A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.

A bél mikrobiótája befolyásolni tudja a gazdaszervezet viselkedését a bél–agy tengelyen keresztül. Hogyan alakult ki az evolúció során ez a kapcsolat, és a háttérben inkább manipulációt vagy véletlen egybeeséseket találhatunk?

A tudatzavarok kialakulásának számos ártalmatlan oka van, de lehetnek a háttérben az életet veszélyeztető okok is. Utóbbiak közé tartozhatnak a szívritmuszavarok, amelyek gyakran akut coronaria-szindrómát követően alakulnak ki. A cikk ismerteti a tudatzavarral járó kardiológiai rendelle­nességek legfontosabb differenciáldiagnosztikai kérdéseit, és gyakorlati útmutatóul is szolgál.

Az irritábilis bél szindrómában szenvedők bélbaktériumai kísérleti egerekben nem csak a betegség tüneteit, hanem szorongást is kiváltottak.

Életmódunk miatt az alacsony magnéziumszint okozta problémákkal egyre gyakrabban kell számolnunk. A hipomagneziémia aluldiagnosztizált álla­pot, előfordulása kb. 2% az átlagpopulációban, a lappangó esetek aránya egyes betegcsoportokban akár 80% is lehet. A Mg anyagcseréjét a bél­ből történő felszívódás, a renális visszaszívódás és a csontbeli raktározás határozza meg. E folyamatok újabban megismert részletei magyaráznak több genetikai vagy farmakológiai eredetű, alacsony magnéziumszinttel járó állapotot. A megfelelő fiziológiás Mg-forrást biztosító étkezés annak általános pozitív hatása miatt is támogatandó. Hazánkban az ajánlott napi bevitel 375 mg. Túladagolástól főként krónikus veseelégtelenségben kell tartani. A cikkben a Mg fiziológiás és egyes kórfolyamatokban betöltött szerepét ismertetjük.

A munka jól foglalja össze a béltraktusban helyet foglaló különböző bélbaktériumok szerepét. Ma egyesek „ökoszisztémát” emlegetnek, mások hangsúlyozzák, hogy jelentőségét tekintve szervezetünk „szuperorganizmusának” is tarthatjuk. A legnagyobb tömegű szervünknek is tekinthetjük, hiszen össztömege a bélrendszerben 1-2 kg. A bélflóra és az emberi szervezet közötti kölcsönhatást mutualizmusnak tartjuk, ami azt jelenti, hogy nem pusztán együtt létezésről, hanem olyan kapcsolatról van szó, ahol mindegyik egyed aktivitása pozitívan hat a másikra. 

A bél mikrobiomjáról bebizonyosodott, hogy kulcsfontosságú szá­mos anyagcsere-, táplálkozási, élettani és immunológiai folyamatban, bár a részletek pontosabb tisztázásához még sok vizsgálatra van szük­ség. Az eddigi terápiás alkalmazások (pro- és prebiotikumok adása, „széklettranszplantáció”) mellett a jövőben új lehetőségek nyílhatnak arra, hogy a bélflóra módosítását gyógymódként hasznosítsuk.

Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy a gyomor a PD patofiziológiájának szerves része.

Az osteoporosis terápiájában új antireszorptív, illetve oszteoanabolikus terápiás célpontokat határoztak meg. Az új célpontokon keresztül ható szerek némelyike már elérhető vagy klinikai kipróbálás alatt áll.Az új antireszorptív szerek közé tartozik egy anti-RANKL ellenanyag, a már törzskönyvezett denosumab, illetve a katepszin K enzimet gátló, klinikai kipróbálás alatt álló odanacatib.