hirdetés
hirdetés

Geriátria, pszichiátria

„Demenciajárvány” és testedzés

A társadalom idősödése kapcsán az 1980-as években a médiában is felkapott téma lett a „csendes epidémia”: az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a vaszkuláris típusú szellemi hanyatlás terjedése. Az újabb felmérések azonban nem igazol­ják a félelmet. Európában három tanulmány is arról adott hírt, hogy a 75 év fe­lettiek körében az 1980-as években észlelt előfordulási arány nem nőtt, sőt ta­lán csökkent.
New England Journal of Medicine, 2013. november

hirdetés

A három tanulmány egyike a Rotter­dam Study, a másikban Stockholm kör­nyéki lakosokról gyűjtöttek adatokat, a harmadik pedig az angliai CFAS I-II (Cognitive Function and Aging Study). Mindezek arról adtak hírt, hogy a 75 éven felüliek körében az 1980-as évek­ben észlelt előfordulási arány (17,5%) szignifikánsan nem nőtt (17,9%), a CFAS tanulmányban a 65 éven felüliek körében 8,3-ról 6,5%-ra csökkent.

A magyarázat az, hogy a később szü­letettek magasabban iskolázottak, és életük folyamán többet kellett az agyu­kat foglalkoztatniuk. Az orvoslás is szerepet kaphat ebben az erek jobb vé­delmét biztosító vérnyomáscsökken­tő és vérlipideket rendező gyógyszerek révén. Az antioxidáns-védelem csök­kenését is késlelteti a megfelelő étke­zés. A fizikai aktivitás fokozására tett biztatások ezekhez jelentősen hozzájá­rulhatnak – ez napjaink egyik feladata. A „Mens sana in corpore sano” mon­dás Juvenalis szövegéből kiragadva nem pontos: ez nem megállapítás, hanem óhaj, ima: legyen ép testben ép lélek. (1)

A rendszeres fizikai aktivitás nem­csak az erek (köztük az agyi erek) védelmét, az anatómiai szerkezet és a vaszkuláris funkciók megtartását szolgálja, hanem sokoldalúan segí­ti-védi a kognitív és egyéb szellemi funkciókat is. W. Hollmann (2,3) már év­tizedekkel ezelőtt felhívta erre a sport­orvosok figyelmét, az utóbbi évtized­ben pedig a modern képalkotó és az agyműködést, az agy anyagcseréjét, az agyon belüli elektromos kapcso­latokat tükröző vizsgálóeljárásokkal egyértelmű tanulság szűrődött le: az agyműködést is javítja az élethosszig folytatott rendszeres fizikai ak­tivitás. Az „exercise neuroscience” nevet javasolta ennek az új tudomány­ágnak Hollmann. (3) Kemperman1 friss áttekintése a testmozgás és az agyi funkciók kapcsolatáról összefoglal­ja az elmúlt évek felismeréseit. A téte­lek: a testi aktivitás jó az agynak, ezért ha nincs ellenjavallat, legyünk tevéke­nyek. A hatás – akár konkrét neurális mechanizmusokon, akár az érrendszer és az anyagcsere útján történik – az agyi plaszticitást serkenti, a tanulási és az egyéb magasrendű funkciókat fej­leszti. A sportolás a neuropszichiátriai betegségek megelőzésében és a keze­lésében is hatásos, akár a patológiás folyamatokkal interferálva, és úgy is, hogy a testmozgás alapvető felisme­réseket és szellemi teljesítőképességet követel meg.

Lássunk néhány további példát a 2013-as év közleményeiből. A tai-csit és meditációt gyakorlók végrehajtó fi­gyelme jobb, mint az ülő életmódot élő­ké – és mint az aerob edzést végzőké. (4) A középkorú személyek neuroplaszticitását serkenti már a heti három edzés 12 hétig: nő az agyi vérátáramlás, az azon­nali és a késleltetett memória javul. (5) Az idősödő nők carotis compliance-a ja­vul a rendszeres aerob edzés hatására, ennek mechanizmusa az NO-szintázt gátló endogén anyag, az aszimmetrikus dimetil-arginin (ADMA) koncentráció­jának csökkentése. (6)

