Ómega-3-zsírsav és pszichózis
Egy most megjelent közlemény szerzői szerint felnőtt korban kisebb eséllyel alakul ki pszichózis, ha serdülőkorban megfelelő az ómega-3-zsírsavval való ellátottság.
A Translational Psychiatry című lapban nyilvánosságra hozott kutatásban a Bristol’s Children of the 90s több mint 3800 résztvevőjét szűrték pszichotikus zavar, depresszió és generalizált szorongás irányában 17 éves korban, majd 7 évvel később.
Ennek során meghatározták a vérből az ómega-6-zsírsavak szintjét, mely gyulladásos állapotokban általában megemelkedik, emellett az ómega-3-zsírsavak szintjét is mérték, mely inkább gyulladáscsökkentő hatású.
Bár kevés bizonyítékot találtak arra nézve, hogy a szervezet zsírsavakkal való ellátottsága összefüggésben állna a mentális betegségek előfordulásával, a 24 éves korban elvégzett mérések szerint a pszichózissal, depresszióval vagy szorongással diagnosztizált betegek között nagyobb volt az ómega-6-zsírsavak aránya, mint azoknál, akiknél a felsorolt mentális betegségek nem igazolódtak. Az is kiderült, hogy azoknál, akiknél 24 éves korra pszichotikus zavar alakult ki, alacsonyabb volt az ómega-3-zsírsavak közé tartozó DHA aránya, mint a hasonló korú, de pszichózisban nem szenvedő résztvevőknél. Abban a több mint 2700 fős csoportban, akiket a teljes időtartam alatt nyomon követtek, a 17 éves korukban magas DHA-szinteket mutató betegek alcsoportjában 56%-kal kisebb volt annak valószínűsége, hogy 24 éves korukra pszichotikus zavar alakul ki náluk. Ez pedig arra utal, hogy a serdülőkori DHA-ellátottság potenciálisan preventív hatású lehet, ennek révén csökkentve a fiatal felnőttkori pszichózis rizikóját.
A fenti megállapítások érvényességét az sem csökkentette, ha figyelembe vették az összefüggéseket esetlegesen befolyásoló tényezőket, például az életkort, a testtömegindexet, a dohányzást vagy a szocio-ökonómiai státuszt.
A vizsgálatot vezető dr. David Cotter szerint, ha a későbbi kutatások eredményei is egybevágnak mostani tapasztalataikkal, akkor a húszas évek elején jelentkező pszichózis kockázatát csökkenthetnénk a serdülőkori ómega-3-zsírsavak fokozott bevitelével (hal- vagy halolajfogyasztással, esetleg étrendkiegészítők szedésével). A most kapott eredmények felvetik azt a kérdést is, hogy lehet-e összefüggés a főként növényi olajokban megtalálható ómega-6-zsírsavak és a mentális betegségek kialakulása között. Azonban további kutatásokkal kell tisztázni a feltárt összefüggések mögött álló mechanizmusokat. Erre vonatkozóan a vizsgálóknak egyelőre csak feltételezéseik vannak, elképzeléseik szerint például az ómega-3-zsírsavak kedvező hatása talán arra vezethető vissza, hogy serdülőkorban csökkentik a gyulladást, illetve javítják az agyi kapcsolódások működését.
