Napjainkban egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a C-vitamin, D-vi­tamin, E-vitamin, karotinoidok, ómega-3 zsírsavak segíthetnek védelmet nyújtani a krónikus légúti betegségek progressziója szempontjából. Úgy tűnik, hogy a mediterrán étrend előnyös a légúti betegségben szenvedők esetében is, és alkalmazása jótékony hatású asztmában, COPD-ben, tüdő­rákban, azonban további tanulmányokra van szükség, amelyek az étrendi beavatkozások hatását vizsgálják. Nehéz ilyen vizsgálatokat megtervezni a társbetegségek, a gyógyszeres kezelések, esetleges elhízás és a környe­zeti expozíció zavaró tényezői miatt, azonban amíg ilyen tanulmányokat terveznek, helyénvalónak látszik megfontolni az étrendi ajánlások megfo­galmazását, és mérlegelni a megfelelő étrend-kiegészítés szerepét az arra hajlamos/veszélyeztetett egyéneknél.

Új kutatások szerint bizonyos karotinidok (lutein, zeaxanthin, béta-cryptoxanthin) magasabb szérumszintje segíthet a korral járó demencia elleni védekezésben.

A primer mitochondrialis betegségek talán a leggyakoribb metabolikus kórképek. A klinikailag igazolt primer mitochondrialis betegségek mini­mális prevalenciája földrajzi régiótól függően 1:4300 és 1:8000 közötti értékre tehető. A betegség gyakorisága vélhetően jóval több, és a fejlődő diagnosztika miatt várhatóan a felismert esetek száma nőni fog. A primer mitochondrialis betegeknél multiszisztémás és sokszor nehezen értelmez­hető tüneteik miatt sok esetben hosszú diagnosztikus út végén születik meg a kórisme. A betegség felismeréséhez elengedhetetlen a holisztikus szemlélet.

A mitokondriális betegségek a leggyakoribb metabolikus betegségek. A pri­mer mitokondriális betegségek hátterében a mitokondrium örökletes funk­ciózavara áll, mely kialakulhat a mitokondriális DNS, illetve a mitokondrium működéséhez szükséges kb. 1200 nukleáris gén működési zavara következ­tében. Általában a klinikai kép multiszisztémás érintettséget jelez. A klinikai tünetek kb. 50%-ban már kisgyermekkorban jelentkeznek, de nem ritkák a fiatal felnőttkorban kezdődő variánsok sem. Jelenleg mutációspecifikus terápia nem létezik; az energiaháztartást támogató, a mitokondriális bio­genezist serkentő, a reaktív oxigéngyökök kártékony hatását kivédő, az autofágiát és az apoptózist gátló ún. mitokondriális koktélt és aerob tré­ninget javaslunk a betegek számára.

Gyakran hallunk, olvasunk az étrend-kiegészítők és az ún. funkcionális élelmiszerek elsődleges és másodlagos kardiovaszkuláris prevenciós hatásáról, ha másutt nem, az ilyen termékek hirdetéseiben. Az eddigi klinikai vizsgálatok azonban nem iga­zolták, hogy a különféle antioxidánsok, szterinek és más kiegészítők rendszeres fo­gyasztása védelmet nyújtana a „kemény kardiovaszkuláris kimeneteli események­kel”, pl. a szívizominfarktussal vagy a szélütéssel szemben. Egyes vizsgálatokban éppenséggel ártalmasnak bizonyult egyik-másik étrend-kiegészítő pótlása. Az ét­rend-kiegészítők használatának általános ajánlásához több hatásossági és biztonsá­gossági adatra lenne szükség.

Egy friss vizsgálat szerint gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag étrend fogyasztásával csökkenthető nőknél az emlőrák előfordulásának esélye. A csökkent kockázatot a vér magasabb karotenoidszintje jelzi.

A petefészekrák a női daganatos betegségek mindössze 3%-át teszi ki, de a női daganatos halálozás ötödik leggyakoribb oka a tüdő-, az emlő-, a colorectalis és a hasnyálmirigyrák után. Az utóbbi két évtizedben alig csökkent a betegség előfordulása, és a halálozási arány is lényegében változatlan maradt.

Az élelmiszerekben több mint húszféle zsírsav található. Az esszenciális zsírsavak (pl. az ómega- 3-zsírsavak) fontos sejtműködésekben vesznek részt, és az emberi táplálkozás elengedhetetlen alkotóelemei, mivel ezeket más tápanyagokból a szervezet nem tudja felépíteni.