A poszt-COVID szindróma bármely, a vírusfertőzésen átesett betegben kialakulhat és megközelítőleg a betegek 10%-a tapasztal elhúzódó tüne­teket.¹ A betegek legnagyobb hányadában spontán regresszió jelentkezik szupportív kezelés, tüneti terápia és életmódbeli változtatások (pihenés, fokozatosan növelt fizikai aktivitás) mellett. A szindróma több szervrend­szert is érinthet, mely alapvetően meghatározza a tünetek sokszínűségét. Általános szimptómaként gyengeség, fáradtság, generalizálódott fájdalom és láz fordultak elő. Jelen írás a pulmonológiai vonatkozásokat öleli fel.

Az asthma bronchiale komoly egészségügyi probléma világszerte. Az aszt­ma exacerbációja gyakori és súlyos esemény, amely életveszélyes lehet, kialakulását befolyásolja a fenotípus, a légszennyezés, az aeroallergének és a vírusinfekciók jelenléte. Az e tényezők közötti fontos összefüggések és kölcsönhatások megmagyarázzák a szezonalitást és befolyásolják az immunválaszt, ezért nehéz a hatékony megelőzés.

A 20. század 60-as éveiben drámai hatású felismerés volt, hogy a váran­dósság első trimeszterében a thalidomid-tartalmú gyógyszert szedő vá­randósok újszülöttjei között szignifikánsan gyakoribbak a végtagfejlődési rendellenességek. E megfigyelés hívta fel a figyelmet arra, hogy a terhesség alatti gyógyszeres kezelés és bizonyos veleszületett fejlődési rendellenes­ségek között ok-okozati összefüggés állhat fenn. Azóta folyamatosan bő­vül és gazdagodik a reproduktív toxikológia és a teratológia tudománya, melyek közül az előbbi a teljes reprodukciós ciklusban megjelenő, károsító tényezők hatását és azok következményeit vizsgálja, míg az utóbbi a követ­kezményesen kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességekre fókuszál.

A hörgőtágító terápiával együtt alkalmazott inhalációs szteroid a COPD-s betegek nem minden csoportjánál bizonyult hatékonynak. Fontos, hogy ott indikáljuk, ahol az exacerbációk csökkenése várható tőle. Ugyancsak fontos, hogy azon betegeknél, akik nem profitálnak belőle, leépítésre kerüljön. Az Európai Tüdőgyógyász Társaság szakmai ajánlása evidenciák alapján javasolja, hogy 1) azoknál a nem gyakran exacerbáló betegeknél, akiknek a perifériás vérében az eozinofil sejtek száma nem éri el a 300/µl-t, építsék le az inhalációs kortikoszteroidot (ICS), 2) NE hagyják el, ha a beteg perifériás vérében az eozinofil sejtek száma eléri vagy meghaladja a 300/µl-t, 3) az ICS leépítése után erősen ajánlott egy vagy két bronchodilatator folyamatos használata.  

Az áttekintő közlemény a jelenlegi ajánlások tükrében bemutatja a bé­ta-blokkolók szerepét az ischaemiás szívbetegség kezelésében. Az antiischaemiás hatásmechanizmusuk bemutatásán túl, kitér szerepükre a klinikum szempontjából fontos akut és krónikus coronaria-szindróma kezelésében.

Az asztma a légutak egyik leggyakoribb krónikus megbetegedése, amely­nek diagnózisa a különböző fenotípusok miatt komplikált. Emiatt szükséges a kórképek mögött megbújó mechanizmusok minél pontosabb feltárása, a gyulladás kialakulásában részt vevő sejtek – így az eozinofilok – funkcióinak még alaposabb megismerése.

Az örökletes, súlyos antitripszinhiány okozta májkárosodás kezelése ma még csak májátültetéssel lehetséges, de több, reménnyel kecsegtető gyógy­szerrel, köztük kis gátló (si) RNS-molekulákkal végeznek már II. vagy III. fázisú vizsgálatokat, így bővülhet a kezelési lehetőségek tárháza. A hu­mán antitripszin szubsztitúciós kezelést a pulmonális tünetek kezelésére engedélyezték.

A nagy hatékonyságú DMT-k alkalmazásakor sem feltétlenül kell súlyos lefolyású COVID-19-re számítani.

A magasvérnyomás-betegség előfordulási gyakorisága az európai orszá­gokban a felnőtt lakosság körében 20–50% és gyakran különböző anyag­csere-betegségekhez, pl. hasi elhízáshoz társul. A hypertoniás túlsúlyos betegek több mint felének kettős, 20–30%-uknak legalább három elem­ből álló kombinációs kezelésre van szüksége a vérnyomás-célértékek el­éréséhez. Jelen vizsgálat célja az angiotenzinkonvertáló-enzim- (ACE-) gátló perindopril, a tiazidszerű diuretikum indapamid és a hosszú hatású dihidropiridin típusú kalciumcsatorna-blokkoló (CCB) amlodipin szabad és fix hármas kombinációs kezelés hatékonyságának vizsgálata volt elhízott, közepesen súlyos vagy súlyos hypertoniás betegek körében.

Biomedical Research and Therapy, 2019. november

Az allergiák egyénre szabottak – nincs két, pontosan egyforma eset, mert azonos kiváltó ok mellett is teljesen különböző az egyes allergiát kiváltó anyagokra való szenzibilizálódás és a sokféle tüneti megnyilvánulás.