A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

Az arc harmonikus fejlődésében egyformán szerepet játszik a genetikai kód, a szkeletális és a muszkuláris harmónia, és az egyéb külső tényezők. Az arckoponya fejlődéséhez elengedhetetlen az orrtok és az orrsövény zavartalan fejlődése, mert itt helyezkedik el az arc elsődleges növekedési centruma. Az izmok húzása aktiválja a másodlagos növekedési központokat, és gátolja az arc suturáinak idő előtti elcsontosodását. Ez a funkcionális hatás, valamint az endogén genetikus hatások közösen alakítják az arcfejlődést.  Ajak-, állcsont-, illetve szájpadhasadék esetén az arckoponya vertikális növekedése zavart szenved, tovább súlyosbítva a fejlődési zavart.

A PellePharm Inc. és a BridgeBio Pharma Inc. bejelentette, hogy megkezdi a fázis III vizsgálatokat a Gorlin-Goltz-szindróma kezelésére szánt patidegib géllel.

A kielégítő posztoperatív fájdalomcsillapításhoz az esetek jelentős részé­ben szinergista hatásokkal rendelkező szerek kombinációjára van szük­ség. A tramadol/dexketoprofen összehasonlítása a tramadol/paracetamol kombinációval és placebóval azt mutatta, hogy a multimodális tramadol/ dexketoprofen terápia gyors hatáskezdetet és tartós hatást biztosít. A ha­tások maximális kiaknázása a mellékhatások minimalizálása mellett való­sítható meg.

BMJ Open, 2019. augusztus

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.

A fájdalom csillapítása az egyik legfontosabb orvosi tevékenység és a betegek orvoshoz fordulási okainak rangsorában listavezető. A rendelkezésünkre álló gazdag gyógyszerválasztékon belül fontos megtalálni az adott beteg konkrét panaszaira való legmegfelelőbb terméket, figyelembe véve annak farmakoló­giai tulajdonságait, mellékhatásait, a beteg korát, állapotát és társbetegségeit.

Egy 19 éves autista fiatalember amiatt fordult orvoshoz, hogy 3 hónappal korábban szoliter erythemás csomó jelent meg az állán. A beteg édesanyja úgy gon­dolta, az elváltozás nem lehet különösebben fájdalmas vagy viszkető, de néha észrevette, hogy fia piszkálja a foltot. Váladékozást nem észlelt. A betegnek láza vagy hidegrázása nem volt, kórelőzményében nem szerepel­tek fogászati vagy szájüregi tünetek. Továb­bi lézió nem volt fölfedezhető. Az orvos 10 napos orális clindamycin-kúrát írt elő szá­mára, melynek hatására az elváltozás kisebb lett ugyan, de nem tűnt el teljesen.

A primer otalgia leggyakoribb oka a középfül vagy a külső fül gyulladá­sa. A fül-orr-gégészeti szakvizsgálat primer otalgia eseteiben általában jelez valamilyen eltérést. A szekunder otalgia etiológiájának tisztázása nem mindig könnyű, mivel a fül beidegzése összetett; a leggyakoribb ok a temporomandibuláris ízületi szindróma és a fogászati fertőzés. Primer otalgia inkább gyermekeknél, szekunder otalgia nagyobb eséllyel felnőt­teknél fordul elő. Ha a diagnózis nem egyértelmű, észszerű opció lehet a tüneti kezelés megkísérlése, képalkotó vizsgálatok elrendelése vagy kon­zílium összehívása. Egyes súlyos kórállapotokban (pl. temporális arteritisz, rosszindulatú daganatok) a fülfájás lehet az egyetlen tünet.

A bonyolultabb műtétek és a preoperatív szakban kapott antiobiotikumok emelik a műtét utáni Clostridium difficile fertőzések kockázatát.

A temporomandibuláris betegségek (TMD) váz-izomrendszeri és neuromuszkuláris kórképek heterogén csoportját jelöli, incidenciájuk 20 és 40 éves kor között a legnagyobb. Gyakori tünet az állkapocs fájdalma vagy működészavara, a fejfájás, a fül és az arc fájdalma. Az etiológia soktényezős. A kórismézésben a képalkotó vizsgálatok akkor hasznosak, ha záródási rendellenesség vagy ízületen belüli elváltozás gyanítható. Legtöbbször javulást hoznak a nem invazív kezelési módszerek: betegedukáció, kog­nitív viselkedésterápia, gyógyszerek (benzodiazepin, antidepresszívum stb.), fizikoterápia, okklúziós eszközök. Kezelésre nem reagáló esetekben a beteget szájsebészhez kell iránytani.