A diverticulosis felismerése és kezelése

Diverticulosisnak azt a tünetekkel járó vagy tünetmentes állapotot nevezzük, amikor a vastagbélben diverticulumok vannak jelen. A betegség kialakulására hajlamosít a kevés rostot tartalmazó étrend és a mozgásszegény életmód. A betegek 85%-a panaszmentes. A képalkotó vizsgálatok nem alkalmasak a diverticulumok klinikai jelentőségének tisztázására. Élelmi rostok bőséges bevitelével elejét vehetjük a betegség súlyosbodásának, enyhíthetjük a tüneteket. Gyulladás esetén a CT-felvételek alapján kórismézhetjük a betegséget. Diverticulitis esetén elsőként az anaerob kórokozók és a Gram-negatív pálcák ellen hatásos antibiotikumokkal érdemes próbálkozni. Sebészeti konzíliumra van szükség minden olyan esetben, amikor a gyógyszeres kezelés nem hozza meg a kívánt eredményt, vagy ismételt fellángolások jelentkeznek, amelyek dacolnak a gyógyszeres terápiával. Azonnali mutéti megoldás mérlegelendő, ha tályogra, sipolyra, bélelzáródásra vagy nyitott perforációra derül fény.

A diverticulosis gyűjtőfogalmába tartozó kórképek közös patológiai vonása, hogy szerzett diverticulumok vannak jellen a vastagbélben. A diverticulosis szinte kizárólag az iparilag fejlett országok problémája, ezért „civilizációs betegségként” is emlegetik.
A szerzett diverticulumok megjelenése arra vezethető vissza, hogy a mucosa és a submucosa rétege felé futó artériák (vasa recta) a vastagbélfal izomrétegén való áthaladásuk helyén némiképp meggyengítik az izomréteget. A diverticulumok az esetek többségében csoportosan jelentkeznek, nagyságuk többnyire 5–10 mm, de előfordulhatnak 20 mm-nél nagyobb tágulatok is. Az elváltozások többnyire a szigmabelet érintik, de nincs a vastagbélnek olyan szakasza, ahol ne fordulhatnának elő. A vastagbél jobb felére korlátozódó diverticulosis inkább az ázsiai népességre és a 60 évesnél fiatalabb korosztályra jellemző. A kizárólag növényi eredetű táplálékot, illetve nagy mennyiségű rostot fogyasztó személyek ritkábban betegszenek meg diverticulosisban. Bár a diverticulumok kialakulásának patogenetikai hátteréről nem sokat tudunk, annyi bizonyos, hogy a betegség összetett kapcsolatban áll a vastagbél felépítésével, a bél motilitásával, az étrend összetételével és bizonyos genetikai tényezőkkel.