A Piros Orr Bohócdoktorok évtizedek óta jelen vannak a hazai kórházak és klinikák gyermekosztályain, mosolyt csalva gyermekek százainak arcára, és ezzel bizonyára gyógyulásukhoz is hozzájárulva. Az alapítvány egyik szlogenje szerint – a nevetés gyógyít. A nevetés pszichológiai, társadalmi, kommunikációs hatásai nyilvánvalóak, de fontos lenne, hogy tudományos szempontból is megerősítést nyerjen, hogy a nevetés hatással van az élettani funkciókra és a betegségek kimenetelére.

Az ajkak sokirányú tevékenységét bonyolult, vér- és nyirokerekkel, ide­gekkel, finom mozgásra képes izomszövettel bőven ellátott, különleges irányokban elrendeződött kötőszöveti kötegekből kialakult egység teszi lehetővé, amelyet szervnek kell tekintenünk. Helytelenítenünk kell az aj­kak épségét kockáztató sebészi és kozmetikai beavatkozásokat, az ajkak vegyszeres kínzását.

Naponta látunk ilyet, csak nem tűnik fel. Főleg ha idős, félénk tekintetű asszonyokat vizsgálunk, nem tulajdonítunk jelentőséget a bőrükön, főleg az alkarokon lévő, szabálytalan, csillag alakú, hegeknek látszó fehér foltoknak. Az irodalmi adatok szerint az 50 év feletti lakosság 12%-ánál megtalálhatjuk ezeket, ha keressük. Sze­rintem ritkábban. Ha megkérdezzük, hogy kerültek oda, a betegek kivétel nélkül arról panaszkodnak, hogy karjukat beütötték, azért vannak ott a „hegek”. Nőkön gyako­ribb az ilyen bőrelváltozás, férfiakon ritkáb­ban látható.

Egy 26 éves férfi azzal a panasszal jelent­kezik a rendelőben, hogy gyengeséget érez arcának jobb felén. A gyengeség hirtelen alakult ki reggel, amikor felébredt. Emellett a jobb szeme erősen könnyezett. Három nap­pal korábban enyhe jobb oldali fülfájása volt, amely még aznap magától elmúlt. Nincs láza, látászavara, nem érez zsibbadást vagy hallás­zavart, de ízlelése megváltozott. Kórtörténete eseménytelen.

A myasthenia gravis az ellenanyag mediálta autoimmun betegségek proto­típusa: a neuromuszkuláris junkció acetil-kolin-receptorainak működését gátló ellenanyagok hatására alakul ki a betegségre jellemző izomgyenge­ség, izomfáradékonyság. Hatásos terápiái csak az elmúlt 40 évben váltak széles körben elfogadottá. A jelenleg elérhető kezelésekkel a betegek döntő többsége egyensúlyban tartható, közel tünetmentes állapotban teljes érté­kű életet élhet. A betegellátás elsődleges szempontja a miaszténiás krízist provokáló tényezők kerülése.

A cikk a Guillain–Barré-szindróma nem típusosan lezajló esetét mutatja be, amely elsősorban kétoldali arcidegbénulásban és fokozott ínreflexekben nyilvánult meg, végtaggyengeség tünetei nélkül. Az intravénásan alkalma­zott immunglobulin-kezelésre a nőbeteg jól reagált.

A stroke, ami világszerte a harmadik leggyakoribb halálozási ok- és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség, megelőzhető. Ehhez nem kell más, mint hogy odafigyeljünk magunkra és másokra, minimalizáljuk a kockázati tényezőket és észrevegyük a figyelmeztető jeleket. Az agyi érkatasztrófa évente 40-50 ezer embert érint Magyarországon, ezért is fontos, hogy mindenki tisztában legyen a megelőzési lehetőségekkel, illetve időben felismerje a betegség tüneteit.

Az akut agyi érkatasztrófa, a stroke - a köznyelvben gutaütés, szélütés – az agy vérellátási zavara következtében létrejövő működészavar. A fejlett gazdaságú országokban, így Magyarországon is a szívbetegségek és rosszindulatú daganatok után a harmadik leggyakoribb halálozási ok, és a leggyakoribb rokkantsághoz vezető betegség. 

A rendelésen hipertóniás, elhízott, diabéteszes, infarktuson átesett, csípőízületi fáj­dalomra panaszkodó beteggel beszélgetek. Elmagyarázom, milyen fontos betarta­nia a diétát, fogynia kellene, jó lenne, ha többet mozogna; hogy a gyógyszereket is rendszeresen szedje, mondok pár szót az előnyös hatásukról. Megértően bólogat. Rátérünk arra, hogy ha betartja a megbeszélteket, egyre erősebb lesz, újból dol­gozhat a kertjében, látogathatja az unokáit, el tud járni a templomba, részt vehet az ultipartikon. Szeme csillogni kezd, mosolyogva mondja: „Érdekes, eddig minden orvos a betegségemről beszélt! Először érdekel valakit, hogyan élek, mit szeretnék csinálni! Megegyeztünk, doktor úr!

Az iszkémiás jelenségeket úgy kell elképzelni, mint egy hirtelen lezúduló bioké­miai vízesést, melyben a káros anyagcsere-folyamatok „vízsugarai” nem egymás után, hanem széles folyamban, egymás mellett zúdulnak alá. Ha csak egy bioké­miai reakciót blokkolunk, akkor annyi eredmény várható, mint ha esernyőnkkel egy lezúduló széles vízesés alá állnánk.