Kalóriaszámlálás nélkül is hatásos lehet a diéta, ha figyelünk az elfogyasztott szénhidrát/zsír/fehérje arányára.

Mindig is fontos célja volt az SM diagnosztikájának, hogy azonosítsuk azokat a CIS (klinikailag izolált szindróma) betegeket, akiknek feltehetően második relapszusuk is lesz. Habár az MR-vizsgálat a legmegbízhatóbb prognosztikai tényező, és az oligoclonalis gammopathia is fontos szerepet kap ennek meghatározásában, a betegség változatossága megakadályozza, hogy személyre szabottabb prognózisunk legyen. Ezért is lenne fontos olyan biomarkerek meghatározása, amelyek közelebb vihetnek az SM heterogenitásának megértéséhez. Bár több biomarkert is sikerült már meghatározni, közülük csak néhány bizonyult hasznosnak.

A magányosság-járvány mentális és fizikai egészségre gyakorolt pusztító hatása felér az elhízás és a dohányzás által okozott károkkal, azonban nem az a magányos, akinek kevés kapcsolata van.

Egy új, asztmások körében végzett vizsgálat, a Salford Lung Study eredmé­nye szerint a Relvar Ellipta^▼-val szignifikáns asztmakontroll-javulás érhető el a szokásos kezeléshez viszonyítva. A vizsgálat elsődleges végpontja azt mutatta, hogy a Relvar Ellipta-val kezelt betegek asztmakontroll-szintje kétszer nagyobb eséllyel javult a szokásos kezeléshez képest.

A korábbi közleményekkel ellentétben a jelen vizsgálat azt mutatta, hogy a gasztrointesztinális vérzés incidenciája és szövődményei ritkábbak új orá­lis antikoaguláns (dabigatran, rivaroxaban vagy apixaban) szedése mellett, mint warfarint szedők esetében.

The American Journal of Gastroenterology, 2017. május

A köhögés szervezetünk automatikus reakciója, célja a légutak megtisztí­tása, a légutakban lévő váladék, az oda bejutott füst, por, vegyi anyag vagy idegentest eltávolítása. A köhögés megvédi az alsó légutakat és a tüdőt az oda nem való károsító anyagoktól.

Az elmúlt közel fél évszázadban a fejlett társadalmakban élő férfiak spermaszáma több, mint 50%-kal csökkent, egyelőre ismeretlen okból.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a harmadik-negyedik leggyakoribb halálokká vált. A betegek évtizedekig állandó kezelésre szorulnak, teljesítőképességük korlátozott, a fellángolások gyakran kórházi kezelést igé­nyelnek, így minden beavatkozás, ami javítja az állapotukat vagy segít a jó állapot megtartásában, gazdaságilag is megtérülhet. Az ambuláns rehabilitáció hatékony, és a legolcsóbb eljárások egyike, ennek ellenére töredékében sincs kihasználva.

A felületes burzitisz főként az olecranont és a prepatelláris bursát, ritkáb­ban a szuperficiális infrapatelláris bursát és a sarok szubkután bursáját érinti. A fő ok a krónikus mikrotraumatizáció. Az ultrahang a burzitisz és a cellulitisz elkülönítésében segít. A nem fertőzéses okoktól való differen­ciálásban hasznosak a vérvizsgálatok és az MRI. Az akut traumás burzitisz kezelhető jegeléssel, a végtag megemelésével, nyugalomba helyezésével. A krónikus mikrotraumás burzitisz terápiája is konzervatív; a bursa aspirá­ciója iatrogén szeptikus burzitisz veszélyét hordozza magában. A krónikus gyulladásos burzitisz terápiájában fontosak az intraburzális kortikoszteroid injekciók. A szeptikus burzitisz kezelése általában Staphylococus aureus ellen hatásos antibiotikumokkal kezdődik.

A tartós ellátásban részesülő személyek csonttörési kockázatának előrejelzésére kidolgozott modell segítségével csökkenthető a csípőtáji törések esélye.