Az idei év márciusában a XXVIII. Debreceni Kardiológiai Napokon megtartott „Krónikus coronaria-betegség – fókuszban a nők és a mikrovaszkulatúra” – témájú Servier kerekasztalt követően a beszélgetést vezető dr. Kőszegi Zsolt és dr. Czuriga Dániel tanár urakat kértük, hogy a kerekasztal tanulságait olvasóink számára is foglaljuk össze.

Jelen közlemény a COVID-19 kardiovaszkuláris szövődményeit mutatja be, melyek közül a legfontosabb és egyben a leggyakoribb a thromboemboliás szövődmény megjelenése. A thromboemboliás komplikáció mellett kitér a troponinemelkedés jelentőségére, a szívizomgyulladásra, az akut corona­ria-szindrómára és arra, hogy a világ sok helyén a pandémia miatt milyen változásokat tapasztaltunk a szívinfarktus ellátásában.

Az antifoszfolipid szindróma olyan szisztémás autoimmun betegség, melyet antifoszfolipid antitestek jelenlétében kialakuló vaszkuláris trombózis és terhességi patológia jellemeznek. A klinikai tünetek megjelenése, súlyos­sága változó. Emiatt az adekvát terápia meghatározásához rizikóbecslés szükséges. A magas trombóziskockázatú betegek esetében nagyobb a va­lószínűsége az ismételt tromboembóliás esemény bekövetkezésének, ezért ilyenkor kombinált, gyakran intenzív antitrombotikus kezelés, sőt egyes recidív esetekben immunszuppresszív kezelés bevezetésére is szükség van.

Amerikai kutatók a dohányzó emberek nyakcsigolyáinak korukhoz képest súlyosabb degeneratív károsodását írták le. A nagy figyelmet keltő referátum az Association of Academic Psychiatry (AAP) idei kongresszusán hangzott el.

A franciák elég sok telített zsírt fogyasztanak, mégis viszonylag ritkán lesznek koszorúérbetegek. Ezt az ún. francia paradoxont főleg a vörösborban lévő rezveratrolnak tulajdonítják. Egy amerikai állatkísérlet további adatokkal gazdagította az eddigi kedvező eredményeket.

Az áttekintő közlemény három eset példáján mutatja be, hogy milyen patomechanizmusok vezethetnek angina pectorishoz és szívizom-ischaemiához az epikardiális koszorúerek szűkületének hiányában is.