NF1 gén mutációja és látásvesztés

A The Journal of Experimental Medicine című lap által közreadott kísérleteket olyan egereken végezték, akiknél a neurofibromatosis 1-es típusához hasonló kórállapot állt fenn. A vizsgák szerint a női hormonok hatásának blokkolásával vagy az agyban lévő specifikus immunsejtek aktivitásának gátlásával megőrizhető a NF1-asszociált agytumorokban szenvedő gyermekek látása.

Az NF1 gén mutációja által okozott ritka genetikai betegségben  mind a gyermekekben mind a felnőttekben agyi és egyéb idegrendszeri tumorok alakulhatnak ki. Ezek a daganatok többnyire jóindulatúak, ugyanakkor jelenlétük súlyos következményekkel járhat.

A NF1 mutációi esetén a gyermekek csaknem 20 százalékát fenyegeti agytumorok kialakulása, mely érintheti a látóideget is. A daganat az esetek egy részében teljes látásvesztést eredményezhet, azonban egyelőre nem tudjuk megmondani előre, mely betegeknél fog károsodni a látás és mely gyermekeknél nem.

Két évvel ezelőtt éppen Gutmann és munkatársai először számoltak be arról, hogy NF1 jelenlétében a lányoknál ötször nagyobb a látásvesztés előfordulásának valószínűsége, mint a fiúknál, még akkor is, ha a két nem között nincsenek észrevehető különbségek a daganat méretében.

Annak megválaszolására, hogy a látáskárosodás miért fenyegeti nagyobb mértékben a lányokat, mint a fiúkat, Gutmann munkacsoportja egereken tanulmányozta, hogy a NF1 miként befolyásolja a tumornak a látásra gyakorolt hatásait. Mind a hím, mind a nőstény állatoknál azonos nagyságú és azonos növekedési sebességű tumorok álltak fenn, ugyanakkor csak a nőstény állatoknál következett be jelentős idegi károsodás és látásvesztés.

A szerzők azt találták, hogy a tumorok mikrogliát tartalmaznak. Meglepő megfigyelés volt, hogy a nőstény állatoknál kialakult daganatokat háromszor annyi mikroglia alkotja, mint a hím állatok tumorait. Az aktiválódott mikroglia egy sor olyan toxikus anyagot szabadít fel, melyek hatására károsodnak a szomszédos idegsejtek.

Annak tesztelésére, hogy a nemi hormonok szerepet játszhatnak-e a két nem között észlelhető különbségekben, a kutatók eltávolították a nőstény állatok petefészkeit, illetve a hím állatok heréit. Kasztrált hím állatokban nem változott a retina károsodott és elpusztult sejtjeinek száma. Ugyanakkor a nőstény állatoknál a petefészkek eltávolítását követően csökkent a sejtpusztulás mértéke, és ugyancsak csökkent a tumoron belül az aktivált mikrogliák száma. A fenti megfigyelések azt jelzik, hogy női nemi hormonok hatására a mikroglia aktiválódik, ami következményes neuronkárosodáshoz vezet.

Amennyiben a kutatók blokkolták a női nemi hormonokat a NF1 mutációt hordozó egereknél, az aktivált mikroglia mennyiségének meredek esését tapasztalták, ezzel együtt csökkent a retina károsodása és az idegsejtek pusztulása.

A szerzők hangsúlyozzák, hogy NF1 jelenlétében fiúknál is kialakulhat látásvesztés, azonban kisebb valószínűséggel, mint lányoknál, illetve hogy a fiúk tumoraiban is megtalálható a mikroglia. A feltételezések szerint a mikroglia aktiválódása és a neuronális károsodás mindkét nemben megegyezik, ám női nemi hormonok jelenlétében nagyobb mértékben aktiválódik a mikroglia, így a látóideg károsodása és a látásvesztés is súlyosabb lesz.

„Egyelőre nem sikerült azonosítani azokat a kulcsfontosságú molekuláris szignálokat, melyek nemtől függetlenül elősegítik a neuronok pusztulását. Ugyanakkor mostani megfigyeléseinknek relevanciája lehet a NF1 okozta egyéb idegrendszeri problémák, például az autizmus, illetve az alvás- és figyelemzavarok kutatásában – mondja a vizsgálat vezetője. − Keressük azokat a módszerekkel, melyekkel azonosíthatók a látásvesztés szempontjából leginkább veszélyeztetett gyermekek. Jelen ismereteink szerint a legnagyobb kockázati tényező a női nem, így a lányok vannak a legnagyobb rizikónak kitéve. Nem lennék nyugodt a fiúk esetében sem, de főleg a lányok helyzete aggasztó.”