Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 5
#1
Orvostovábbképző Szemle XXIV. évf. 9. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2017-09-14

A granulomatózus tüdőbetegségek hátterében leggyakrabban valamilyen fertőző betegség áll. A diagnózis felállításakor figyelembe kell venni a szóba jöhető kórokozók járványügyi tulajdonságait, a vizsgált személynél fennál­ló, megbetegedésre hajlamosító tényezőket és a patogének kimutatásával kapcsolatos nehézségeket. Jelen tanulmány sorra veszi a legfontosabb kórokozókat, valamint segíti a kezelőorvost a megfelelő mikrobiológiai és patológiai vizsgálatok kiválasztásában.

#2
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2015-11-05

A számos egészségügyi probléma megoldásaként reklámozott élő sejt terápia során az nagy a veszélye annak, hogy az állati donorszervezetből fertőző ágensek is bekerülnek a befogadó emberi szervezetbe.

#3
Orvostovábbképző Szemle XXI. évf. 9. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Szimpózium
2014-09-12

A zoonózisok komoly veszélyt jelentenek az emberiség egészségére és fenntartha­tó fejlődésére. (45) Az emberi fertőző betegségek nagy része és az újonnan megjelenő kórokozók döntő többsége zoonózis. Diagnosztizálásukat a sokszor nem jellegzetes tünetek nehezítik, (46) ezért a klinikai tüneteken, jeleken túl az epidemiológiai helyzet ismerete is fontos. 

#4
Orvostovábbképző Szemle XVII. évf. 9. szám
OTSZ Online >> Rovatok >> Összefoglaló közlemény
2010-09-10

A légúti fertőzések (heveny hörgőgyulladás, idült hörgőgyulladás heveny fellángolása, influenza és más légúti vírusfertőzés) és a területen szerzett tüdőgyulladás (CAP – community-acquired pneumonia) kezeléséről szóló aktualizált, 3-as fokozatú bizonyítékokon és konszenzuson nyugvó módszertani útmutató jelen összefoglalásának az a célja, hogy rövid tájékoztatást adjon az ajánlások szerkezetéről és tartalmának lényegéről. 

