A neuritis optica új diagnosztikai kritériumai

Egy amerikai szakértői csoport szerint a mRNS vakcinák előnyben részesítendők a Johnson & Johnson (J&J) Janssen COVID-19 vakcinájával szemben, 50 évnél fiatalabb nők esetén.

Az antifoszfolipid szindróma olyan szisztémás autoimmun betegség, melyet antifoszfolipid antitestek jelenlétében kialakuló vaszkuláris trombózis és terhességi patológia jellemeznek. A klinikai tünetek megjelenése, súlyos­sága változó. Emiatt az adekvát terápia meghatározásához rizikóbecslés szükséges. A magas trombóziskockázatú betegek esetében nagyobb a va­lószínűsége az ismételt tromboembóliás esemény bekövetkezésének, ezért ilyenkor kombinált, gyakran intenzív antitrombotikus kezelés, sőt egyes recidív esetekben immunszuppresszív kezelés bevezetésére is szükség van.

BEVEZETÉS
A myeloma multiplex (MM ) a második leggyakoribb hematológiai malignitás, ami legtöbbször számos tünettel, csontfájdalommal, patológiás csonttöréssel, fáradtsággal, infekciókkal jár. Az elmúlt évek során, a proteaszóma-inhibitorok (PI), az immunmoduláns készítmények (IMiDek) és a monoklonális antitestek (MoAt) bevezetésével az MM akut betegségből krónikus, relapszusokkal és remissziókkal tarkított betegséggé vált, amivel a betegek jelentős része évekig él. A hosszú távú kezelés térnyerésével a betegek életminősége is előtérbe került, ami miatt szükséges, hogy a kezelőorvos ismerje és megfelelően kezelje az új gyógyszerek mellékhatásait. A szerzők az alábbiakban öt myelomás beteg ismertetésén keresztül mutatják be a nem kemoterápia alapú myelomaellenes kezelés leggyakoribb és legsúlyosabb mellékhatásait és azok kezelését.

Az EINSTEIN-EXTENSION vizsgálat elemzése azt mutatta, hogy rivaroxaban (vs. placebo) tartós adása mellett a tromboembóliás események gyakori­ságának klinikailag jelentős csökkenése mellett a haszon-kockázat profil is kedvezően alakul.

Chest, 2016. június 

Az összes vénás tromboembólia kb. 20%-a daganatos beteget érint, és a daganatos betegségben szenvedők akár 20%-ánál halálukig legalább egyszer kialakul vénás trombózis. A vérzéskockázat figyelembevételével tervezett antitrombotikus kezelés (esetleg profilaxis) kedvezően befolyá­solhatja a halálozást.

Az orálisan adható új alvadásgátlók szélesítik az antikoaguláns hatású gyógyszerek választékát, lehetőséget teremtve a kezelés személyre szabott megválasztására, ami nagy előny mind a beteg, mind az orvos számára. Hatásosság, biztonságosság és az életminőség vonatkozásában is korsze­rűbb, jobb lehetőségeket tartogatnak, ha kellő ismeretekkel rendelkezünk alkalmazásukat illetően. Ehhez kívánunk segítséget nyújtani a vesekáro­sodásban szenvedő és a daganatos betegek rivaroxabankezelése terén ismertté vált eredmények áttekintésével.

Az új orális alvadásgátló szerek, kiváltképp a rivaroxaban térhódítása a hagyo­mányos antikoagulánsok alkalmazása során megszokott laboratóriumi ellenőr­zésekről tanultak alapvető újragondolását követeli meg. A rivaroxabankezelést végző orvosok számára nélkülözhetetlen közlemény hathatósan járulhat hozzá gondolkodásunk korszerűsítéséhez, a „gazdaságossági” szempontok felelős­ségteljesebb megközelítéséhez.

Annals of Medicine, 2013. szeptember

Szkrizofréniában szenvedő betegek warfarin kezelése során a pszichotikus tünetek tartós remisszióját figyelték meg.

A cikkben a ritka betegségek mint önálló klinikai és kutatási entitás kifej­lődését, fontosabb ismérveit tekinti át a szerző, majd röviden taglalja az érdeklődés középpontjában álló, meghatározó területeket. Hangsúlyozásra kerülnek a ritka betegségek magyar­országi ellátásában bekövetkezett fej­lemények, a fogalom megjelenése óta eltelt idő jelentős fejlesztései.