A sebkezelésben alkalmazott ezüstszálak bioaktív üvegszálakra történő felvitele növeli antibakteriális hatásuk hosszát.

A csípő- és térdprotézisek beültetésénél kezdetektől fogva az egyik legna­gyobb kihívást a beültetett idegen anyag körüli bakteriális fertőzés jelentet­te, ami a mai napig az egyik legsúlyosabb szövődmény. Az utóbbi években az ortopédia figyelme fokozottabban a periprotetikus infekciók témaköre felé fordult; számos munkacsoport foglalkozik a témával. Összefoglaló közlemények, áttekintő cikkek sora született a témakörben az utóbbi 5–10 évben, ám Magyarországon ilyen jellegű mű ez ideig nem jelent meg. Az ízületi protézisek körüli bakteriális infekciók korszerű diagnosztikájával és kezelési elveivel foglalkozik ez a tanulmány.

A csontritkulás a leggyakoribb csontanyagcsere-betegség, melyet a csont ásványianyag-tartalmának megfogyatkozása, a mikroarchitektúra káro­sodása, következményes fokozott csonttörékenység jellemez. Hátterében a remodelling károsodása (csontbontás és csontépítés aránya), fokozott csontbontás áll. Nemcsak a csont mennyisége, hanem a minősége is csök­ken, ezért kis erőbehatásra is törnek a csontok.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismerte­tésén keresztül az indikációnak, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzer­váló fogászati, fogpótlástani és szájsebészeti ellátási lehetőségeinek össze­foglalása. Ismertetjük a kúra mellékhatásait és a terápiás szövődmények el­látási módszereit is. A második részben szájsebészeti kérdéseket tárgyalunk.

Kétrészes közleményünk célja a biszfoszfonátok farmakológiájának ismer­tetésén keresztül a biszfoszfonátterápia indikációjának, az alkalmazott gyógyszereknek és terápiás protokolloknak a leírása, valamint az ilyen gyógyszert szedő betegek konzerváló fogászati, fogpótlástani és szájse­bészeti ellátási lehetőségeinek összefoglalása. Ismertetjük a kúra mellék­hatásait és a terápiás szövődmények ellátási módszereit is. Az első rész a fogászati vonatkozásokat taglalja.

A prosztatarák a férfiak egyik leggyakoribb urológiai daganatos megbetegedése. A szerven belüli daganat eredményesen gyógyítható, így nem lehet eléggé hangsúlyozni az agresszív dülmirigyrák korai diagnosztizálásának jelentőségét. Előrehaladott stádiumban az egyre korszerűbb gyógyszeres kezelésekkel jól befolyásolható a daganat progressziója, ezek a terápiás lehetőségek hazánkban is elérhetők. Dolgozatunkkal szeretnénk bemutatni a prosztatadaganat jelenlegi diagnosztikus és terápiás lehetőségeit. 

Az arc harmonikus fejlődésében egyformán szerepet játszik a genetikai kód, a szkeletális és a muszkuláris harmónia, és az egyéb külső tényezők. Az arckoponya fejlődéséhez elengedhetetlen az orrtok és az orrsövény zavartalan fejlődése, mert itt helyezkedik el az arc elsődleges növekedési centruma. Az izmok húzása aktiválja a másodlagos növekedési központokat, és gátolja az arc suturáinak idő előtti elcsontosodását. Ez a funkcionális hatás, valamint az endogén genetikus hatások közösen alakítják az arcfejlődést.  Ajak-, állcsont-, illetve szájpadhasadék esetén az arckoponya vertikális növekedése zavart szenved, tovább súlyosbítva a fejlődési zavart.

A PellePharm Inc. és a BridgeBio Pharma Inc. bejelentette, hogy megkezdi a fázis III vizsgálatokat a Gorlin-Goltz-szindróma kezelésére szánt patidegib géllel.

A kielégítő posztoperatív fájdalomcsillapításhoz az esetek jelentős részé­ben szinergista hatásokkal rendelkező szerek kombinációjára van szük­ség. A tramadol/dexketoprofen összehasonlítása a tramadol/paracetamol kombinációval és placebóval azt mutatta, hogy a multimodális tramadol/ dexketoprofen terápia gyors hatáskezdetet és tartós hatást biztosít. A ha­tások maximális kiaknázása a mellékhatások minimalizálása mellett való­sítható meg.

BMJ Open, 2019. augusztus

Az ízek megfelelő érzékelése magától értetődő minden egészséges ember számára. Ugyanakkor számos olyan állapota létezik az emberi szervezetnek, amelyben az ízérzékelő rendszerben is változások lépnek fel. Az ízérzékelés zavarával a táplálkozás minősége romlik, mennyisége csökken, az egyén elveszíti az étkezésből adódó örömérzetét, komolyan károsodhat az élet minősége. Ezek a panaszok a páciensek egyre szélesebb körét érintik, ezért fontos az ízérzékeléssel foglalkoznunk. Közleményünk érinti az ízérzékelés anatómiáját, élettanát, majd az ízérzékelés megváltozását, zavarait mutat­juk be többféle aspektusból.