#5
Orvostovábbképző Szemle XII. évf.1. szám
OTSZ Online >> Tüdőgyógyászat
2005-01-01
Főbb tézisek:  1. A Chlamydia pneumoniaekizárólag intracellulárisan szaporodik. Önmagában is, de kevert fertőzés résztvevőjeként is okozhat közösségben szerzett pneumoniát; jelenléte az ilyen tüdőgyulladások 5–15%-ában bizonyítható. Az etiológia elsősorban szerológiai úton tisztázható. A klinikai tünetek nem adnak támpontot a kórokozó azonosításához. Legjobb ellenszerei a makrolidok, a tetracyclinek és az újabb kinolonok.  2. Nincsenek megbízható adataink arról, hogy a Mycoplasma pneumoniaemilyen gyakorisággal szerepel a felnőttek közösségben szerzett pneumoniájának kórokozójaként, de a becslések szerint 5–15% lehet ez az arány. A klinikai képet meghűlésszerű tünetek jellemzik, de a lefolyás elnyújtott; a prognózis általában kedvező. Hasonlóan a többi tüdőgyulladáshoz, a lefolyást nagymértékben befolyásolják a korábbi megbetegedések és a fertőzés súlyossága. A diagnózis döntően szerológiai. Az azithromycin, a telithromycin, a makrolidok, az újabb kinolonok és a tetracyclinek mind hatásosak a M. pneumoniaevel szemben.  3. A közösségben szerzett pneumoniákban 1–15%-os arányban kimutatható Legionella pneumophila különösen gyakran okoz súlyos lefolyású tüdőgyulladást. A betegség magas lázzal és száraz köhögéssel jár, és pleuritis, laryngitis, valamint gasztrointesztinális tünetek is előfordulnak. A kórokozó speciális táptalajon tenyészthető. A leggyakrabban használt diagnosztikai módszer a szerológiai vizsgálat és a vizeletből történő antigénkimutatás. A makrolidok és a fluorokinolonok kellően hatásosak a Legionellával szemben.  4. A Coxiella burnetiiNémetországban csak ritkán okoz közösségben szerzett pneumoniát, az incidencia 2-3 eset/1 000 000 lakos/év. Legkönnyebben azok fertőződhetnek meg, akik munkájuknál fogva rendszeres kapcsolatban állnak házi- és haszonállatokkal. A betegség legtöbbször szubklinikus lefolyású, ám a Q-láz gyakorta tüdőgyulladással jár. A diagnózist szerológiai módszerrel igazoljuk. A választandó antibiotikumok a tetracyclinek, de a makrolidok, a kinolonok és a rifampicin is számításba jönnek. Németországban a C. burnetiielleni védőoltást nem hagyták jóvá. A prevenciót különféle higiénés rendszabályok szolgálják.  5. A súlyos akut respiratorikus szindrómáért (SARS) felelős coronavirusok (SARS-CoV) a pneumonia nemrég felfedezett atípusos kórokozói. Annak valószínűsége, hogy valaki Németországban ezzel a vírussal megfertőződjék, elenyészően kicsi. Miután 2003 nyarán a betegség világméretű terjedését sikeresen megállították, decemberben kiderült, hogy a vírus természetes rezervoárjában fennmaradt, és újabb humán megbetegedéseket okozott. Ma még nem tudhatjuk, hogy a világméretű figyelem és a bevezetett ellenőrzési stratégiák ellenére kialakul-e egy újabb SARS-epidémia. Az első járvány idején, 2003-ban 9,6% volt a halálozási arány. A vírus polimeráz-láncreakcióval közvetlenül kimutatható, enzimhez kötött immunszorbens vizsgálattal (ELISA) vagy immunfluoreszcenciavizsgálattal (IFA) pedig az ellene termelt antitest jelenlétét igazolhatjuk. Oki kezelés nem áll rendelkezésünkre. A szigorú higiénés intézkedések és a karantén a fertőzési lánc megszakításának bevált módszerei. Védőoltás a vírus ellen egyelőre nem létezik.  A pneumonia (tüdőgyulladás) definíció szerint az alveoláris tér fertőzése, amelynek következtében gyulladásért felelős sejtek és váladék szaporodnak fel az alveolusokban, végső soron akadályozva a gázcserét. 28 Közösségben szerzett pneumoniáról akkor beszélünk, ha a kórokozó kórházon kívüli immunkompetens gazdaszervezetből származik. A pneumonia összes kórokozója közül a Streptococcus pneumoniae után az úgynevezett atípusos kórokozók a legfontosabbak. A típusos bakteriális kórokozók közé a S. pneumoniaet, a Haemophilus influenzaet, a Staphylococcus aureust és a Gram-negatív bélbaktériumokat soroljuk. Az atípusos kórokozók biológiai és kórélettani tulajdonságaikban eltérnek a tüdőgyulladás típusos kórokozóitól. Atípusos kórokozó például a Chlamydia pneumoniae, a Coxiella burnetii, a Mycoplasma pneumoniae és a Legionella pneumophila. A C. pneumoniae, a L. pneumophila és a C. burnetii kizárólag intracellulárisan szaporodik, a M. pneumoniae sohasem érzékeny a béta-laktám antibiotikumokra. A „típusos”, illetve „atípusos” elnevezésből a közösségben szerzett pneumonia kórokozóinak előfordulási gyakoriságára, fontossági sorrendjére nem következtethetünk.  A pneumonia atípusos virális kórokozói az influenza A és B, a respiratorikus óriássejtes vírus (RSV), az adenovirusok és a nemrég felfedezett coronavirus, amely a súlyos akut respiratorikus szindrómát (severe acute respiratory syndrome, SARS) váltja ki.A klinikai gyakorlatban a típusos és az atípusos pneumonia megkülönböztetése nem könnyíti meg az orvos dolgát, mivel az „atípusos pneumonia” a tünetek és a vizsgálati eredmények alapján nem azonosítható minden kétséget kizáróan. Hasznosabbnak tűnik a típusos kórokozók (pl. S. pneumoniae) és az atípusos kórokozók elkülönítése. A következőkben néhány fontosabb atípusos kórokozót mutatunk be.

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.