A COVID-19-fertőzés szövődményei - betegtájékoztató

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról, mind pedig a betegség lefolyásáról és az idő múltával a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről is. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra.

Már az elején fontos leszögezni, hogy a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos ismereteink, tapasztalataink folyamatosan bővülnek, változnak. A tájékoztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

Mi okozza a betegséget?

A SARS-COV2 (COVID-19) a már régóta ismert koronavírusok családjába tartozó újfajta vírus, melyet először 2019 végén azonosítottak tüdőgyulladásos esetek kórokozójaként, először Kínában, ahonnan kiindulva hamarosan az egész világon elterjedt. A SARS-COV2 nevének megfelelőlen – súlyos akut légúti szindróma (Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS) koronavírus – elsősorban légúti tüneteket okoz, súlyos esetekben kétoldali, kiterjedt tüdőgyulladás (pneumónia) képében.

A fertőzés az esetek jelentős részében teljesen tünetmentesen vagy kevés és enyhe tünettel kísérve zajlik. Fontos kiemelni, hogy a késő szövődmények előfordulási gyakorisága és súlyossága nem feltétlenül mutat párhuzamot az akut betegség súlyosságával és tüneteivel.

 

Milyen tényezők hajlamosítanak súlyos állapot kialakulására?

Súlyos betegség egyébként egészséges, jó általános állapotú személyeknél is kialakulhat, életkortól függetlenül. Mégis vannak olyan tényezők, melyek fennállásakor nagyobb eséllyel kell számítani arra, hogy a vírus okozta fertőzés súlyosabb formában jelentkezik. Ezeknek a tényezőknek az elemzése és feltárása jelenleg is folyamatban van, ám vannak olyan faktorok, melyekről már bebizonyosodott, hogy kockázati tényezőként kell őket számontartanunk.

 

Ezek közül a legfontosabbak:

- Idős kor. A fertőzést bármilyen életkorú személy megkaphatja, ám az eddigi statisztikák azt mutatják, hogy a középkorú és idősebb népesség tagjai veszélyeztetettebbek, és a betegség náluk gyakrabban jelentkezik súlyos vagy fatális formában.

 

- Egyidejűleg fennálló egyéb alapbetegségek (komorbiditások). Már a járvány kezdete óta nyilvánvalónak látszik, hogy bizonyos betegségek egyidejű meglétekor a SARS-COV2 okozta fertőzés súlyosabb állapotot eredményez, ami az átlagosnál nagyobb arányban végződik halállal.

Ezek közül a legfontosabbak:

  • szív- és érrendszeri betegségek (szívbetegség, magas vérnyomás stb.);
  • cukorbetegség;
  • krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD);
  • rosszindulatú daganatos betegségek (ezen belül is elsősorban a vérképzőszervi rák, tüdőrák, áttétet adó tumorok);
  • idült vesebetegség, veseelégtelenség;
  • szervtranszplantáció utáni állapot;
  • túlsúly és elhízás;
  • dohányzás.

 

- Demográfiai jellemzők. Úgy tűnik, hogy bizonyos csoportok tagjai nagyobb arányban kerülnek súlyos állapotba, körükben gyakoribbak a szövődmények és a halálozás, mint más populációkban.

  • //Nem.// Az eddigi statisztikákból úgy tűnik, hogy a férfiak aránytalanul nagy számban képviseltetik magukat a súlyos és kritikus állapotú betegek, illetve a halálos áldozatok között.
  • //Etnikai hovatartozás.// Ugyancsak nagyobb arányban érintik a súlyos és fatális kimenetelű esetek bizonyos etnikai csoportok tagjait, például a fekete bőrűeket vagy a dél-ázsiai származásúakat. A különbségek pontos oka egyelőre nem ismert, de valószínűleg szerepet játszanak benne szociális egyenlőtlenségek, esetleg genetikai tényezők is.

- Laboratóriumi eltérések. Az akut betegség alatt végzett laboratóriumi vizsgálatok során olyan eltérésekre derülhet fény, melyek fokozhatják a súlyosabb kimenetel kockázatát.

