Az EMA CHMP pozitívan véleményezte a PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) filmbevonatú tablettát.

Az FDA 2019. május 24-én engedélyezte az előrehaladott vagy áttétes HR+, HER2-, PIK3CA mutációval rendelkező emlőrák kezelésére szolgáló Piqray (alpelizib) tablettát.

Az elsőként 2016-ban publikált krónikus lymphoid leukaemia nemzetközi prognosztikai index (CLL-IPI) öt tényező, az életkor, a stádium, a TP53 és IGHV mutációs státusz, valamint a szérum β2-mikroglobulin-szint alapján nyújt előrejelzést a betegség várható kimeneteléről. CLL-IPI hasznosságát számos országban és különféle vizsgálati keretben (akadémiai központok, nemzetközi populáció alapú kohorsz, klinikai vizsgálat) alátámasztották. Viszont a vizsgálati helyek az egyes kategóriákhoz tartozó átlagos túlélésekben kismértékű, de nem elhanyagolható különbségeket találtak, valamint kevés az információ arról is, hogy ez a módszer mennyire jó előrejelzője a diagnózistól az első kezelésig eltelt időnek.

BEVEZETÉS
Az elmúlt években a B-sejt-receptorhoz (BCR) kapcsolt intracelluláris jelátvitel befolyásolása fontos célpontnak bizonyult több non-Hodgkin lymphoma, így a krónikus lymphoid leukaemia (CLL) kezelésében is. Két intracelluláris kinázinhibitort (KI), az idelalisibet (foszfatidilinozitol-3-kináz-inhibitor), és az ibrutinibet (Bruton kináz-inhibitor) egyre elterjedtebben használnak a klinikai gyakorlatban. Számos kérdés merül fel, az eddigi adatok pedig korlátozottak a két KI optimális alkalmazásával és a kezelés felfüggesztésének következményeivel, illetve a kezelésváltást követően várható terápiás eredményekkel kapcsolatban. Nincs egyértelmű ajánlás, hogy melyik szert válasszuk elsőként, sokszor ezt az egyes szerek ismert mellékhatás-jellemzői, vagy a kezelőorvos preferenciája határozza meg. Nincsenek adatok arról sem, hogy van-e terápiás haszna az egyik típusú KI kezelésről átváltani egy másikra.

A fentiek miatt szükséges, hogy a KI kezelésben részesülő CLL-es betegek adatait összesítsük.

BEVEZETÉS Az emlőrákok kb. 70%-a ösztrogéndependens. Ezen hormonreceptor pozitív kórképeket antiöszt rogén terápiával (pl. tamoxifen, fulvesztrant, aro matázgátlók) kezelik, ami megakadályozza a rák kiújulását, azonban a betegek egyharmada esetében antiösztrogén-rezisztens, a jelenlegi módszerekkel kezelhetetlen, előrehaladott emlőrák alakul ki. 

Vizsgálataink célja a foszfatidilinozitol-3-kináz/AKT (PI3K/AKT) növekedési jelátviteli útvonal genomikai paramétereinek összehasonlítása volt különböző emlődaganat-típusokban. A PI3K/AKT jelátviteli útvonal gyakran mutat fokozott aktivitást emlődaganatokban a PI3K-aktiváció vagy a proteinfoszfatáz és tenzin homológ (PTEN) inaktiválódása következményeként, így a szignálútban szereplő gének aktiválása/inaktiválása meghatározó szerepet játszik a kemorezisztencia (tamoxifen, trastuzumab) kialakulásában is. Ezért célul tűztük ki a PTEN-vesztés mechanizmusainak és a PI3K katalitikus alegysége (PIK3CA) „forrópont”-mutációinak meghatározását, mivel ezek az adatok a terápiás érzékenység előrejelzését teszik lehetővé. Új terápiás célpontok meghatározására PTEN-deficiens MCF10A sejtvonalat használtunk. Vizsgálatainkban 69 primer emlőtumorban határoztuk meg a PTEN-mRNS-szintet, a PTEN- és PIK3CA-mutációkat, valamint a PTEN-allélvesztést és promoter-hipermetilációt. PTEN-hiányos és PTEN-t expresszáló izogenikus MCF10A emlőráksejtvonalak mRNS-expressziós mintázatát oligonukleotid microarray segítségével hasonlítottuk össze, PD166866 FGFR1-inhibitorral szembeni érzékenységüket citotoxicitási assay-vel vizsgáltuk. Eredményeink szerint a tripla-negatív (TN) daganatok mintegy 68%-ában, míg az ER+/PR+ és HER2+ tumorok 45%-ában következetett be a PI3K/AKT út fokozott aktivitása. A TN és HER2+ daganatokra a PTEN gén funkcióvesztése jellemző. Az ER+/PR+ daganatokban vagy a PTEN-inaktiváció, vagy a PI3K-aktiválódás figyelhető meg. A HER2+ daganatok egy csoportjában a PTEN-inaktiváció és a PI3K-aktiváció együttesen fordul elő. A PTEN-hiányos MCF10A emlőráksejtvonalban fokozott expressziót mutattak a fibroblaszt növekedési faktor 2 (FGF2)/FGFR1 jelútvonal egyes tagjai. Feltételezzük, hogy a PTEN hiánya felerősíti az autokrin FGF-szignalizációt, mely fokozza a sejtproliferációt. Az FGF2 és FGFR1 ígéretes terápiás célpont lehet a PTEN-negatív emlődaganatokban. Magyar Onkológia 59:346–351, 2015

Kulcsszavak: PI3K/AKT szignálút, PTEN, terápiás rezisztencia, célzott terápia, FGFR1

BEVEZETÉS
Az első veleszületett agammaglobulinaemiás eset leírója, Ogden Bruton gyermekgyógyászról elnevezett Bruton tirozin-kináz (BTK) egy citoplazmatikus, nem receptor jellegű tirozin-kináz, amely a nem receptor jellegű tirozin-kinázok második legnagyobb csoportjába, a Tec kinázok közé tartozik.

BEVEZETÉS
Jól ismert, hogy a B-sejtes lymphomák patogenezise azzal kapcsolatos, hogy a B-lymphocyta differenciálódás mely stádiumában levő sejtfajtát érinti a malignus transzformáció. 

A köpenysejtes limfóma kezelésében az utóbbi években az intenzifikálás irá­nyába tolódott a hangsúly, időseknél azonban a kísérő betegségek és a csök­kent szervfunkció fokozzák a kemoterápiás kezelés toxicitási kockázatait.

Leukemia, 2014. november

A köpenysejtes lymphoma (mantle cell lymphoma, MCL) az összes non-Hodgkin lymphoma eset mintegy 6–8%-át teszi ki. A diagnózis megállapításakor a betegek életkori középértéke mintegy 60 év, 2:1 arányú férfi dominanciával. Az MCL-ben szenvedők a diagnózis megállapításakor általában III/IV. stádiumban vannak csontvelői érintettséggel, kifejezett nyirokcsomó- és lépmegnagyobbodással.