hirdetés

Sok klinikai vizsgálat eredményét nem publikálják

Vezető tudományos kutatóintézetek nem közlik időben eredményeiket, ami csökkenti a rendelkezésre álló információkat és etikailag is kifogásolható.

hirdetés

Dr. Ruijun Chen (Kaliforniai Egyetem, San Francisco, USA) és munkatársai a  BMJ online- ban megjelent keresztmetszeti elemzésükben arról számoltak be, hogy 51 nagy kutató intézmény csak eredményeinek 29%-át közölte a vizsgálat befejezését követő 2 éven belül, és csak 13%-ukat juttatta el a ClinicalTrials.gov-hoz. Tették mindezt annak ellenére, hogy ezzel megszegték erkölcsi, és olykor törvényes kötelezettségüket.

„Nincs bocsánat arra, hogy a kutatók kísérleteket végeznek embereken, felhasználják idejüket és esetleg kockázatnak teszik ki őket, valamint használják a meglévő forrásokat, és azután elmulasztják az eredmények közlését” – mondta dr. Harlan M. Krumholz, az egyik szerző, a Yale Egyetem (New Haven, Connecticut, USA) professzora.

Az adatok késői közzététele döntő fontosságú információktól fosztja meg az egészségügyi ellátó intézményeket és a kutatókat. „Ha a vizsgálatok minden adatát időben hozzáférhetővé tették volna, akkor az emberek 2 évvel azelőtt felismerték volna a Vioxx (Merck) kardiovaszkuláris kockázatait, mielőtt azt 2004-ben kivonták a forgalomból” – mondta dr. Krumholz, aki már 2000-ben részt vett egy olyan vizsgálatban, amely kimutatta a gyógyszer fokozott kockázatát.

A kutatók azonosították azokat a kutató intézményeket, amelyek 2007 októbere és 2010 szeptembere között legalább 40 vizsgálatot végeztek a ClinicalTrials.gov országos adatbázis adatai szerint. Azt elemezték, hogy a vizsgálatok befejezését követő 24 hónapban, illetve összesen az eredmények hány százalékát tették közzé elismert folyóiratokban vagy a ClinicalTrials.gov-on. Az 51 intézményben 4347 vizsgálatot találtak, amelyek 23%-ában volt 100-nál több a minta elemszáma, és 33,5%-uk daganatokkal foglalkozott. A vizsgálatok minden tekintetben (pl. kísérleti terv, maszkolás, randomizáció) jelentősen különböztek egymástól. 2014 júliusáig összesen 2892 (66,5%) vizsgálat eredményeit ismertették a ClinicalTrials.gov-on. A befejezést követő 24 hónapon belül ez a szám 1560 (35,9%) volt. Az esetek 25,7%-ában több mint 24 hónap telt el az eredmények közzétételéig.

Intézetenként vizsgálva az arányokat, a 24 hónapon belül ismertetett eredmények aránya a Nebraskai Egyetemen volt a legalacsonyabb (16,2%), és a Minnesotai Egyetemen a legmagasabb (55,3%). Az összes ismertetett vizsgálat aránya is a Nebraskai Egyetemen volt a legalacsonyabb (45,9%), és a Minnesotai és a Rochesteri Egyetemen a legmagasabb (76,7%). Érdekes adat még, hogy míg a Kaliforniai Egyetemen (Irvine) 13,9 hónap volt a vizsgálat befejezése és az eredmények ismertetése között eltelt medián időtartam, a Bostoni Egyetemen kétszer ennyi, 28,3 hónap volt ez az idő.

A korábbi elemzések adatai a mostanihoz hasonlók voltak: az eredmények 25–50%-át még sok évvel a vizsgálatok befejezése után sem publikálták.

Dr. Krumholz nem talál magyarázatot az eredmények megosztásának késésére, amit immorálisnak tekint. „Nem nehéz beszámolni az eredményekről. Egy óra alatt el lehet végezni” – mondta. „Egyes vizsgálatok kis esetszámúak, de ilyenkor jogos a kérdés: ha az eredmények nem elég fontosak ahhoz, hogy közzétegyék őket, vajon érdemes volt-e elvégezni a vizsgálatot? Ha nem lehet időben közölni az eredményeket, ne végezzék el a vizsgálatot.”

 

Forrás: Medscape

Dr. W. J.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.