Cél: Alacsony kockázatú, korai invazív emlőrák miatt konzer­vatívan operált nőbetegek posztoperatív nagy dózisteljesít­ményű, szövetközi gyorsított sugárkezelése hatékonyságának és biztonságosságának vizsgálata.

Módszerek: 2018 decembere és 2024 decembere között 28 beteget vontunk be prospektív, nem randomizált, szekven­ciális klinikai vizsgálatunkba. A daganatágy sugárkezelését az eltávolított daganat helyére beültetett vékony műanyag katéterek segítségével végeztük, melyekbe kisméretű, nagy dózisteljesítményű Ir-192 sugárforrást juttattunk. A dóziselő­írás: 4×6,25 Gy (összdózis: 25 Gy) vagy 3×7,45 Gy (összdózis: 22,35 Gy) volt, két egymást követő munkanapon belül.

Eredmények: A 60 hónap (9–84 hónap) medián követési idő során 2 betegnél (7,1%) helyi kiújulást tapasztaltunk, 1 beteg (3,6%) májáttétek következtében, míg 1 másik beteg (3,6%) második primer tumor miatt hunyt el. A helyi daganatmen­tesség 5 éves valószínűsége 93,7% (95% CI: 88,1–99,4) volt. Késői mellékhatások közül grade 1 fibrotikus tömöttséget 6 betegnél (21,4%) és grade 1 fájdalmat 2 betegnél (7,1%) észleltünk. Grade ≥2 késői mellékhatásokat nem tapasztal­tunk. A kozmetikai eredmény kiváló (14 beteg, 50%) vagy jó (14 beteg, 50%) volt.

Következtetések: A korábban alkalmazott szövetközi kezelé­sek 5 napos időtartama biztonságosan tovább csökkenthető 2 napra, ami a betegek számára is kedvezőbb.

Magy Onkol 70:15-20, 2026

Cél: A napi online adaptív sugárterápia a változó anatómiai viszonyok figyelembevételével, naponta pontosított besu­gárzási terv létrehozásával lehetőséget teremt a céltérfogat körüli egyénre szabott biztonsági zóna kialakítására. Munkánk célja az első nyolc magyarországi online adaptív kezelésben részesült hólyagdaganatos beteg adatai alapján a nem adap­tált, képvezérelt sugárkezelés, a szakirodalomból vett dániai, illetve az Országos Onkológiai Intézetben kialakított adaptív besugárzási protokollok összehasonlítása volt.

Módszerek: Az első három frakció során az egyéni biztonsági zóna meghatározásához három „cone beam CT” készült, egy a beállítás, majd az adaptálás, végül a kezelés után. Minden CT-felvételen (n=512) kontúrozásra került a hólyag, majd el­készültek a megfelelő kiterjesztések, illetve a margóképzés. Feljegyzésre kerültek az intraadaptációs, intrafrakcionális és interfrakcionális változások.

Eredmények: A dániai protokollal átlagosan 12,2%-os, saját adaptív margóval pedig 34,1%-os tervezési céltérfogat-csök­kenést lehetett elérni a képvezérelt sugárkezeléshez képest, miközben csökkent az előírt dózissal feleslegesen besugár­zott ép szövetek térfogata. A céltérfogat-tévesztés adaptív protokollal csökkenthető volt.

Következtetések: Napi online adaptív sugárterápiával csök­kenthető és pontosítható a tervezési céltérfogat, ezáltal nő az ép szövetek védelme.

Magy Onkol 70:23-31, 2026

Célkitűzés: Annak vizsgálata, hogy a szöveti inhomogeni­tásokat és a valódi szóródási feltételeket figyelembe vevő, ún. modellalapú számolási algoritmusnak milyen hatása van a dózis-térfogat paraméterekre fej-nyaki daganatok brahiterápiájánál.

Anyag és módszer: Huszonnégy beteg brahiterápiás besugár­zási tervét újraszámoltuk a modellalapú „Advanced Collapsed Cone Engine” (ACE) algoritmussal. A céltérfogat dózisviszo­nyait a nagy dózissal besugarazott térfogatokkal jellemeztük, és meghatároztuk az alacsonyabb dózisokkal besugarazott térfogatokat. A védendő szervekre a nagy dózist kapott kis térfogatok dózisait, valamint átlagdózisokat számoltunk.

Eredmények: A hagyományos számolási algoritmus szinte min­den paraméterre nagyobb dózist adott, mint az ACE. A V100-ra és D90-re 1%-nál kisebb volt az eltérés. Az állkapocs dózisai 2–3%-kal, a bőr dózisai pedig 4–7%-kal voltak kisebbek az ACE-szel. A nyálmirigyekre 5–8% közötti volt az eltérés. A kü­lönbségek a legtöbb esetben szignifikánsak voltak.

Következtetések: Fej-nyaki daganatok tűzdelésénél a ha­gyományos számolási algoritmus túlbecsüli a céltérfogat és a védendő szervek dózisait. Az új számolási algoritmus klinikai alkalmazása ma még nem javasolt.

Bodács I, Takácsi-Nagy Z, Major T. Modellalapú és hagyo­mányos dóziseloszlás-számoló algoritmusok dozimetriai összehasonlítása fej-nyaki daganatok nagy dózisteljesítményű brahiterápiás kezelésénél.

