A fogyókúra-gyógyszertan, illetve az evés- és testsúlyzavarok nemzetközi hírű professzorai a rangos bostoni orvosi hetilapban körvonalazzák, amit ez idő szerint az egyik leggyakoribb kórállapot biokémiai-élettani hátteréről, következményeiről, életmódi, gyógyszeres és sebészi kezeléséről tudunk.

New England Journal of Medicine, 2017. január

A K-vitamin-antagonista kezelés igen hatékony mind a stroke-megelőzésben pitvarfibrilláció esetén, mind a vénás tromboembóliás események kezelésében. Annak ellenére, hogy az elért antikoaguláns hatás a betegek többségében meglehetősen ingadozó, pitvarfibrilláló betegeknél a K-vitamin-antagonista kezelés a stroke vagy szisztémás embolizáció rizikóját közel 70%-kal csökkenti.¹ Ez az igen jelentős relatív rizikócsökkenés igazolja, hogy a koagulációs kaszkád blokkolása gyakorlatilag oki terápiát jelent a kardioembóliás stroke megelőzésében.

A hasmenés jelentős közegészségügyi problémát jelent nemcsak a fejlődő, hanem az iparilag fejlett országokban is. A hasmenés szokványos kezelése mellett adjuváns terápiaként alkalmazott probiotikumok megrövidítik a betegség és a kórházi tartózkodás időtartamát, továbbá csökkentik a székürítések számát.

Az edoxabán a negyedik a direkt orális antikoagulánsok (DOAC) sorá­ban, amelyet számos nagy volumenű vizsgálat elvégzése után jóváhagy­tak a stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésére nonvalvuláris pitvarfibrillációban, továbbá a vénás tromboembólia (VTE) kezelésére. Azon túl, hogy az eredmények igazolják a hatékonyságát és biztonságos­ságát, az edoxabánnak van néhány sajátos farmakológiai tulajdonsága is, ami vonzó kezelési lehetőséggé teszi. Az antitrombotikus terápiában járatos szakorvosok – kardiológusok, hematológusok és belgyógyászok – által összeállított közleményből nemcsak az edoxabán fő tulajdonságait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk néhány gyakorlati kérdésre is, amelyeket azzal a céllal állítottak össze, hogy a kezelőorvosok megfelelően alkalmazhassák a készítményt az arra leginkább megfelelő betegeknél.

Advances in Therapy, 2017

Korábban metasztatikus melanómában a medián túlélés egy évnél is ke­vesebb volt. A terápiás lehetőségek látványos fejlődésével a hosszú túl­élés is elérhetővé vált. Az immunrendszer befolyásolásával, a citotoxikus T-limfocita antigén-4 (CTLA-4) és programozott sejthalál-1 (PD-1) célpontú terápiával szignifikáns klinikai eredmények érhetők el. Az immunterápiák ismertetése során a szerzők kitérnek a nivolumab monoterápia mellett az immunterápiás kombinációk szerepére is. Az optimális kombinációk és gyógyszer-alkalmazási sorrendek, a rezisztenciához vezető okok felderítése további klinikai vizsgálatokat igényel.

ImmunoTargets and Therapy, 2017. február

Dán országos regisztervizsgálat eredményei szerint a sztatinok korai elha­gyásának kockázatát kedvezőtlenül befolyásolják a sztatinokkal kapcso­latos negatív híradások, a sztatin dózisa, a férfi nem és a városi életmód.

European Heart Journal, 2016

A korai belszervi érintettséggel és gyors progresszióval jellemezhető dif­fúz kután szkleroderma (dcSSc) kezelésében nem áll rendelkezésre oki terápia. A jelenlegi kezelési stratégia immunszuppresszió alkalmazását jelenti. Az 50 centrumban lefolytatott ESOS nemzetközi vizsgálat nagyon korai dcSSc nagy kohorszában elemezte az immunszuppresszív szereknek a bőrpontszámokra és a túlélésre gyakorolt hatását.

Annals of the Rheumatic Diseases, 2017. február

Számos klinikai vizsgálat erősítette meg, hogy a sztatinok lipidcsökkentő ha­tásuktól függetlenül képesek csökkenteni a vérnyomást. A PERSPECTIVA ta­nulmány alcsoportelemzése alapján a sztatinok és a perindopril/amlodipin fix kombináció szinergizmusban csökkentik a vérnyomást.

High Blood Pressure & Cardiovascular Prevention, 2017. január

Korábbi vizsgálatok felvetették, hogy a hosszú távú protonpumpagátló kezelés növelheti a csonttörések kockázatát. Az ismertetett közlemény azt vizsgálta, hogy az 5 éven át folytatott gyógyszeres protonpumpagátlás hogyan befolyásolja a csontsűrűséget és a csontstruktúrát.

American Journal of Gastroenterology, 2017. január

A hipertónia gyógyszeres kezelésében általában két-három szer – első­sorban ACE-gátló és kalciumcsatorna-blokkoló – kombinált adására van szükség a vérnyomás célértékének eléréséhez. Mivel a hipertóniás betegek 50–60%-a hiperkoleszterinémiás, az ACE-gátlót, kalciumcsatorna-blokko­lót és sztatint tartalmazó kombinációs terápia igen elterjedt a hétköznapi gyakorlatban. A vérnyomáscsökkentők és a sztatin összevonása fix kom­binációba előnyösen befolyásolhatja a hipertóniás hiperkoleszterinémiás betegek terápiahűségét és ezzel az életkilátásait.

 American Journal of Cardiovascular Drugs, 2016. június