Q-láz járvány „élő sejt” terápián átesetteknél

Az MMWR októberi számában Robyn és mtsai egy tavaly őszi „live cell therapy/ fresh cell therapy” kapcsán kialakult Q-láz járványról számolnak be. Ez elmúlt év (2014) szeptembere és novembere között olyan 5 New York állambeli lakosról érkezett bejelentés a New York State Department of  Health-hez (NYSDOH), akiknél Coxiella burnetii-re végzett vérteszt pozitív volt. Mind az öt páciens esetében a Q-lázra jellemző tünetek jelentkeztek (pl. láz, fáradtság, hidegrázás, fejfájás), valamint mindannyian ún. „élő sejt (/friss sejt) terápiás” egészségügyi kezelésben részesültek 2014 májusában Németországban. Az élő sejt terápia az állati (pl. juh) magzatok szerveiből vett feldolgozott sejtek emberi szervezetbe történő fecskendezése, melyet számos egészségügyi probléma megoldásaként reklámoznak. Ez a kezelés nem érhető el az USA-ban, ugyanakkor lehetséges az injekciók külföldi beadatása.

Az öt new york-i beteg egy 10-15 főből álló csoporttal utazott a németországi Rajna-Pfalz szövetségi államba, magzati juhsejtek intramuszkuláris befecskendezésére, 2014. május 30-án. Egy kanadai lakos, aki 2014. május 28-án kapott ugyanazon német doktortól intramuszkuláris magzati juhsejt injekciót, 2014 júniusában egészségügyi ellátásra jelentkezett, láz, fájdalom, és az injekció oldalán jelentkező bőrvörösség panaszával. Őt 2014 júliusában Q-lázzal diagnosztizálták, és értesítették a közegészségügyi hatóságokat. A kanadai egészségügyi hatóság ezt követően értesítette a német illetékeseket 2014 szeptemberében. Az eset bejelentése idején a Rajna-Pfalz szövetségi állam egészségügyi minisztériuma épp egy olyan emberi Q-láz járványt vizsgált, amit inhalációs expozíció váltott ki. A forrás pedig az a juhállomány volt, amit a német doktor is használt a magzati birkasejt injekciók előállításához.

Az élő sejt terápiaként ismert kezelést az 1930-as években fejlesztette ki Paul Niehans Svájcban. A kezelést alkalmazó orvosok többféle forrásból származó (pl. juh, szarvasmarha, cápa) szerveket, mirigyeket és magzatokat használtak fel. Nem áll rendelkezésre publikált klinikai bizonyíték az élő sejt terápia jótékony hatását illetően, ugyanakkor számos megbetegedést és egyéb egészségügyi problémát (pl. erektilis diszfunkciót, depressziót, valamint ízületi, neurológiai, szív-, vese-, tüdő-, máj-, és endokrinológiai betegségeket) gyógyító terápiaként, továbbá öregedésgátlóként reklámozzák. Súlyos mellékhatásokról érkeztek beszámolók, úgymint anafilaxia, érgyulladás, encephalitis, polyradiculitis, clostridium fertőzés, részleges bénulás, és halál.

Az élő sejt terápia a xenotranszplantáció egy fajtája, mely állatokból származó élő sejtek emberbe való juttatását foglalja magába. A xenotranszplantáció ismert és ismeretlen fertőző ágenseknek donor szervezetből az emberi fogadószervezetbe történő transzmissziójának közegészségügyi kockázatát hordozza magában, és elősegítheti rekombinációjukat, új patogéneket létrehozva ezzel. Elméletben lehetséges, hogy az eredeti fogadószervezet megfertőz másokat is.

 A xenotranszplantáció szabályozása országonként eltérő. Az USA-ban az FDA mint biológiai gyógyszereket szabályozza a xenotranszlantációs termékeket a Public Health Service Act§ 351-es cikkeje és a Federal Food, Drug, and Cosmetic Act-ben foglaltak szerint. A biológiai termékek államközi forgalmazásához az FDA biológiai alkalmazhatóságot tanúsító engedélye (Biologics License Application (BLA)) szükséges. Az FDA nem adott ki BLA engedélyt az élő sejt terápiaként ismert xenotranszplantációs termékre. Abban az esetben, ha egy terméket klinikai vizsgálat céljából kívánnak használni az USA-ban, egy „kutatás alatt álló új gyógyszer” engedélyt kell igényelni. Kanadában a xenotranszplantációs sejtterápia termékeket gyógyszerként szabályozzák, a Food and Drugs Act és a Food and Drug Regulations alapján. A kanadai hatóságok nem engedélyeztek értékesítésre xenotranszplantációs termékeket, továbbá nincsenek jóváhagyott xenotranszpantációs klinikai kísérletek sem. Németországban ezen termékeket a Medicinal Products Act szabályozza, de az 1997-beni  betiltást később érvénytelennek nyilvánították, minthogy a szövetségi jog nem fedi le a doktorok által kizárólag saját pácienseik számára előállított termékeket. A WHO becslése szerint 1994. január és 2009. szeptember között 12 különböző országban hajtottak végre xenotranszplantációs procedúrákat, a 12-ből 9 ország esetében nem voltak egyértelmű rendelkezések a xenotranszplantációra vonatkozóan.

Az MMWR-ben ismertetett járvány felhívja a figyelmet a xenoturizmus által generált közegészségügyi problémákra. Az FDA ajánlása szerint a xenotranszplantációs termékek felhasználói élethosszig tartó, periodikusan ismétlődő klinikai és laboratóriumi kivizsgálásokon vegyenek részt, valamint ők és a hozzájuk közel állók tartózkodjanak a szövet- és véradástól. Mivel az önkéntes jelentkezésen kívül nincs egyéb módszer a visszatérő xenoturisták azonosítására, az orvosoknak tisztában kell lenniük a xenoturizmus jelenségével és a potenciális zoonotikus megbetegedésekkel a xenotranszplantáción átesett páciensek esetében.

Forrás: Weekly