Ezek közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • csökkent fehérvérsejtszám;
  • csökkent vérlemezkeszám;
  • májenzimek szintjének emelkedése;
  • gyulladásos markerek szintjének jelentős emelkedése;
  • kreatin-foszfokináz emelkedése stb.

 

- Örökletes (genetikai) tényezők. Erre vonatkozóan még messze nem zárultak le a kutatások, ám úgy tűnik, hogy például az AB0 vércsoportrendszer kódolásában szerepet játszó gének eltérései összefüggésben állhatnak a légzési elégtelenséggel járó esetek előfordulásával.

 

Milyen szövődmények fordulhatnak elő COVID-19-fertőzés alatt és után?

Ahogyan az elején már szó esett róla, a fertőzés az esetek jelentős hányadában tünetmentesen vagy enyhe átmeneti tünetekkel zajlik le. Más esetekben azonban súlyos állapot, korai és késői szövődmények, illetve halálozás is bekövetkezhet, különösen akkor, ha az előző bekezdésben felsorolt kockázati tényezők közül egy vagy egyidejűleg több is fennáll. Az eddigi statisztikák szerint körülbelül minden ötödik-hatodik fertőzöttnél kell számítani szövődményre, melyek némelyike a beteg életét is veszélyezteti.

Ezek között vannak olyan komplikációk, melyek az úgynevezett citokinviharral hozhatók összefüggésbe. Ez akkor indul be, ha a fertőzés túlzott, „viharos” válaszra készteti az immunrendszert, mely ennek következtében citokineknek nevezett gyulladásos fehérjékkel árasztja el a szervezetet. A citokinvihar kapcsán súlyosan károsodhatnak a különböző létfontosságú szervek, többek között a tüdő, a szív vagy a vesék.

 

Akut légzési elégtelenség. Ez az állapot akkor jön létre, amikor a tüdő működése elégtelenné válik arra, hogy a vérben lévő szén-dioxidot friss oxigénre cserélje.

 

Tüdőgyulladás (pneumónia). Tüdőgyulladás esetén váladék, genny, valamint elpusztult sejtekből álló szövettörmelék foglalja el a tüdő légtartó területeit, ahol normális körülmények között a légcsere végbemenne. Ennek következtében a légzés nehezítetté válik, illetve arra utaló tünetek is jelentkeznek, hogy az egyes szervek nem jutnak elegendő mennyiségű oxigénhez.

 

Akut respiratórikus distressz szindróma (ARDS). ARDS-ről akkor beszélünk, amikor a tüdő olyan súlyosan károsodik, hogy folyadék szivárog a tüdő belsejébe. A következmény ugyancsak a tüdőkben zajló légcsere elégtelenné válása. Ilyen esetekben gépi lélegeztetéssel igyekeznek pótolni a kieső tüdőműködést.

 

Heveny májkárosodás. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legsúlyosabb állapotú betegeknél a legnagyobb annak a valószínűsége, hogy a fertőzés kapcsán súlyos zavart szenved a máj funkciója is. Egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy közvetlenül a vírus károsítja-e a májat, vagy a májkárosodás közvetett úton, más közbenső körülmény behatására jön létre. Az akut májkárosodás és a májelégtelenség életveszélyes szövődmény.

 

Heveny szívkárosodás. COVID-19-fertőzés kapcsán kardiológiai szövődmények előfordulását is megfigyelték, mely többek között szívritmuszavarok (aritmiák) jelentkezésében mutatkozhat meg. Ez esetben is megválaszolásra vár az a kérdés, hogy a vírus okozta direkt károsodásról van-e szó, vagy a szív a szervezetet a fertőzéssel összefüggésben ért jelentős stresszhatás következtében károsodik.

A vírus hosszú idővel az akut fertőzés lezajlása után is okozhat szívproblémákat a betegségből felépült személyeknél.