Szellemi funkcióink és az agyi struk­túrák korral való hanyatlását is fékezi a napi legalább 30 perces lendületes já­rás. (7) A coronaria-betegek aerob edzése az agy szürkeállományának volumenét helyreállítja, a javulás mértéke korre­lál az aerob kapacitás növekedésével. (8) Mind az állóképességi, mind a küz­dősportok versenyzői agyának kiegé­szítő motoros területe, illetve dorzális premotoros cortexe (BA 6) nagyobb, mint a kontrollszemélyeké. Az állóképességi sportolók középső halántékle­benye, főként pedig a hippocampus és a gyrus parahippocampalis szürkeál­lománya nagyobb. A mozgástanulás és -tervezés gyakorlása agyi struktúravál­tozást vált ki, az állóképességi terhelés a halántéki lebenyben idéz elő fejlődést. (9)

A hippocampus a tanulás és a meg­jegyzés területe az agyban, ennek plaszticitására sok hormon és hormonszerű endogén anyag hat, így az agyi erede­tű neurotrop faktor (BDNF), amelynek szintje fizikai aktivitás, sportolás alatt megemelkedik, és a szintemelkedés arányos a felismerő memória alakulá­sával. (10) A BDNF szintjének emelkedése egészséges felnőttek körében függ a (bi­cikli)terhelés intenzitásától és tartamá­tól: 32%-os növekedés mérhető általá­ban; a pulzustartalék 80%-ával végzett 40 perces terhelés nagyobb növekmén­nyel járt, mint a kevésbé intenzív és tar­tós terhelés. Lehet, hogy az edzés ter­vezésében a BDNF-szint mérésének is szerepe lesz. (11)

A sportági eredményesség a végrehaj­tó kognitív funkciók fejlettségét is meg­követeli. A legfelsőbb osztályban játszó labdarúgók kreativitása, válaszgátlása és kognitív hajlékonysága felülmúlja az alsóbb osztályú labdarúgókét, és még inkább a nem sportoló személyekét. (12) Egy érdekes adat: a National Runner’s and Walker’s Health Studies 110 ezer gyalogló és 42 ezer futó személyt tart nyilván, akik közül 11,7 év alatt agy­daganatban 110-en haltak meg. A na­gyobb energiát felemésztő napi edzést végzők körében az agydaganatos halá­lozás esélye 40–42%-kal kisebb, mint a nagyon keveset edzők között. (13) Az agy neurális mechanizmusainak feltárá­sa a hálózatelmélet figyelembevételével a DTI traktográfia módszerével jelen­tős különbséget mutat a világ élvonalá­ba tartozó tornászok és a nem tornászok között. (14) Az idősek testedzése nem­csak a testi funkcióikat javítja, hanem az exekutív funkciókat, a feldolgozási sebességet, a munkamemóriát is. (15) Az Alzheimer-betegek, a sclerosis multiplexben szenvedők járáseltérései, elesési veszélyeztetettségük a frontális, főleg az exekutív kognitív funkcióktól is függ. (16,17)

Az „ülő halál szindróma” (sedentary death syndrome) 33 krónikus betegsé­get foglal magába, mindezek napi fél órás sietős járással megelőzhetők. Az öregedés csak 30%-ban függ a gének­től, a többi az életmódunkon múlik. A rendszeres fizikai aktivitás nemcsak a szív-ér rendszer, a cukoranyagcsere, az izomzat, a vérzsíregészség fenntar­tásában segít, hanem az agyi funkci­ók és struktúrák fogyását is lassítja. A memória, a figyelem, a feladatmeg­oldás megőrzésében nagy a szerepe a rendszeres, kellő mértékű és intenzi­tású testmozgásnak – ezt igazolja egy összefoglalás. (7

A sportolás hátulütőiről

A fejet ért gyakori ütés (labdafejelés, ökölvívás, amerikai football) az akut tüneteken túl krónikus traumatikus enkefalopátiához vezethet, (18) de nincse­nek pontos adataink az egyes sport­ágak ilyen következményéről, a traumák gyakoriságáról, a gyógyító beavatko­zások indikációiról. (19) Az agyrázkódás kiheverésének gyorsításához a meg­felelő intenzitású fizikai aktivitást is igénybe veszik. A lépcsőzetes, speciá­lis terheléses teszt (Buffalo concussion treadmill test) ennek beállítását se­gíti. (20) Az agyrázkódást átélt koráb­bi sportolók MR-spektroszkópiával vizsgált agyi anyagcsere-aktivitása és reakcióidőfeladat-megoldása jelentősen rosszabb, mint a korban hozzájuk il­lesztett kontrollszemélyeké. A glutamát/H2O arány e sportolók M1 mezejében feltűnően kicsi. (21)

