Mikor lesz, mekkora védettséget nyújt, milyen tartós lesz a hatása, mennyire lesz biztonságos? Kérdések, amikre senki sem tudja egyelőre a választ.

Bár a szorongást elsődlegesen az idegrendszer működését befolyásoló gyógyszerekkel kezeljük, elképzelhető, hogy más gyógymódokat is be kell vetnünk, amennyiben bebizonyosodik az endokrin rendszer szerepe.

Csak minden tizedik orvosi eljárás hasznát támasztja alá kiváló minőségű evidencia, írja a Journal of Clinical Epidemiology tanulmánya.

A DNAJB1-PRKACA fúziós génről korábban azt feltételezték, hogy a fibrolamellaris hepatocellularis carcinoma jellegzetessége, újabban azonban oncocytaer jellegzetességeket hordozó pancreatobiliaris kiindulású da­ganatokban, így hasnyálmirigy és epeúti kiindulású neoplasmákban is kimutatták.

Modern Pathology, 2020. április

A mellkasi aorta aneurysma kezelése az utóbbi három évtizedben a ma­gas halálozás és a hagyományos aortaműtétek szövődményei miatt az endovaszkuláris aortarekonstrukció (TEVAR) irányába fejlődött. A cikk a diag­nosztikai lehetőségek után az endovaszkuláris terápia lehetőségeit és kocká­zatait tekinti át a 2017-ben nyilvánosságra hozott európai útmutató alapján.

A Pittsburghi Orvosi Egyetemen az antitestek szokásos méreténél 10-szer kisebb hatóanyagot fejlesztettek ki, mely úgy tűnik, mellékhatások nélkül képes neutralizálni a SARS-CoV-2 vírust.

A hazai diabetológiai gyakorlatot alapvetően meghatározó szakmai irányelv – „A diabetes mellitus kórismézéséről, a cukorbetegek antihyperglykaemiás kezeléséről és gondozásáról felnőttkorban” – a közelmúltban megújult. Hivatalosan megjelent az Egészségügyi Közlönyben, majd a Diabetologia Hungaricahasábjain, illetve elérhetővé vált az ÁEEK és a Magyar Diabetes Társaság honlapján. A szakmai irányelv korábbi változata 2017. január­ban látott napvilágot. Az elmúlt mintegy 3 évben a diabetológia terén szá­mos új adat vált ismertté, ami indokolttá tette a korábbi változat jelentős megújítását.

A HFrEF kezelésére használt prognózisjavító szereken túl az SGLT2-gátlók megjelenése a kardiológiai terápiás palettán az elmúlt évek egyik nagy sikertörténetének tekinthető. Az SGLT2-gátló dapagliflozinnal végzett kemény végpontú klinikai vizsgálatok igazolták a dapagliflozin kedvező hatásait diabeteses és nem diabeteses HFrEF-betegek körében egyaránt. A European Society of Cardiology 2020-ban várható új szívelégtelenség-irányelve feltehetően konkrét ajánlásokat fog megfogalmazni az SGLT2- gátlók HFrEF-ben történő alkalmazásáról.

Régóta tudjuk, hogy a fejlett országokban a legnagyobb morbiditású és mortalitá­sú kórképek a kardiovaszkuláris területet érin­tik. Az angiológia vagy vaszkuláris medicina az elmúlt évtizedekben óriási fejlődésen ment ke­resztül, mely jelentős betegcsoportot érintett. Népbetegségnek kell tekintenünk a perifériás artériás betegséget, a vénás thromboemboliát, a krónikus vénás betegséget is.

Az Orvostovábbképző Szemle azt a fel­adatot tűzte maga elé, hogy megpróbálja bemutatni e színes betegcsoport ellátásának néhány új eredményét. A mostani számban három témáról olvashatunk rövid összefog­lalót, melyekhez hazai szakemberek adnak további támpontokat.

Az általános orvosi rendeléseken gyakran előforduló tünet a láb dagadá­sa. Akut és krónikus betegségek egyaránt rejtőzhetnek mögötte. A kór­előzményből és a fizikális vizsgálatból iránymutató információ nyerhető. Cikkünk áttekintést nyújt a legfontosabb elkülönítő kórismékről, majd az angiológiai kórképekkel foglalkozik, amelyek felismerése és kezelése az érgyógyász kollégákkal együttműködve történik.