A genetikai eltérésen alapuló célzott kezelések jelentős túlélési előny nyújtanak a mutációt hordozó betegeknek, ezeket a citotoxikus kemoterápiás kombinációkat megelőzve elsőként kell adni. Az immunellenőrzőpont-gátlók kombinációban és monoterápiában is alkalmazhatóak, de első vonalban csak akkor, ha mutáció nem igazolható. 

A szervezett, rendszeres tüdőgyógyászati szűrővizsgálatok jelentősége még nem nagy, de a friss kutatási eredményektől változás várható. Cikkünk bemutatja a jelenleg alkalmazott pulmonológiai szűrővizsgálatokat, külön figyelmet szentelve a tüdőráknak és a COPD-nek, amely megbetegedések a gazdaságilag fejlett világban a mortalitás és morbiditás fontos tényezői. 

Ismét bebizonyosodott, hogy kiterjedt kissejtes tüdőrákban a standard kemoterápia mellé adott PD-L1 gátló meghosszabbítja a betegek túlélését.

Sok nem-kissejtes tüdőrákos betegben nem végzik el azt a döntően fontos genetikai vizsgálatot, amelynek alapján eldönthető lenne, milyen terápia a leghasznosabb számukra.

A komputertomográfiával kiegészített pozitronemissziós tomográfia segítségével a legkülönbözőbb tumorentitások kezelése személyre szabható és gazdaságosabbá tehető. A daganatokat funkcionális jellemzőik alapján kimutató képalkotó módszer értékes eszköz a tumorok stádiumának meghatározásában, a kezelés monitorozásában, a kiújulás felismerésében és a sugárterápia tervezésében. A PET-hez legelterjedtebben használt nyomjelző, a fluorizotóppal jelölt fluor dezoxiglükóz mellett egyre szélesebb körben használnak más nyomjelzőket is, pl. a prosztatarákok, a neuroendokrin tumorok és az agydaganatok diagnosztikájában.