Az ismertetés a következő közlemény alapján készült: http://www.nejm.org/doi/full/10.1056/ NEJMp1311405#t=article

Irodalom:

1. Kemperman G. Körperliche Aktivität und Hirnfunktion. Der Internist 2012;53(6):698–704

2. Hollmann W, Strüder HK. Gehirn, psyche undkörperliche Aktivität. Der Orthopede 2000;29:948–956

3. Hollmann W, Strüder HK, Tagarakis CV, King G. Physical activity and the elderly. Eur J Cardiovasc Prev Rehabil 2007;14(6):730–739

4. Hawkes TD, Manselle W, Woollacott MH. Cross-sectional comparison of executive attention function in normally aging long-term Tai Chi, meditation, and aerobic fitness practitioners ver­sus sedentary adults. J Altern Complement Med 2014;20(3):178–184

5. Chapman SB, Aslan S, Spence JS, et al. Shorter term aerobic exercises improves brain, cognition, and cardiovascular fitness in aging. Front Aging Neurosci 2013;5:75

6. Tanahashi K, Akazawa N, Miyaki A, et al. Aerobic exercise training decreases plasma asymmetric dimethilarginine concentration with increase in arterial compliance in postmenopausal women. Am J Hypertens 2014;27(3):415–421

7. Zhao E, Tranovich MJ, Wright VJ. The role of mobility as a protective factor for cognitive functioning in aging adults: a review. Sports Health 2014;6(1):63–69. DOI: 10.1177/1941738113477832

8. Anazodo UC, Shoemaker JK, Susukin N, St Lawrence KS. An investigation of changes in regional grey matter volume in cardiovascular disease patients, pre and post cardiovascular rehabilitation. Neuroimage Clin 2013;3:388–395

9. Schlaffke L, Lissek S, Lenz M, et al. Sports and brain morphology – a voxel-based morphometry study with endurance athletes and martial artists. Neuroscience 2014;259:35–41

10. Whiteman A, Young DE, He X, et al. Interaction between serum BDNF and aerobic fitness predict recognition memory in healthy young adults. Behav Brain Res 2014;259:302–312

11. Schmolesky MT, Webb DL, Hansen RA. The effects of aerobic exercise intensity and duration on levels of brain-derived neurotropic factor in healthy men. J Sports Sci Med 2013;12(3):502–511

12. Vestberg T, Gustafson R, Maurex L, et al. Executive functions predict the success of topsoccer players. PLoS One 2012;7(4):e34731

13. Williams PT. Reduced risk of brain cancer mortality from walking and running. Med Sci Sports Exerc 2013. október 1.

14. Wang B, Fan Y, Lu M, et al. Brain anatomical networks in world class gymnasts: a DTI tractography study. Neuroimage 2013;65:476–487

15. Landlois F, Vu TT, Chassé K, et al. Benefits of physical exercise training on cognition and quality of life in frail older adults. J Gerontol B Psychol Sci Soc Sci 2013;68(3):400–404

16. Coelho FG, Stella F, de Andrade LP, et al. Gait and risk of falls associated with frontal cognitive functions at different stages of Alzheimer disease. Neuropsychol Dev Cogn B Aging Neuropsychol Cogn 2012;19(5):644–656

17. D’Orio VL, Foley FM, Armentano F, et al. Cognitive and motor functioning in patients with multiple sclerosis: neuropsychological predictors of walking speed and falls. J Neurol Sci 2012;316(1-2):42–46

18. Gardner A, Iverson GL, McCrory P. Chronic traumatic encephalopathy in sport: a systematic review. Br J Sports Med 2014;48(2):84–90

19. Tator CH. Chronic traumatic encephalopathy: How serious a sport problem is it? Br J Sports Med 2013. november 22.

20. Leddy JJ, Willer B. Use of graded exercise test­ing in concussion and return-to activity manage­ment. Curr Sports Med Rep 2013;12(6):370–376

21. De Beaumont L, Tremblay S, Henry LC, et al. Motor system alterations in retired former athletes: the role of aging and concussion history. BMC Neurol 2013;13:109

Dr. Apor Péter
a szerző cikkei

hirdetés

cimkék

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.