Korunk népbetegsége a stressz, így igen gyakoriak az ezzel együtt járó problémák, a szorongás, az alvászavar, illetve a vegetatív idegrendszer zavarainak következményei (kardiovaszkuláris problémák, krónikus fájda­lom, hormonzavarok stb.). Nem véletlen, hogy a benzodiazepinek napjaink legelterjedtebb gyógyszerei közé tartoznak, elsősorban nyugtató és altató hatásuk miatt.

A praediabetes 2-es típusú cukorbetegséggé való progressziójának meg­előzésében hatékonyabb a metformin, mint a standard életmódváltás. (Az ajánlás erőssége [„Strength of Recommendation”, SOR]: A, randomizált, kontrollos vizsgálatok [RCT, randomized controlled trial] és betegségorientált kimenetelek RCT-jének szisztematikus áttekintése és metaanalízise alapján.) Az intenzív életmódváltás azonban ugyanolyan hatásos, mint a metformin. E beavatkozások tartós hatásúak: az intenzív életmódváltás és a metformin kedvező hatása 15 év követési idővel is észlelhető. (SOR: B, betegségorientált kimenetelek RCT-je alapján.) A metformin szedé­se a praediabetes 2-es típusú cukorbetegséggé való progressziójának megelőzése céljából azon betegek számára a legelőnyösebb, akiknek a testtömegindexe (BMI) >35 kg/m², 60 évesnél fiatalabbak, magasabb az éhomi glükóz- vagy a HbA1c-értékük, vagy az anamnézisükben terhességi diabetes szerepel. (SOR: B, betegségorientált kimenetelek RCT-je alapján.)

Nem. Rutinszerű ultrahangvizsgálat az első trimeszterbeli abortusz előtt nem szükséges. (Az ajánlás erőssége [„Strength of Recommendation”, SOR]: B, szisztematikus összefoglaló közlemények és retrospektív kohorszvizsgálatok alapján). Az esetek 93,8–97,6%-ában a gyógyszeres vagy műtéti úton végzett abortuszt kérő páciensek számára önmagában az utolsó menstruáció („last menstrual period”, LMP) dátumának ismereté­ben megbecsülhető a kezelés szempontjából fontos terhességi idő (63–90 napnál kevesebb) az első trimeszterben. A bimanuális vizsgálat és az LMP együttesen 98,4%-os pontossággal meghatározza, hogy a páciensnél el­végezhető-e a beavatkozás. Úgy tűnik, hogy az ultrahangvizsgálat nem befolyásolja a fel nem ismert extrauterin terhességek arányát, valamint nem csökkenti az inkomplett vetélések és a fennálló terhességek arányát.

A hipermobilis Ehlers–Danlos-szindróma (EDS) és a hipermobilitási spekt­rum zavarok a klinikai gyakorlatban leggyakrabban előforduló, tüneteket okozó ízületi hipermobilitási állapotok. A háziorvosok kulcsfontosságú szerepet játszanak az ilyen állapotú betegek ellátásában, a kezdeti diag­nózistól egészen a folyamatos gondozásig.

A hematológiai malignitások immunterápiája az utóbbi 6 évben robbanás­szerűen fejlődött. A rendelkezésre álló CAR-T sejtes kezelések eddig kezel­hetetlen betegcsoportokban is rendkívül hatásosak, meghosszabbíthatják a betegek túlélését, akár tartós betegségmentességet is elérhetünk velük. 

A vénás fekélyek elsődleges oka a vénás reflux vagy elzáródás okozta vé­nás hypertensio. Fizikális vizsgálat során a vénás fekélyek általában sza­bálytalanok és sekélyek, élesen határoltak, és gyakran csontos kiemelke­dések felett helyezkednek el. A beteget fekélyek kezelésében jártas szakorvoshoz kell utalni, ha a fekély nagy vagy hosszú ideje áll fenn, illetve nem reagál megfelelően a konzervatív kezelésre.

A COVID-19 alapos klinikai gyanúja esetén  negatív garatvála­dék-tesztek után más mintákból – köpet­ből, bronchoalveolaris mosófolyadékból (BAL), légcsőváladékból, székletből – is el kell végezni a víruskimutatást.

Az alvászavarok nagyon gyakoriak a lakosság körében, különösen az idő­sebb korosztályokban, és komoly hatást gyakorolnak emberek millióinak életminőségére.

A gyulladásos bélbetegség és a hidradenitis suppurativa egyaránt kró­nikus gyulladással járó kórképek. Patogenezisük multifaktoriális, kiala­kulásukban szerepet játszik a tumornekrózis faktor-alfa, valamint egyes interleukinok (IL17, IL12/23). 

Az FDA ritka betegségek gyógyszere minősítést adott a neuroendokrin tumorok kezelésére fejlesztett szurufatinib hatóanyagnak, mellyel Kínában is folynak klinikai vizsgálatok.