Magy Onkol 70:33-39, 2026

A vitathatatlan eredményesség mellett a daganatellenes immunterápiák (IT) számának elmúlt évekbeli látványos emelkedése komoly szervezési és financiális kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszereknek, illetve a betegek számára is megterhelők lehetnek az elhúzódó kezelések. Kérdés, hogy meddig optimális a kezelések folytatása, avagy lehet-e 2 év után a visszaesés fokozott kockázata nélkül felfüggeszteni a palliatív IT-t. Ismereteink alapján ez különösen akkor in­dokolható, ha teljes tumorremisszió következik be (de stabil betegség fennállta sem kizáró ok), és a döntést erősíthetik a krónikus szövődmények, a komorbiditás, a betegprefe­rencia, továbbá a PET/CT negativitás, a kettős IT ténye és az előzetes oligoprogresszió hiánya. Persze mindez egyedi mérlegelést, szakmai megerősítésként onkoteamdöntést igényel, és javasolt a betegek előzetes lelki felkészítése is. Összegezve, a reindukció lehetőségét megtartva, az IT nem szövődmények miatti felfüggesztése 2 év (melanómánál akár 1 év) után mindig mérlegelendő, ezzel is megcélozva betege­ink minél hosszabb kezelésmentes túlélését és a krónikus betegszerepből való kikerülését.

Magy Onkol 70:41-50, 2026

Cél: A kromofób vesesejtes karcinóma (chRCC) morfológiailag egy heterogén tumortípus, és ennek egyik ritka formája a pigmentált mikrocisztikus kromofób karcinóma.

Módszerek: Dolgozatunkban egy 68 éves férfi esetét mutatjuk be, akinél a képalkotó vizsgálatok egy 32 mm-es vesedaga­natot írtak le.

Eredmények: A tumor eltávolításra került, és a patológiai feldolgozás során egy szokatlan morfológiájú, eozinofil sej­tekből felépülő cisztikus daganatot vizsgáltunk. A ciszták lumenében barna pigment, valamint bevérzés volt jelen. Immunmorfológiailag a daganatban diffúz CD117-, PAX8- és E-kadherin-expresszió mellett fokális CK7- és CD10-pozi­tivitást észleltünk. A GATA3-, MelanA-, HMB45-, katepszin K-, CK20-, kromogranin A- és szinaptofizin-reakciók negatív eredményt adtak. Kettős jelölésű HER2/cen17 kromogén in situ hibridizációval 17-es kromoszóma monoszómiát ki­mutatni nem tudtunk. A beteg az operáció után felépült és jelenleg onkológiai gondozás alatt áll.

Következtetések: Legjobb tudomásunk szerint esetünk az első, dokumentáltan Magyarországon diagnosztizált pig­mentált mikrocisztikus kromofób karcinóma. A dolgozat célja elsősorban a figyelemfelkeltés, továbbá munkánk során áttekintjük a chRCC morfológiai altípusait és a differenciál­diagnosztikai entitásokat.

Magy Onkol 70:69-73, 2026

Az onkopszichológiai támogatás egyre fontosabb szerepet tölt be a daganatos betegek komplex terápiája és gondozása során, de a személyes segítség sokak számára nehezen el­érhető. Az „Anna AI” nevű, mesterséges intelligencia alapú pszichoszociális támogató eszköz 2023 óta kínál innovatív és díjmentes onkopszichológiai támogatást az onkológiai betegeknek és hozzátartozóiknak Magyarországon. Az OpenAI és az Anthropic nyelvi modellekre épülő rendszer célja, hogy hiteles, etikus és empatikus módon tájékoztasson, valamint pszichoszociális támaszt nyújtson a felhasználóknak. Anna AI nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi kapcsolatot: támogatja az önreflexiót, segíti a belső erőforrások mozgó­sítását, és hozzájárul a tárgyhoz tartozó tudás bővítéséhez. A platformot folyamatosan fejlesztjük pszichológiai szakmai és informatikai területen, és interdiszciplináris felhasználásra is alkalmas.

Magy Onkol 70:75-82, 2026

Cél: A vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy mely klinikopatológiai és molekuláris tényezők befolyásolják az immunellenőrzőpont-gátló kezelések hatékonyságát uro­teliális karcinómában (UC).

Módszerek: Több mint 200, pembrolizumabbal vagy atezoli­zumabbal kezelt, lokálisan előrehaladott vagy metasztatikus UC-s beteg klinikai adatait elemeztük. Száz daganatszöveten NanoString-alapú génexpressziós vizsgálatot végeztünk, valamint meghatároztuk a szérum szolubilis PD-L1-szint­jeit. Klinikai és molekuláris adatok integrálásával prediktív modellt hoztunk létre.

Eredmények: Az objektív válaszarány (ORR) és a teljes túl­élés (OS) összhangban volt a klinikai vizsgálatok adataival. A kedvezőtlen ECOG-státusz, a metasztázisok jelenléte, az alacsony hemoglobinszint és a Bellmunt-rizikófaktorok rövidebb túléléssel társultak. Több, túléléssel és terápiás vá­lasszal összefüggő gént azonosítottunk; közülük a PSMB10 prognosztikus és prediktív jelentőségét független kohorsz is megerősítette. A neuronális és a TCGA-luminális infiltrált altípusok mutatták a legjobb immunterápiás választ. A magas szolubilis PD-L1-szint rosszabb OS-sel társult.

Következtetések: A klinikai és molekuláris tényezők integ­rálásával létrehozott modell hatékonyan jelezte előre az immunterápia alatti túlélést UC-ben. Eredményeink alátá­masztják, hogy a hagyományos klinikai paraméterek mellett a génexpressziós jellemzők is fontos szerepet játszhatnak a betegek prognózisának és terápiás válaszának előrejelzé­sében.

Magy Onkol 70:85-87, 2026