Napjaink gasztroenterológiai gyakorlatában egyre többször találkozunk antithromboticus terápiában részesülő betegekkel. Az endoszkópos be­avatkozásokat megelőzően ebben a betegcsoportban az antithromboticus terápia optimalizálása válhat szükségessé. A megfelelő terápiamódosí­táshoz alapvetően az endoszkópos beavatkozás okozta vérzéses és az alapbetegség okozta thromboticus rizikót kell figyelembe vennünk. Jelen közlemény a rutin gasztroenterológiai gyakorlatban leginkább előforduló esetekhez hivatott részletes szakmai segítséget nyújtani.

A komputertomográfia hosszú múlttal rendelkező képalkotó eljárás, amely a folyamatos technikai-technológiai fejlesztések eredményeként a klinikai gyakorlat fontos részévé vált. A vizsgálat gyorsan kivitelezhető, a képmi­nőség kiemelkedő, a széles körű klinikai alkalmazások, a maximális fel­használó- és betegbarát ergonómia hozzájárult ahhoz, hogy az elvégzett CT-vizsgálatok száma minden korcsoportban folyamatosan emelkedett, s az ebből adódó orvosi sugárterhelés is növekedett. A gyártók az utóbbi évtizedben egyedülálló dóziscsökkentő megoldásokat kínálnak, az állandó folyamatos innováció ezen célok érdekében történik.

Az áttekintő közlemény a jelenlegi ajánlások tükrében bemutatja a bé­ta-blokkolók szerepét az ischaemiás szívbetegség kezelésében. Az antiischaemiás hatásmechanizmusuk bemutatásán túl, kitér szerepükre a klinikum szempontjából fontos akut és krónikus coronaria-szindróma kezelésében.

A másodlagos kardiális kockázatok csökkentése érdekében mindenképpen szükséges az obes és túlsúlyos betegek testsúlyának csökkentése és ennek érdekében valamennyi rendelkezésre álló módszer bevethető.

Az AFIRE vizsgálatban pitvarfibrilláló stabil koszorúérbetegeket kezeltek rivaroxaban monoterápiával vagy rivaroxabannal és trombocitaaggregáció-gátló szerrel. 

A European Society of Cardiology (ESC) 2019-es kongresszusán ismertették a krónikus koszorúér-szindrómákra (CCS) vonatkozó új ESC-iránymutatást. 

Az ACE-gátlók és az ARB-k egyaránt részét képezik az akut és a krónikus koszorúér-betegség szekunder prevenciós gyógyszeres terápiájának. Egy dél-koreai kohorszvizsgálatban az ACE-gátlók szig­nifikánsan kedvezőbben befolyásolták a betegek életkilátásait.

Egy új kanadai vizsgálat szerint a tünetmentes stabil iszkémiás szívbetegségben számos lehetőség van a revaszkularizációra, emiatt nem eldöntött, hogy ezeket a betegeket melyik módszerrel kezeljük.

A KAMIR-NIH regiszter elemzése alapján az akut myocardialis infarktust elszenvedett betegek terápiájában az ACE-gátlók nagyobb előnyöket biz­tosítanak a hosszú távú túlélés tekintetében, mint az ARB szerek.

A stabil szívkoszorúér-betegség a szükséglet és kínálat egyensúlyának időleges felborulása, mely összefügghet ischaemiával, korábbi szívizom­infarktussal, illetve katéterezéssel vagy CT-angiográfiával igazolt plakkok jelenlétével. A kezelés részét képezi a kockázati tényezők kezelése, a trombocitagátlás és antianginás gyógyszerek adása. A kardiovaszku­láris rizikó optimalizálása nem képzelhető el életmódbeli változtatások és a kísérő betegségek kezelése nélkül. Minden esetben a sztatinterápia elindítása az első lépés, ha az nem ellenjavallt. A trombocitagátlás alapköve az acetil-szalicilsav, alternatívája a clopidogrel. Az antianginás szereket fokozatosan kell hozzáadni a terápiás sémához, béta-blokkolóval kezdve. Válogatott esetekben eredményes lehet a revaszkularizáció perkután co­ronaria-intervencióval vagy bypass grafttal.