Keresés
Rendezés:
Találatok száma: 10265
#1
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-07-03

Állatkísérletes és humán adatok alapján olyan gént sikerült azonosítani, mely koleszterinben gazdag étrend mellett csökkenti a májban folyó koleszterintermelést.

#2
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-07-03

Három fázis II vizsgálat eredményeire támaszkodva a gyártó kérelmezi az FDA-nál a C-típusú Niemann-Pick betegeség kezelésére szolgáló arimoclomol engedélyeztetését.

#3
OTSZ Online >> Rovatok >> Aktuális
2020-07-02

A PNAS tanulmánya azt elemezte, melyek azok a legfontosabb társadalmi és viselkedéses faktorok, amik a biologikumtól függetlenül előrejelzik az 50 évesnél idősebbek mortalitását?

#4
Ne csak a melanomára, hanem a laphámrákra is gondoljunk! 1. évf. 1. szám
OTSZ Online >> Bőrgyógyászat
2020-07-01

Ha a bőrrák kerül szóba, először talán mindenkinek a melanoma jut eszébe, holott a bőr hámjából kiinduló rosszindulatú daganatok, mint a basalioma és laphámrák jóval gyakoribbak.

#5
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

Az orvosi képalkotás egyik aktuális kutatási célja az, hogy diagnosztikai felvételeken megjelenő tumorok mintázatait jellemezze (textúrák), és az ehhez rendelhető számszerű adatok prognosztikai értékét megállapítsa. A PET/CT vizsgálatokban számos daganattípus esetén (tüdő, prosztata, méhnyak, vastagbél, fej-nyak) sikerült igazolni adott textúraparaméterek diagnosztikai és prognosztikai értékét. Azonban az eredmények gyakran ellentmondásosak, különböző publikációk különböző textúraparamétereket találnak hasznosnak ugyanannál a daganattípusnál. Az ellentmondások oka, úgy tűnik, részben metodikai jellegű, ugyanis a textúraadatok meghatározása igen komplex folyamat, amely standardizáció hiányában ellentmondásos eredményekhez vezet. A vizsgálati protokoll definiálása, a képrekonstrukció módja, a tumor szegmentálása, a voxelek ún. újra-mintavételezése, valamint a konkrét textúraszámolási algoritmusok formája is mind része a kiértékelési folyamatnak. A legújabb irodalmi eredmények azt mutatják, hogy a részlépések szükségszerű és megfelelő harmonizálásával a textúraadatok prognosztikai ereje, illetve megbízhatósága javítható. A harmonizáció legoptimálisabb módja olyan speciális fantom-méréssorozat képi anyaga lehetne, amely szimulálná a tumorszövetekre tipikusan jellemző inhomogén eloszlásokat magas reprodukálhatósággal. Magy Onkol 64:159–167, 2020
Kulcsszavak: PET/CT, kvantifikáció, képanalízis, heterogenitás, textúraparaméter

#7
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

Bemutatjuk a mesterséges intelligencián (MI) alapuló módszerek egy lehetséges klinikai alkalmazását, mely képes a jelentős zajjal terhelt csontszcintigráfiás felvételek hatékony zajszűrésére. A speciális MI-alkalmazás az előzetes vizsgálatok alapján lehetővé teszi, hogy számottevően csökkenthessük a vizsgálati időt vagy a betegnek beadott aktivitást, így csökkentheti a beteget, asszisztenst, orvost ért sugárterhelést. Bemutatjuk az MI-szűrő alkalmazása működésének sajátosságait, tanítási folyamatát, melyet fontos érteni ahhoz, hogy a leletező orvos biztonsággal, „másodlagos megbízható véleményként” figyelembe vehesse az MI-feldolgozott képet, és ezáltal pontosabb diagnózist fogalmazhasson meg a segítségével. Kitérünk az algoritmus robusztusságvizsgálatára, valamint a komplex klinikai ellenőrzés sajátosságaira és kihívásaira is. Magy Onkol 64:153–158, 2020
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, csontszcintigráfia, klinikai validáció, zajcsökkentés, jel-zaj viszony javítása

