjában a HCC kumulatív incidenciája lényegesen elmaradt a nem kezelt betegek körében észlelt szinthez képest (az előbbi csoportban 2,86 százaléknak, míg az utóbbi csoportban 5,59 százaléknak adódott). Napi aszpirinszedés mellett a HCC kockázata 37 százalékkal volt kisebb az aszpirint nem szedő betegekhez képest.
A szerzők további kutatásokat tartanak szükségesnek az aszpirinterápia előnyeinek igazolására hepatitis B-ben szenvedő betegek körében, ám jelenlegi eredményeiket ígéretesnek tartják.