 

Másodlagos fertőzések. Az úgynevezett másodlagos fertőzések (szekunder infekciók) az eredeti vírusfertőzéstől független fertőzések. Az eddigi vizsgálatok szerint COVID-19-betegség miatt kórházi felvételre kerültek körében szövődményként felléphetnek másodlagos fertőzések, ám ezek nem tartoznak a gyakori komplikációk közé. Előfordulhat, hogy a vírusfertőzéssel éppen küszködő vagy abból felépülőfélben lévő betegnél baktériuminfekció alakul ki. Ez esetenként olyan súlyos állapotot is eredményezhet, mely akár a lábadozó beteg életébe is kerülhet.

 

Heveny vesekárosodás. Az akut vesekárosodás ugyancsak nem tartozik a gyakori szövődmények közé, ám ha kialakul, súlyos állapotba sodorhatja a beteget. Amennyiben a vesék nem tudják megfelelően ellátni feladatukat, úgynevezett vesepótló kezelésre (dialízisre) lehet szükség. Ennek során egy gépen áramoltatják át a beteg vérét, mely kiszűri belőle azokat a káros anyagokat, bomlástermékeket, melyek eltávolítása normális körülmények között a vesék feladata lenne. Vannak esetek, amikor a heveny vesekárosodást követően a vesék működése nem rendeződik, és hosszú távú, sőt élethosszig tartó kezelést igénylő krónikus vesebetegség alakul ki.

 

Szeptikus sokk. Szeptikus sokk akkor jön létre, ha a szervezet az akut fertőzésre adott inadekvát válasza következtében saját szerveit károsítja. Sokkos állapotban a vérnyomás olyan alacsony szintre zuhanhat, mely a beteg életébe kerülhet.

 

Disszeminált intravaszkuláris koaguláció (DIC). DIC kapcsán – ugyancsak a fertőzésre adott nem megfelelő válaszként – a véralvadási faktorok elhasználódnak, melynek következtében előbb vérrögösödés alakul ki, majd véralvadási zavar, belső vérzések, szervi elégtelenség lép fel.

 

Sokszervi elégtelenség. Elsősorban kórházi ellátásra szoruló gyermekek és tizenévesek körében figyelhető meg a több létfontosságú szerv működését is érintő sokszervi elégtelenség előfordulása, melynek hátteréről és okairól egyelőre viszonylag keveset tudnak az orvosok. A betegség sok tekintetben hasonlít a gyermekek körében már régóta ismert, úgynevezett Kawasaki-betegséghez, mely voltaképpen az erek gyulladása.

 

Krónikus fáradtság. Az akut fertőzést átvészelt betegek viszonylag gyakran számolnak be levertségről, fáradékonyságról, szédülésről, feledékenységről, mely tünetek akár hosszú idővel a heveny betegség után is elkísérik őket.

 

Mit tegyek, ha arra van gyanúm, hogy valamely tünetemet a korábbi COVID-19-fertőzés okozza?

Amennyiben olyan tünete jelentkezik, mely összefüggésben állhat korábbi betegségével, forduljon háziorvosához, aki a COVID-19-fertőzés szövődményeinek kezelésében jártas szakambulanciára irányíthatja önt.

 

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés

blog

Egy 57 éves, frissen kezelni kezdett hypertoniás, dohányzó férfibetegnél korábban, hegymenetben jelentkezett már anginaszerű panasza, ami miatt kardiológushoz előjegyezték. Most favágás közben jelentkezett retrosternalis szorító-markoló fájdalom.

Amennyiben a képalkotó szakemberek számára rendelkezésre áll egy iPhone vagy egy iPad készülék, rengeteg minőségi radiológia-orientált alkalmazás közül választhatnak. A más operációs rendszert használók számára jelenleg sokkal korlátozottabbak a lehetőségek.

Úgy látszik, a fül- orr- gégészetet egyre szorosabb szálak fűzik össze a babasamponnal. Most kiderült, hogy alkalmas nasenendoscopia, azaz orrtükrözés során páramentesítésre is, legalábbis thaiföldi kollégák szerint.

Azok számára, akik tudják, mik a gyógyszer hatóanyagai, a mélyvénás trombózis miatti halálesetekről szóló hír nem annyira meglepő. A Diane kombinációban tartalmaz ciproteron-acetátot és az etinil-ösztradiolt.