#8
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A mesterséges intelligencia egy dinamikusan fejlődő módszertan, és mivel eszköztára rendkívül gazdag, megjelenése nemcsak az iparban, hanem minden tudományterületen érezhető. A diagnosztikai műszergyártók viszonylag hamar felismerték, hogy az ilyen típusú algoritmusokkal minőségi javulást és a mérési vagy vizsgálati idő csökkentését lehet elérni, ami számukra piaci előnyt, a felhasználók számára pedig hatékonyabb betegellátást jelenthet. Ebben az öszszefoglalóban a módszertani áttekintés után a képalkotás és a képfeldolgozás területén megismert újabb alkalmazásokra mutatunk példákat. A közlemények elemzése is alátámasztotta a szakértők által gyakran hangoztatott feltételt, miszerint a gépi tanulás alkalmazása és fejlesztése csak megfelelő mennyiségű és minőségű adatokkal lehetséges. Ilyen adatokat csak olyan projektekkel lehet összerendezni, amelyek a XXI. századi technológiai igényeknek megfelelő adattárházak kialakítását biztosítják. A Big Data módszertanának a mesterséges intelligencia ilyen típusú integrálásával a sokszor még rejtett klinikai adatvagyon válhat elérhetővé a korszerű adattudományi eszközök számára. Ez a lehetőség megfelelő klinikai kérdésekkel együtt új K+F+I projektek bázisát jelentheti majd. Magy Onkol 64:145–152, 2020
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, Big Data technológia, onkológia, nukleáris medicina, radiológia

#9
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A modern képalkotó eljárások – benne a CT- és MR-diagnosztikával – a betegségek korai felismerésében, kiterjedésének és jellegének meghatározásában, a kezelésre adott válasz megítélésében egyre fontosabb szerepet játszanak. A szerzők áttekintik azokat a technikai, technológiai fejlesztéseket, amelyek a CT- és MR-diagnosztikában a közelmúltban megvalósultak, a klinikai gyakorlatban elterjedőben vannak. Az elért eredményekre támaszkodva a további fejlesztések lehetőségét is elemzik. A fő célkitűzés mindkét modalitásnál a folyamatos hardver- és szoftverfejlesztés, a költséghatékony megoldások az eredményesség növelésével, a fenntartási és működési költségek csökkentésével. A vizsgálati idő csökkenése, az egyre javuló képminőség, a vizsgálati környezet komfortosítása mind a beteg, mind az ellátó személyzet számára igen fontos. A nyert adatok interpretációja nagyban függ a leletező szakértelmétől, tapasztalatától, a klinikai adatok és a technikai lehetőségek ismeretétől. Ezt a folyamatot segíti majd a mesterséges intelligencia (AI), amelyet a szerzők a CT- és MR-diagnosztika kapcsán érintenek. Magy Onkol 64:139–144, 2020
Kulcsszavak: CT- és MR-diagnosztika, trendek, fejlesztés, költséghatékony, mesterséges intelligencia

#10
Magyar Onkológia 64. évf. 2. szám
OTSZ Online
2020-07-01

A prosztatarák diagnosztikájában és terápiájában a radiofarmakonok és a hibrid technológia (PET/CT, PET/MRI) fejlődése új lehetőséget nyitott meg. A kolin-PET pontosabb korai diagnosztikát biztosít, mely a személyre szabott, metasztáziscélzott terápiák megválasztását segíti. A teranosztikumként alkalmazható PSMA-radiofarmakonok hazánkban még nem elérhetők. A 68Ga-cal vagy 18F-cal jelölt PSMA kiváló diagnosztikai radiofarmakon, mely a kolin-PET-nél érzékenyebben képes ábrázolni a primer folyamatot és annak metasztázisait, különösen alacsony PSA-szint esetén. A béta-sugárzó 177Lutel jelölt PSMA a diagnosztikus molekula terápiás párjaként effektíven kezeli a metasztatikus kasztrációrezisztens prosztatarákos betegeket. Jelen közleményünkben az európai ajánlás alapján elemezzük a PSMA radioligandum terápia (PRLT) helyét a prosztatarákos betegek kezelésében. Magy Onkol 64:133–137, 2020
Kulcsszavak: teranosztikum, PSMA, prosztatarák

blog

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.
Számtalanszor előkerült már a krónikus melléküreggyulladás kezelésének kérdése, és mindig az volt a végső konklúzió, hogy krónikus betegség esetén antibiotikumnak csak felülfertőződés esetén, alkalmilag van jelentősége.